Míg tavaly az első félévben alig kaptak megrendelést a készházépítők, az idén júliusig 50 családi házra kötöttek szerződést – mondta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén (ÉVOSZ) belül működő készházépítő szakmai tagozat elnöke az MTI-nek.
Tavaly 130 készházat adtak el, számuk az idén biztosan több lesz, de a mennyiséget ma még nem lehet becsülni – mondta. Az érdeklődésből lehet következtetni arra, hogy egyre többen tervezik az építést, de nem biztos, hogy még ebben az évben eljutnak a szerződéskötésig – tette hozzá.
A csúcson, 2008-ban 900 készház épült Magyarországon.
A készház olyan könnyűszerkezetes épület – leggyakrabban családi ház -, amelyet gyárban állítanak elő, és vakolt, ablakokkal ellátott panelenként szállítanak az építés helyszínére.
A készházépítő szakmai tagozatnak a csúcsévben 37 tagja volt, mára hét cégre olvadt a tagság. Az évi néhány házat előállító társaságok eltűntek a piacról, viszont a nagyobbak hozzájutottak az előbbiek piacához is. Ez a piac azonban inkább külföldi. Míg korábban Ausztriából és Németországból jött a készházak mintegy fele Magyarországra, ma a magyar gyártók exportálnak oda. Új piac lett Szlovákia is. Az éves export meghaladja az ezer házat.
Kárpári József közölte, a 15-20 millió forintba kerülő, 1-3 hálószobás családi házak a legkeresettebbek. Az új uniós feltételeknek megfelelő, ugyanilyen házak viszont már drágábbak lesznek 20 millió forintnál.
Az uniós előírások szerint 2021-től már csak passzív házakat lehet építeni a közösség területén. Ez azt jelenti, hogy akkortól a lakás minden egyes négyzetméterét ki lehet fűteni 15 kilowatt energiával egy szezonban. Fűtőanyagban ez 1,5 köbméter földgázt, vagy 1,5 liter fűtőolajat jelent.
Az átmeneti időben is szigorodnak a lakóépületekkel kapcsolatos energetikai előírások. A Magyar Közlönyben március elején jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely előírja, hogy ha uniós vagy nemzeti támogatási forrás is szerepel a felújításban, vagy pedig az új lakás építésében, akkor közel nulla energiaigényűvé kell tenni az épületet.
A közel nulla energiaigény azt jelenti, hogy költségoptimalizáltan a leghatékonyabbá kell tenni az épület
energiafelhasználását, továbbá a felhasznált energia egynegyedének megújuló forrásból kell származnia. A megújuló energiát –
napelemmel, napkollektorral, hőszivattyúval – az épületben vagy annak közelében kell előállítani.
forrás: mti