Az Európai Unió Tanácsának olasz soros elnökségi programját ismertette szerda délután az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Matteo Renzi olasz miniszterelnök.
Renzi közölte: a konkrét tervezett teendők programját írásban adja majd be a parlamentnek, ezért annak részleteibe nem is óhajt belemenni. Azután arról beszélt, hogy az újonnan megválasztott EP-képviselők felelőssége azért nagy, mert nekik is az a feladatuk, hogy visszaszerezzék az Európai Unióba vetett bizalmat.
„Mit látnánk, ha Európa csinálna egy selfie-t? Egy fáradt, megtört, unott arcot látnánk. És joggal” – közölte Matteo Renzi.
A legnagyobb kihívás, amellyel Renzi szerint a kontinensnek a következő hat hónapban szembe kell néznie, az az, hogy sikerül-e újra megtalálni Európa lelkét.
Renzi elmondta, hogy nem akarja alábecsülni a pénzügyi nehézségeket. Olaszország az EU egyik alapító tagja, többet fizet be az uniós büdzsébe, mint amennyit kivesz belőle, és erre büszke is, mert az Európai Unió értékét nem csak pénzben mérik.
„Nem azzal szereztünk szavazatokat, hogy Brüsszelt hibáztattuk, hanem rámutattunk, hogy Itália gondjai Itáliában gyökereznek” – közölte az olasz miniszterelnök.
Az uniós államháztartási szabályokról kijelentette: Róma tiszteletben akarja tartani azokat, de emlékeztetett, hogy a stabilitási és növekedési paktumnak nem csak az előbbiről, hanem az utóbbiról is szólnia kellene, és a növekedést kellene fókuszba állítani.
„A világ kétszer gyorsabban halad, mint Európa. Fel akarunk zárkózni? Az élre akarunk állni?” – tette fel a kérdést Matteo Renzi.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint öt területen kell előrelépést felmutatni: meg kell valósítani a fiatalok munkanélküliségét orvosolni hivatott úgynevezett ifjúsági garanciát, okosan kell felhasználni a hétéves, ezermilliárd eurós uniós büdzsét, erősíteni és támogatni kell a kis- és közepes vállalkozásokat és az ipart, liberalizálni kell a kereskedelmet, meg kell nyitni Európát és a piacokat, valamint teljesíteni kell a klíma- és energiacélokat.
Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője emlékeztette Renzit, hogy az „adósság elpusztítja a jövőt”. Úgy vélekedett, hogy tanulni kell a múlt hibáiból, és ezzel egy időben elítélte, hogy szociáldemokrata politikusok a szabályok lazításáról beszélnek most, hogy a piacok megengedőbbek.
„Ön bizalomról beszél. Mi a helyzet, ha ígér valamit egy barátjának, majd nem tartja be a szavát? Elveszíti a bizalmát. Ugyanez történik, ha a választóknak tett ígéretünket szegjük meg. Vállalni kell a felelősséget, és teljesíteni kell, amit vállaltunk” – utalt az egységesen elfogadott államháztartási szabályokra a bajor konzervatív politikus.
A szociáldemokraták EP-csoportjának olasz vezetője, a Renzi vezette Demokrata Párthoz tartozó Gianni Pittella úgy fogalmazott: a cél egy méltányosabb és demokratikusabb Európa megteremtése, amely mindenkinek rendes állást és fizetést tud biztosítani, az államháztartási szabályokban rejlő rugalmasságot pedig igenis a lehető legnagyobb mértékben ki kell aknázni.
A szociáldemokrata képviselők soraiból a magyar Szanyi Tibor a gyermekéhezés elleni küzdelemben kérte Matteo Renzi segítségét, és azt kérte, támogassa azt a kezdeményezést, hogy az élelmiszereket ne terhelje adó.
Syed Kamall, a harmadik legnagyobb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek vezetője szerint a EP-választás üzenete világos: változásra, reformra van szükség. Mint mondta: az olasz elnökség programjából támogatják mindazt, ami a kereskedelem ösztönzését, a bürokrácia csökkentését, a piac liberalizációját mozdítja elő.
„Mit nem kell jogszabályba foglalni? Mikor árt az uniós szabályozás? Hol fékezi a növekedést?” – tette fel a szerinte megválaszolandó kérdéseket a brit politikus.
A liberális képviselőcsoport vezetője, a belga Guy Verhofstadt szerint a válság miatt Róma nyomás alá került, ezért azt várja Renzi kormányától, hogy erősítse meg Olaszország európai elkötelezettségét. Mint mondta: nem lehet szembeállítani egymással a takarékosság szükségességét és a növekedés iráni igényt. Ez a két oldala ugyanannak az érmének – húzta alá Verhofstadt.
A flamand liberális politikus a vitában úgy vélte: új adósságra nem lehet fenntartható növekedést építeni.
A radikális baloldal vezérszónoka, Barbara Spinelli arra az álláspontra helyezkedett, hogy a politikusok mintha halott közgazdászok fogságában sínylődnének. Ugyanakkor keynesiánus álláspontot fogalmazott meg, amikor azt sürgette, hogy az EU költségvetése rendelkezzen igazi saját erőforrásokkal, amelyekkel megvalósítható lenne egy új európai „New Deal”, és munkát lehetne adni az embereknek.
A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus frakció részéről az olasz Öt Csillag Mozgalom politikusa, Ignazio Corrao szólalt fel, aki szintén „más Európa” megvalósítását sürgette. Corrao szorgalmazta, hogy a fiskális paktum mellett jöjjön létre szociális paktum is, és ne csak gazdasági, pénzügyi stabilitási mechanizmus működjön, hanem szociális is. A politikus felhívta a figyelmet, hogy az amerikai szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás szerinte oda vezethet, hogy vállalatok veszik át az irányítást kormányok fölött.
„Ki fogja megakadályozni, hogy génmódosított paradicsom és parmezán árassza el Spanyolország, Olaszország és Portugália piacait?” – tette fel a kérdést Corrao.
A független képviselők közül a magyar, jobbikos Morvai Krisztina azt a kérdést feszegette, hogy mit jelent vajon a növekedés, egyúttal úgy vélte, hogy Magyarországon a külföldi vállalatok profitja növekszik ugyan, de ebből a magyar emberek többsége alig lát hasznot, mert a profitot szerinte kiviszik az országból.
forrás: mti / Konsiczky Zoltán