Az évszázados szokás a Szent György naphoz kapcsolódik. A ménes, a magyar szürke gulya, a rackanyáj és a bivalycsorda egészen a tél beálltáig, vagyis Szent Mihály napig lesz kint a pusztában.
A Szent György-napi kihajtási ünnepen Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy az ilyen jeles napok nemcsak a hagyománytiszteletre, hanem olyan követendő értékekre is felhívják a figyelmet, mint a munkaszeretet, a természetvédelem és egymás megbecsülése.
A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. olyan küldetést teljesít, amely fontos része a magyar állattartási tradícióknak – jelentette ki a politikus, fontosnak nevezve, hogy ezek az állattartási hagyományok beépüljenek a mai gazdálkodásba.
Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója a kihajtási ünnepen felidézte az egykori hagyományokat, egyebek mellett a rovásfa történetét: a rovásfa segítségével számoltak el a tavasszal kihajtott, majd a tél beállta előtt behajtott jószágok számával a pásztorok a számadónak.
A kihajtási ünnepen csikósok és fogatok bemutatóját, pásztorok felvonulását láthatta a közönség, a hortobágyi vásártéren pedig a Szent György-napi országos bio-, és kézműves vásár kínálatából és eredeti pásztorételekből válogathattak az érdeklődők.
***
Tavasztól őszig a pusztán éltek az állatok a Hortobágyon – ahogy az régen is volt. A kihajtási ünnepen több száz fehér rackajuh vonult át a hortobágyi kilenclyukú hídon, de nemcsak juhok, hanem magyar szürke marhák is vonultak.
Utóbbi fajtát a húsa mellett teherhordásra és mezőgazdasági munkára is használták régen. Az ökröket általában szántáskor használták, meg nehéz teherhúzásra, a lovakat pedig a kisebb fuvarok lebonyolítására.
A kihajtáskor megbízólevelet adnak át a juhászoknak és a gulyásoknak. Egy évig kell felügyelniük az állatokat. Aradi Csaba elmondta: ősszel szigorúan számon kérik a pásztorokat. A nyugalmazott vezető szerint minden hortobágyi pásztor tudja, ismeri a regulát, hogy kihajtáskor minden pásztor lehet pásztor, behajtáskor az a pásztor, aki számol, tehát aki jó gondját tudta viselni a jószágnak.
Az állatokat leghamarabb Szent Mihály napján, azaz szeptember végén hajtják vissza a pusztából.
Forrás: MTI