Több mint 800 ezer orosz személyi igazolványt osztottak ki a Krím félszigeten – mondta Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat vezetője szerdán.
A március 21-re Oroszországhoz csatolt területen több mint egymillió 250 ezer igénylést fogadtak be az orosz állampolgárságot igazoló dokumentumokra a krími lakosoktól. Napi 20 ezer személyi igazolványt állítanak ki, így június végére a terület lakosságának többsége megkapja az orosz személyi okmányt – közölte Romodanovszkij.
Az orosz Migrációs Szolgálat vezetője azt is elmondta, hogy több mint 300 olyan iroda működik a Krím félszigeten, ahol az igazolványkérelmeket és az ahhoz szükséges dokumentumokat átveszik, de ez sem bizonyult elegendőnek, ezért újabbakat nyitnak. Emellett úgynevezett mobil csoportokat is létrehoztak a migrációs szolgálatnál, amelyek házhoz mennek a fogyatékkal élő emberekhez, kórházakba, gyermekotthonokba és nagyvállalatokhoz szállnak ki, hogy felvegyék az orosz igazolvány iránti kérelmeket.
Konsztantyin Romodanovszkij emlékeztetett arra, hogy a március 18-ig krími lakcímmel rendelkező lakosokat orosz állampolgárnak ismerték el az orosz hatóságok. Azt mondta, eddig nem volt példa arra, hogy orosz igazolvány iránti kérelmet visszautasítottak volna. A munka tervszerűen folyik azokban a régiókban is, ahol a krími tatárok egy tömbben laknak – tette hozzá.
A Krím félsziget és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz csatlakozásáról március 18-án írták alá a megállapodást, amely szerint az addig Ukrajnához tartozó terület és a város új jogi alanyként az Oroszországi Föderáció részévé vált.
Szergej Nariskin, az orosz törvényhozás elnöke szerdán, az Oroszország függetlenségének 1990-es kikiáltására emlékező nemzeti ünnep előtt kijelentette, hogy Ukrajna annektálta 23 évvel ezelőtt a Krím félszigetet. Azt mondta, hogy „sajnos ez egy sor orosz politikus felelőtlensége miatt vált lehetővé” 1991-ben. A duma elnöke ezt arra alapozta, hogy az 1991 januárjában tartott krími népszavazáson a voksolók 91 százaléka szerinte gyakorlatilag ellenezte az Ukrajnához csatlakozást. A referendumon a szavazásra jogosultak 81 százaléka vett részt.
1991. január 20-án a Szovjetunió történelmében először tartottak népszavazást, amelyen a krími lakosság arról dönthetett, hogy visszaállítsák-e a Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot, mint a Szovjetunió részét és a szövetségi szerződés tagját. Erre szavazott igennel a félszigeten szavazók döntő többsége. Az Ukrán Szovjet Köztársaság törvényhozása 1991. február 12-én úgy határozott, hogy az autonóm köztársaságot az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna keretében az úgynevezett krími megye területén létrehozzák. Az ukrán parlament Kijevben 1991. augusztus 24-én mondta ki Ukrajna függetlenné válását.
Forrás: MTI