A TÁRKI márciusi politikai közvélemény-kutatásának adatfelvétele három héttel a választások előtt készült és bár konkrét előrejelzésre nem ad lehetőséget, a kormánypártok fölényét megerősíti, és arra is rámutat, hogy a baloldali Kormányváltók és a Jobbik támogatottsága a korábbiaknál kiegyenlítettebbé vált. Az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez, míg a magasabb részvétel az LMP-nek és a baloldali ellenzéknek lenne előnyös.
A TÁRKI rendszeres havi közvélemény-kutatásának legutóbbi adatfelvétele 2014 márciusában három héttel a választások előtt készült, így pontos előrejelzésre és mandátumbecslésre nem alkalmasak, hiszen a kampány hajrája előtti helyzetképet mutatja, a politikai klímát és a kampány dinamikáját azonban jól illusztrálja. Eszerint a magyar választónépesség 43 százaléka szeretné, ha maradna a kormány, 36 százaléka viszont kormányváltást szeretne (további 21 százaléknyi válaszadónak nincs véleménye vagy nem árulja el azt). Az Orbán-kormány maradását preferálók 79 százaléka Fidesz-szavazó, 6 százaléka a Jobbikra voksolna, míg 9 százaléknyian nem mondják meg pártpreferenciájukat, a válaszadók fennmaradó része pedig más pártokkal szimpatizál. Akik kormányváltást szeretnének, azok 38 százaléka az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok alkotta Kormányváltókra szavazna, 32 százaléka a Jobbikkal, 9 százaléka a LMP-vel, míg 10 százaléka egyik párttal se szimpatizál. Jelentős különbség a kormány maradását illetve leváltását preferálók között az is, hogy előbbiek 66 százaléka, utóbbiaknak viszont csak 56 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy szavazni.
Ami a pártok támogatottságát illeti, a márciusi adatok három héttel a választások előtt – a februári kutatáshoz hasonlóan a választási helyzetet szimuláló borítékos módszerrel mérve – a Fidesz-KDNP biztosan tartja előnyét: a teljes népesség 38 százaléka szavazna ugyanis a kormánypártokra, míg a Kormányváltók néven közös listát állító MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok 16 százalékon, a Jobbik 15 százalékon, az LMP pedig 4 százalékon áll. Egyéb pártot említett 2 százalék, 19 százalék viszont egyik pártot sem választotta, míg további 6 százaléknyian nem válaszoltak a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 51 százaléka mellett a Kormányváltók 21 százalékos, a Jobbik 20 százalékos, az LMP pedig 6 százalékos támogatottságot élvez. Egyéb pártok összesen 2 százalékot kapnának.
Választási részvételét a kérdezettek 54 százaléka ígéri biztosra. Vélhetőleg a tényleges részvételi arány ennél magasabb lesz és a részvétel mértéke alapvetően befolyásolhatja az eredményeket. Az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez, mert az ő bázisuk a legelkötelezettebb. A kisebb mértékű választói aktivitás egyértelműen kedvezőtlen az LMP számára, melynek parlamenti bejutása múlhat azon, hogy mennyire képes a saját táborát rávennie a szavazásra. Egy magasabb részvételi arány esetén viszont az LMP támogatottsága akár lényegesen meg is haladhatja a parlamenti küszöböt. A baloldali ellenzéki lista is kedvezőbb eredményre számíthat, ha sikeresen mozgósít.
A TÁRKI felhívja a figyelmet, hogy a korábbi évekkel ellentétben a 2014. április 6-i országgyűlési választások előtt nem készítenek külön választási előrejelzést sem az egyéni választókörzetek eredményére, sem pedig a parlamenti mandátumok várható eloszlására. A választások előtt ez az utolsó politikai témájú közleményük, ami – a közvélemény-kutató cég szerint – tíz nappal a szavazás előtt inkább a politikai hangulat jelzésére, mintsem választási előrejelzésre alkalmas. Az új választási rendszerből adódó bizonytalanságok és egy pontos előrejelzés igen magas költségei nem teszik lehetővé, hogy megbízható prognózist készítsenek az idei parlamenti választások előtt. A cég szerint feltételezhetően a listás szavazatok mintegy fele a Fidesz-KDNP-re, néhány százalékponttal több mint 20 százaléka a Kormányváltókra, közel 20 százaléka a Jobbikra, 6-8 százaléka az LMP-re és néhány százalék a parlamenti küszöböt el nem érő kis pártokra fog jutni.
Az adatfelvétel 2014. március 12-19. között zajlott.
Forrás: tarki.hu