Szerbia idei államháztartási hiánya az év végére eléri a kétmilliárd eurót (615,3 milliárd forint), ami a legmagasabb deficit az ország újkori történetében az 1993/94-es hiperinfláció óta – jelentette csütörtökön a szerbiai B92 televízió.
Milojko Arsic, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora elmondta: ebben az évben ez a legnagyobb költségvetési hiány egész Európában. Hozzátette: ezek az adatok egyben azt is jelenti, hogy az államadósság is nő majd, és megközelíti majd a bruttó hazai termék (GDP) 70 százalékát. A Szerbiai Nemzeti Bank csütörtökön közölt adatai szerint az arány jelenleg 65,1 százalékos.
„Amennyiben nem kezdenek jelentős megtakarításokba és pénzügyi konszolidációba, ez a hiány a következő években is magas lesz, ahogyan az államadósság is, és fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia adósságválságba zuhan” – hangsúlyozta Arsic. Hozzátette, hogy az előző és a jelenlegi kormány is hatalmas gazdasági reformokat jelentett be, de ezek rendre elmaradtak, „így az a kérdés, hogy a befektetők és a nemzetközi pénzügyi szervezetek továbbra is bíznak-e majd a kormány terveiben”.
Szerinte ahhoz, hogy az ország gazdasági helyzetén javítani lehessen, minden területen jelentős megszorításokra lesz szükség, azaz az állami vállalatokban, a magánvállalatok és a külföldi befektetők támogatásában, valamint a fizetések és a nyugdíjak terén is. „Az a lényeg, hogy megszűnjön minden felesleges költekezés” – tette hozzá.
Hasan Hanic, a belgrádi bankárakadémia dékánja szerint is változtatni kell Szerbia pénzügyi politikáján, ellenkező esetben ugyanis a költségvetési hiány a tervezett 7,1 százalék helyett elérheti a GDP 8 százalékát is. Amennyiben pedig ez megtörténik, az szintén rekordmagasnak számít majd Európában.
Emlékeztetett arra, hogy a költségvetési hiány csökkentése érdekében a kormány a közszférában dolgozók béreinek csökkentését, a szürkegazdaság visszaszorítását, illetve a gazdaság és a nyugdíjrendszer reformját tervezi. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az országban jelenleg a munkanélküliség, az eladósodás, a fizetésképtelenség és az állami vállalatok veszteségei okozzák a legnagyobb problémát.
A gazdaság pozitív változásai között a kivitel növekedését, a külkereskedelmi hiány csökkenését, valamint az infláció és a dinár árfolyamának stabilizálását nevezte.
A Magyar Szó című napilapnak Lazar Krstic pénzügyminiszter nyilatkozott csütörtökön az ország jelenlegi helyzetéről. Mint mondta, a májusi hatalmas árvizek okozta kár felmérése még folyik. A több százmillió euróra becsült felújítási költségek tovább ronthatják ország nehéz költségvetési helyzetét, valamint hátráltathatják a tervbe vett gazdaságélénkítő intézkedések végrehajtását is. A költségvetés módosítására várhatóan júliusban kerül sor, ősztől pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is tárgyalóasztalhoz ül a belgrádi kormány. „A célunk az, hogy az IMF-fel elővigyázatossági hitelszerződést kössünk, s jelenleg ennek elérésére összpontosítunk. Ez a szerződés ugyanis nem kötelez bennünket a rendelkezésre álló összeg lehívására. Ami a többi nemzetközi pénzintézetet illeti, ezek is kedvező hiteleket biztosítottak az árvíz okozta károk szanálására” – magyarázta a tárcavezető.
Erről a megállapodásról sokat beszélnek, de ritkán esik szó arról, hogy mi is a lényege. Újabb hiteleket veszünk fel, s ez számunkra elengedhetetlen, ez a realitás. Az elővigyázatossági hitelszerződés viszont egyfajta belépő azon kivételezett országok klubjába, amelyek a hitelezők bizalmát élvezik. Ez a hitelforma a hosszú távú stabilitásról árulkodik, s arról is, hogy ezt a stabilitást képesek vagyunk szavatolni” – közölte Krstic.
A tervezett megszorításokat és megtakarítási intézkedéseket nélkülözhetetlennek nevezte. Mint magyarázta: „egyáltalán nem reális az, hogy a szerbiai közszférában a bérek magasabbak, mint a tőlünk pénzügyileg sokkal jobban álló országokban. Szerbiában éveken át a könnyebb utat választották. Ahelyett, hogy alapvető reformokba fogtak volna, mindig csak hiteleket vettek fel, hogy az elégedetlenkedőket elhallgattassák. Ezek a reformok néhány éven keresztül ugyan negatív hatással lehetnek az életszínvonalra, de ezekért cserébe évek múltán normális életet élhetnek az emberek. Ha nem hozzuk meg ezeket az átfogó és szigorú intézkedéseket, akkor előbb-utóbb jóval magasabb árat kell fizetnünk”.
Forrás: MTI