Interjú Bolyki Györggyel, a Kaposfest igazgatójával
Ötszáz év komolyzenei ,,best of”-jával, a világ legismertebb művészeivel és különleges programokkal ünnepli ötödik évfordulóját augusztus 13-19. között a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. A ,,Köztörvényesek” koncerten például börtönviselt zeneszerzők műveiből hallható majd válogatás, a Hungarikumok napján pedig a művészekkel közös birkapörköltözésre invitálják a közönséget. Bolyki György fesztiváligazgató a kezdetek óta be akarja bizonyítani: hazánkban is van igény világszínvonalú komolyzenei fesztiválra.
– Idén kisebb jubileumot ünnepel a Kaposfest: ez lesz az ötödik fesztivál. Tekintve, hogy a válság idején indultatok és addig egyikőtöknek sem volt tapasztalata a fesztiválszerzésben, gondoltátok volna, hogy eljuttok idáig?
– Őszintén szólva, én nagyon reméltem, hogy ha belefogunk, akkor sikerrel is járunk – annak ellenére, hogy valóban tapasztalatlanok voltunk. Az első fesztivált hatalmas munka előzte meg, a 2010-es Kaposfestre már 2008-ban elkezdtünk készülni. Kitaláltunk egy rendszert, melyben nagyrészt a saját tapasztalatainkra építettünk, pontosabban arra az elgondolásra, hogy fesztiválokon fellépő művészként mikor érezzük magunkat a legjobban. Egy ilyen ,,ideális” környezetet igyekeztünk megteremteni Kaposváron is – úgy tűnik, sikerült.
– Az olajozottan működő gépezet ellenére, szerinted van még hová fejlődnötök?
– Ez kétoldalú dolog. A kezdetektől be szeretném bizonyítani, Magyarországon is lehet világszínvonalú komolyzenei fesztivált szervezni, mely külföldi szemmel is a legmagasabb minőséget képviseli. Az első Kaposfest után azt mondtam: nem tudunk ennél jobbat csinálni, nincs hová fejlődni, hiszen nem tudunk jobb fellépőket és jobb műveket a közönség elé tárni, maximum ugyanilyen jókat. És ha az elmúlt évszázadok komolyzenei termését nézzük, a műveket még legalább húsz évig lehet úgy játszani, hogy ne legyenek ismétlések.
– Akkor milyen cél lebeg a szemetek előtt évről évre?
– Az, hogy a fesztivál minden évben ugyanolyan jó legyen, mint az előzőben. Ez hatalmas kihívás.
Egyre többet kell dolgoznunk azon, hogy a színvonal megmaradjon, hogy a közönségünk ugyanilyen lelkes maradjon, hogy a művészek továbbra is szívesen jöjjenek és megindító koncertélményekkel ajándékozzanak meg minket. Ahhoz pedig, hogy az egyik legfontosabb feladatunkat – a közönség kiszolgálását – teljesíteni tudjuk, állandóan figyelnünk kell az igényeiket.
– Így állt össze az idei ,,best of „Kaposfest program, amit a közönség körében elvégzett felmérés
alapján készítettetek.
– A közönség bizalmát jól mutatja, hogy már a tavalyi naptári évben elfogyott a Kaposfest-bérletek 80 százaléka. Éppen emiatt, a mostani fesztiválra úgy készültünk, hogy több száz embert felhívtunk,
mondják el véleményüket a fesztiválról: mit szeretnek benne, legszívesebben min változtatnának. A
visszajelzések alapján ritkítottuk a kísérőprogramokat, hogy kevésbé fárasztó, de annál tartalmasabb
szórakozást nyújtsunk a koncertek mellett.
– Milyen különlegességekre lehet számítani az idén?
– Lesz egy nagyon érdekes programunk, a ,,Köztörvényesek” koncert, melyen börtönviselt zeneszerzők műveit hallhatja a közönség. Az elgondolás onnan ered, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: azoknak az embereknek, akik ezeket az éteri, gyönyörű zenéket írták, angyali jellemük volt. Idealizáljuk őket, holott némelyikük a bűntől sem riadt vissza, a törvény ellen is vétett. Ezt a kettősséget igyekszünk a koncerttel megmutatni. Szerintem rendkívül izgalmas dolog lesz lerántani a leplet ezekről a szerzőkről: ott maradnak majd pőrén – esendő emberekként – a fantasztikus alkotásaikkal.
– Jól láttam, hogy az idén lesz először Kaposváron kívülre is szerveztek programot?
– Igen. A Kassai Völgybe, Kassai Lajos lovasíjászhoz látogatunk el augusztus 18-án – az ő fedeles lovardájában lesz egy koncert a ,,Hungarikumok napja” apropóján. A remek karcagi birkapörkölt, az ízletes rétesek és az utánozhatatlan tokaji borok kíséretében a közönség többek közt Alina Ibragimova, Kelemen Barnabás, Alina Pogostkina, James Boyd vagy Maxim Rysanov tolmácsolásában hallhat magyar műveket. Emellett Kassai Lajos lovasíjász bemutatót is tart.A művészekkel már jártunk Kassai Lajosnál – remekül érezték magukat. Csak azt sajnálom, hogy nem vettük videóra, ahogyan a terepjárók platóján egyensúlyozva közelítenek a birtokhoz (nevet).
– Ha a koncertek összetételét nézzük: mi alapján válogatjátok össze a fesztiválon elhangzó műveket?
– A fesztiválon az 1500-as évektől kezdve napjainkig szólnak a zenék – ez több mint ötszáz év komolyzenei best of válogatása. A Kaposfestnek nem küldetése sem a kortárs sem a régebbi magyar zene pajzsra emelése, itt Kokas Katalin művészeti vezető a világ legszebb alkotásaiból válogat, melyek között természetesen helyet kap több magyar zeneszerző – így Bartók, Ligeti és Kurtág – műve is.
– A Szivárvány Kultúrpalotának – ahol a koncertek hallhatóak – korlátozott a befogadóképessége. A Kaposfest sikerén felbuzdulva nem gondolkodtatok azon, hogy a koncerteket átteszitek egy nagyobb terembe, mely több nézőt képes befogadni?
– Nem, mert nem szeretnénk elveszíteni azt az akusztikai közeget, ami a zeneházban van. Ott tud ugyanis olyan minőségű hangfelvétel készülni, amit fel tud vállalni a Bartók Rádió és a BBC is. Biztosan van olyan koncertünk, amit nézőszám tekintetében érdemes lenne a sportcsarnokban megtartani – mert oda három-négyszer több ember is beférne –, viszont akkor elveszítenénk azt a lehetőséget, hogy a koncerteket 74 országban 70-80 millió ember hallgathassa a rádión keresztül. Elég, ha azt mondom, már az első Kaposfest-et több ember hallgatta világszerte, mint amennyien az összes magyar tömegfesztiválon együttvéve megfordultak az elmúlt húsz évben – és nekünk ez a legfontosabb.
Lásd még: