Megbánta az iraki amerikai intervenció támogatására szenátorként leadott szavazatát Hillary Clinton. A politikus, aki 2016-ban a Demokrata Párt legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa lehet, hamarosan megjelenő memoárkötetében ismeri ezt el.
A volt külügyminiszter a jövő héten indul országos bemutató körútra Hard Choices (Nehéz választások) című kötetével, amelyből a kiadó először május végén közölt válogatott szemelvényeket. A könyvről ezúttal a CBS televízió honlapjának közlése alapján jelent meg több ismertető az elmúlt napokban az amerikai sajtóban.
A bestseller-gyanús memoár, noha áttételesen sejteti a szándékot, de konkrétan nem ad választ a közvéleményt legjobban izgató kérdésre, vagyis arra, hogy Clinton két év múlva ismét beszáll-e a Fehér Ház megszerzéséért folytatott küzdelembe.
„Indulok-e az elnökségért 2016-ban? A válasz az, hogy még nem döntöttem el” – írta Clinton a személyes és politikai motívumokat elegyítő könyvének 595. oldalán.
A volt first lady, aki a 2008-as demokrata előválasztási küzdelemben – az akkor már nehezen vállalható szavazással a háta mögött – alulmaradt az iraki háborút egyértelműen elutasító Barack Obamával szemben, az eddigi legkeményebb bírálatot fogalmazta meg magával szemben, amiért 2002-ben a beavatkozás mellett voksolt a szövetségi felsőházban.
„Sok szenátor később azt kívánta, hogy bárcsak a határozat ellen szavazott volna. Az egyikük én voltam” – írta.
„Minél tovább húzódott a háború, minden olyan levéllel, amelyet azoknak a New York-i családoknak küldtem, amelyek elvesztettek egy fiút vagy egy lányt, egy apát vagy egy anyát, fájdalmasabbá vált a hibám” – emlékezett Clinton.
A politikus elismerte: akkor jóhiszeműen cselekedett, és úgy hitte – másokhoz hasonlóan -, hogy a lehető legjobb döntést hozta a rendelkezésére álló információk alapján, de mégiscsak tévedett.
Hillary Clinton, aki külügyminisztersége alatt többször is megfordult Moszkvában, sértődékenynek, önkényeskedőnek írta le Vlagyimir Putyin elnököt, aki nem viseli el a kritikát és országában elfojtotta a vitát és a vele egyet nem értőket.
Szíriával kapcsolatban megemlékezett arról, hogy miközben ő a felkelők felfegyverzése és kiképzése mellett volt, Obama kitartott amellett, hogy az Egyesült Államok ne változtasson a politikáján és ne tegye meg ezt a jelentős lépést. A volt külügyminiszter, aki, mint írta nem szeret alulmaradni vitákban, tiszteletben tartotta az elnök érvelését és döntését.
A potenciális elnökjelölt kitért az őt 2008-ban legyőző Obamával való személyes viszonyára is.
„Úgy bámultunk egymásra, mint két tinédzser egy kínos első randevún, chardonnayt kortyolgatva” – írta le a riválisával a Demokrata Párt hivatalos elnökjelölt-állításán történt találkozását.
A Clinton-könyvben szó esik a tálibok által Afganisztánban 2009-ben fogságba ejtett és csak most kiszabadult Bowe Bergdahl amerikai őrmesterről is. A katona esetleges, fogolycserével történő kiváltásáról a szerző külügyminisztersége alatt is szó esett, de úgy gondolta, hogy „sok amerikai számára nehéz lett volna lenyelni annyi évi háborúskodás után”, ha megnyitották volna az ajtót a tálibokkal való egyezkedés előtt.
A Clinton-emlékiratot első kiadásban egymillió példányban jelenteti meg június 10-én a CBS tulajdonában lévő Simon & Schuster kiadó. A volt first lady a jövő héten több országos tévécsatornának is interjút ad a könyvvel kapcsolatban.
Forrás: MTI