Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet – mondta az MTI-nek az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke a Klímapolitika: a klímaváltozás elleni küzdelem jövőképe címmel tartott konferencia kapcsán csütörtökön, Szegeden.
Radics Kornélia ismertetése szerint Magyarországon két műhely foglalkozik a klímamodellezéssel: az egyik az Országos Meteorológiai Szolgálat, a másik az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszéke. Közös eredményeik alapján az országban általános melegedés várható. Minden évszak melegebb lesz majd, legintenzívebben a nyár – mondta.
Nyáron várhatóan jócskán csökken majd a csapadék. Az 1961-1990-es referencia-időszakhoz képest akár 30 százalékos csökkenés is elképzelhető. A téli időszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható időarányosan.
A jelek szerint mind a hőmérséklet, mind a csapadék, harmadikként pedig a szél okozta extrém jelenségek intenzitása növekszik – magyarázta a szakember. Hozzátette: a tavalyi év is jó példa volt erre, 1901 óta a kilencedik legmelegebb év volt.
A tavaszi időszakban nagyon nagy mennyiségű csapadék és árvizek voltak, majd a nyár hatalmas aszályt hozott. Ez is annak jele, hogy az évszakos időszakokban óriási eltolódások vannak – mondta Radics Kornélia.
A szakember szólt arról is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly ősszel jelent meg az új helyzetértékelése. Részletei folyamatosan kerülnek nyilvánosságra. Alig egy hónapja látott napvilágot az alkalmazkodással kapcsolatos anyag, amely egyebek között a szélsőséges eseményekkel foglalkozik. Hamarosan pedig megjelenik a következő fejezet, amely az útmutatást tartalmazza azzal kapcsolatban, hogyan lehet elkerülni a hatásokat.
A kutatás szerint szinte biztos, hogy az emberi tevékenység hatására változik a klíma. A vizsgálatok szerint az éghajlat természetes változékonysága csupán elenyésző százalékkal játszik szerepet a változásokban.
A jövő attól függ, hogy a károsanyag-kibocsátások hogyan alakulnak. Ha az eddigi folyamat folytatódik, és a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a szélsőséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbak lesznek. Azt azonban tudni kell, hogy a szén-dioxid jelenléte akár száz évig is megfigyelhető a légkörben – tette hozzá.
A szélsőségeket jellemzi a ritkább, de intenzívebb csapadék, a hőmérsékletben a tartós hőhullámokra és azoknak a lokális változásaira is kell felkészülni. Minél tovább várunk, annál jobban szűkül az a spektrum, amelyben az alkalmazkodás még lehetséges. A sérülékeny régiókban, például a sarkvidéki jégtakarókon vagy az óceáni körfogásban már most maradandó változások történtek – magyarázta az OMSZ elnöke.
Forrás: MTI