A kormányfő szerint a jobboldalnak úgy kell nyerni a jövő vasárnapi országgyűlési választáson, hogy közben az ország is nyerjen.
Orbán Viktor a Hír Televízió Versus című vasárnapi műsorában arról beszélt: a jobboldalnak olyan kormányt kell adni, amely a kitűzött célokat képes eredményesen képviselni, ehhez pedig sok voks kell és nagy támogatás. Minél erősebb lesz a következő kormány, minél többen állnak mögötte, annál merészebb és nagyszerűbb dolgokat tud megvalósítani – fogalmazott, megjegyezve: ha a következő kormány gyenge, de jobboldali, akkor az eddig elért eredmények megvédése is nehézségekbe ütközik.
A miniszterelnök kiemelte: a jobboldali jelölteknek nem elég csupán megelőzni a másodikat, hanem minél inkább meg kell előzniük, hiszen annál több szavazat „számítódik át” mandátumra az országos listán. Minden szavazat számít, talán jobban, mint korábban bármikor – tette hozzá. Azt kérte a választóktól, hogy ne osszák meg egyéni és listás szavazatukat, hanem „teljes testsúllyal” álljanak az általuk választott jövő mellé. Ne üljenek fel „kétes kombinációknak”, amiket a végén meg fognak bánni – mondta.
A kormányfő kitért arra is: a legfontosabb, hogy a leendő kormány valóban az emberek kormánya legyen, s ez nem merüljön ki egy szavazatban, hanem ismétlődjön meg az európai parlamenti, aztán az önkormányzati választáson, ahogy 2010-től is mindig ott volt mögötte a meghatározó tömeg.
A kormánypárt programjáról szólva kifejtette: semmi olyat nem akarnak csinálni, ami ne következne az eddigi tettekből. Felvetette, ugyan a megkezdett gazdasági program eredményeként csökken a munkanélküliség, de „hol vagyunk még a teljes foglalkoztatástól”. Ugyanígy jelezte, hogy 370 ezer devizahiteles családot már kimentettek, de még mindig sok százezren várnak a megoldásra.
Orbán Viktor úgy vélte: érdemes azoknak az erőknek is elgondolkodni, amelyek 2010-ben kétharmaddal vesztettek, s meg kell érteniük, hogy pártok lehetnek ellenzékben, de a haza nem. Nem lehet „bedugni a küllők közé a botot és annak örülni, ha felbucskázik” – jelentette ki.
A kormányfő reagált a nyugat-európai bírálatokra is, kifejtve: „van az a baj, amit úgy hívunk, hogy kommunisták”. Elmondása szerint nem azt érti alatta, hogy „Sztálin fényképével alszanak meg kelnek, és nem azt, hogy sarlóval borotválkoznak”. Nyugat-Európában volt egy nagy „szellemi felbuzdulás, ami kisiklott és átment olyan diktatúráknak, kommunista rendszereknek a nyilvános pártolásába, amelyek emberellenes bűncselekményeket követtek el és utóbb kiderült róluk, hogy a történelem szemétdombjára valók”. Ezek az emberek egy idő után „megszelídültek és visszasimultak” a hagyományos európai baloldalba és szociáldemokráciába, de most is szimpátiával figyelik, amit a posztkommunisták csinálnak, mentegetni, segíteni próbálják őket, s bíznak abban, hogy ők is a „szociáldemokrata megigazulás útjára lépnek” – fejtette ki.
Szólt arról is, hogy mindig van egy zsigeri elutasítás a polgári, nemzeti, keresztény értékeket képviselőkkel szemben, de ezt adottságként kell kezelni, „nem szabad olyan szekér után futni, ami úgysem fog fölvenni”. Az álláspontunkat, érveinket be kell mutatni, de abban ne reménykedjen senki, hogy a barátaink lesznek – fogalmazott.
A miniszterelnök álláspontja szerint Magyarország egy növekvő sikertörténet, a számok jó ideje javulnak, a tendencia világos, folyamatosan felértékelődik a magyar gazdaság és annak teljesítménye. Kiemelte: tele van az ország külföldiekkel, s aki egyszer eljön Pestre, annak írhatják, hogy „fasizmus van az országban, (…) az emberek nem szabadok”, ezt hallva „mindenki a hasát fogja a nevetéstől”. Él a turizmus, él a gazdaság, s több befektető van, mint korábban – szögezte le. Szavai szerint az ellenzék még Brüsszelből is „kapott egy nyaklevest”, hiszen miközben telekürtölték az országot, hogy a rezsicsökkentés nem fenntartható, a gazdasági növekedés átmeneti, hogy a munkanélküliség csökkenése meg fog fordulni, aközben Brüsszel 2013-at sikeresnek, 2014-et bíztatónak minősítette.
Utalt arra is: a rezsicsökkentést nem lehetett 2010-ben azonnal megkezdeni, egymásra épülő lépésekre volt szükség. A fenntarthatóságról szólva jelezte: még most is nyereségesek azok a szolgáltatók, amelyek „monopol helyzetükből nyerik az erejüket”. Orbán Viktor megjegyezte: a legtöbb európai bürokráciának ma is van egy „udvari karaktere”, ami arról szól, hogy bizonyos dolgokról nem illik beszélni. „És akkor jönnek itt egyébként látszólag szintén fehér és európai emberek, akik úgy tűnik, hogy tudnak késsel-villával enni, bekopognak és azt mondják, hogy mi ezt másképp csináljuk, erről meg egészen mást gondolunk, sőt talán nekünk így együtt is valami egészen mást kellene csinálni” – mondta a kormányfő, hozzátéve: ez nem mindennapos élmény Brüsszelben.
A miniszterelnök-jelölti vitáról szólva megjegyezte: az elmúlt négy év másról sem szólt, mint a vitákról, mindenki mindent elmondhatott, az emberek az összes érvet ismerik. Úgy vélte: az ellenzék nem vitát akar valójában, hanem támadni és ócsárolni, azt meg nélküle is meg tudják tenni.
A kormányfő munkája részének nevezte a „centrális erőtér” felépítését, amelybe nemzeti egyetértési igénylő ügyek tartoznak. Azt mondta, hogy a nemzeti ügy már ilyen és választási eredménytől függetlenül nem fogják érinteni, de további témáknak, például a keresztény értékeknek és a teljes foglalkoztatásnak is ide kell tartoznia.
Forrás: MTI