Magyarországon a 13-15 éves korosztályba tartozók körében csökkent a dohánytermékeket kipróbálók aránya, és nőtt a nemdohányzóké – mondta Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője a nemzetközi ifjúsági dohányzásfelmérés 2013-as adatait ismertetve.
Magyarország negyedszer vett részt abban a nemzetközi felmérésben, amelyben a 13-15 éves korosztály dohányzási szokásait vizsgálták. A 2013. október 21. és november 27. között végzett felmérésben 103 magyar oktatási intézmény 4018 tanulója töltötte ki a kérdőívet. Ebben a dohányzási gyakoriságot, a hozzáférést, a média és a reklámok hatását vizsgálták.
Demjén Tibor a 2012-es és 2013-as adatokat összehasonlítva elmondta, 57 százalékról 45 százalékra csökkent azok aránya, akik kipróbáltak valamilyen dohányterméket, és 64,5 százalékról 69,5 százalékra nőtt a nemdohányzók aránya. Hozzátette: az adatokat árnyalja, hogy az alkalmi dohányosok aránya csökkent, míg a naponta dohányzóké kicsivel nőtt. Az alkalmanként rágyújtók aránya azért csökkenhetett, mert a törvényi szabályzás szerint már nem lehet rágyújtani a szórakozóhelyeken, így kevesebben vállalják az utcára kijárkálást, ha rá szeretnének gyújtani.
A visegrádi négyek országai közül Magyarország a második helyen áll a fiatalkori cigarettázás tekintetében, és valamelyest nőtt a kézzel sodort cigarettát fogyasztók aránya, ennek oka, hogy ezek a termékek olcsóbbak a gyártott cigarettáknál.
A felmérésből kiderült még, hogy a dohányzó fiatalok egyharmada érzi úgy, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania, és a dohányzás és a passzív dohányzás megítélése is eltérő arányban változott a fiatalok körében. Míg 2012-ben a megkérdezettek 60 százaléka vélte úgy, hogy a passzív dohányzás is káros, addig tavaly már csak 43 százalékuk nyilatkozott így.
Arra a kérdésre, hogy részt vett-e valamilyen leszokást támogató programban, 2012-ben a válaszadók 64 százaléka felelt igennel, míg tavaly csak 44 százaléka.
Demjén Tibor elmondta, a dohányzás és a passzív dohányzás káros hatásaival, megelőzésével foglalkozó óvodai és iskolai programok elterjedtségét növelni kell, és erre a megfelelő finanszírozást a jövő nemzedék egészsége érdekében beruházásnak célszerű tekinteni. Csak jogi szabályozással nem lehet véleményt formálni, eredményt elérni – tette hozzá.
A szakember szerint segített a fiatalok dohánytermékekhez történő hozzáférésének korlátozásában, hogy csökkentették a dohánytermékek árusítóhelyeinek számát. Részben ezért is több mint felére csökkent azoknak a fiatalkorúaknak az aránya, akik boltban vásárolják a cigarettát. A kutatás szerint azonban a dohányzók húsz százaléka nemzeti dohányboltban veszi a cigarettát.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31-én tartják a dohányzásmentes világnapot.
Forrás: MTI