Az amerikai képviselőházba hívták Chuck Hagel amerikai védelmi minisztert június 11-re, hogy tanúvallomást tegyen arról, miként szabadította ki a kormány Bowe Berghdal amerikai őrmestert öt tálib kiszolgáltatása fejében.
Ezt kedden közölte Buck McKheon amerikai republikánus képviselő, a szövetségi alsóház katonai bizottságának elnöke. Üdvözölte ugyan Bergdahl kiszabadulását, de hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak az amerikaiak és az Afganisztánban még mindig harcoló katonák érdekében a végére kell járnia annak, hogy a kormány milyen megállapodást kötött a tálibokkal.
Több republikánus politikus szerint Barack Obama elnök megszegte a törvényt azzal, hogy a vonatkozó jogszabály ellenére nem értesítette 30 nappal előre a törvényhozást arról, hogy foglyokat fognak elszállítani a kubai területen található guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontról. A kormány álláspontja szerint viszont az alkotmány feljogosítja az elnököt arra, hogy rendkívüli helyzetekben saját hatáskörben döntsön.
Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden kijelentette: lehetséges, hogy vádat fognak emelni az öt évvel ezelőtt elfogott Berghdal ellen, aki azt követően esett a tálibok fogságába, hogy fegyverét és védőfelszerelését, valamint egy, a hadseregben való csalódottságáról szóló búcsúlevelet hátrahagyva, önkényesen elhagyta egységét.
Dempsey szerint a hadsereg vizsgálatot folytathat le a katona ellen és nem zárta ki, hogy dezertálás és más ügyek miatt vádat emeljenek ellene. A tábornok ugyanakkor védelmébe vette a fogolycserét, kijelentve, hogy ez volt az utolsó és legjobb lehetőség egy fogságba esett amerikai katona kiszabadítására. John McHugh, az amerikai szárazföldi erők vezérkari főnöke úgy nyilatkozott, hogy a haderőnem majd csak azután fogja kivizsgálni Bergdahl fogságba esésének körülményeit, ha a katona fizikailag rendbe jön és „újraintegrálódik”.
Amerikai sajtóértesülések szerint az Afganisztánban szolgáló különleges egységek az elmúlt években tudtak Bergdahl hollétéről, de többször is letettek egy szabadító akció elindításától, mert nem akarták kommandósok életét kockáztatni egy olyan katona miatt, akit a társai dezertőrnek tartottak. A The New York Times című napilap keddi száma szerint életét vesztette legkevesebb két amerikai, akik közvetlenül az eltűnése után megpróbálták felkutatni az eltűnt katonát.
Washingtonban ki kívánják vizsgálni azt az – egyik perzsa-öböli ország hivatalos köreiből származó – értesülést, miszerint a guantánamói támaszpontról Katarba szállított öt tálib vezető szabadon mozoghat az arab monarchiában. Részletekbe nem bocsátkozó, korábbi amerikai tájékoztatás szerint ugyanis Washington és Doha abban állapodott meg, hogy az elengedett foglyok mozgásszabadságát korlátozzák Katarban, és azok nem hagyhatják el az ország területét.
forrás: Pogár Demeter/mti