Az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság lakosai arról döntöttek vasárnap, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz.
Putyin aláírta, a Krím félsziget független állam – Ukrajnában megkezdték az önkéntesek toborzását, 40 ezer tartalékos katonát pedig behívnak. Egy 80 milliárd dolláros számlát is benyújtanak Oroszországnak a volt Szovjet Állami Takarékbank Ukrajnát illető betéteire vonatkozóan.
A Krím miatt büntet az EU és az USA
Az EU-országok külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az unió több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A korlátozó intézkedések között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása szerepel.
Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért – közölte Twitter-profilján Linas Linkevicius litván külügyminiszter. Nem sokkal később Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ezt azzal egészítette ki, hogy 13 orosz, valamint nyolc oroszpárti ukrán tisztségviselő szerepel a listán.
Az ilyen jellegű EU-szankciók érintettjeinek nevét rendszerint a döntéshozatalt követő napon megjelenő EU-közlönyben szokták ismertetni. Linkevicius szerint a közeli napokban „kiegészítő szankciók” is várhatók.
Obama elvtárs, és mit csináljanak azok, akiknek se számlái, se tulajdona nincs külföldön?
A büntetőintézkedésekre Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes reagált először. A politikus a Twitter mikroblogon ironikus stílusban megjegyezte: „Obama elvtárs, és mit csináljanak azok, akiknek se számlái, se tulajdona nincs külföldön? Vagy Ön erre nem gondolt?”.
Leonyid Szluckij, a duma (az orosz törvényhozás alsóháza) Független Államok Közösségének tagállamaival és a határon túl élő oroszokkal foglalkozó bizottságának vezetője is közölte, hogy sem számlája, sem ingatlanja nincs az Egyesült Államokban, az amerikai magánlátogatásokról pedig a szankció miatt le kell mondania. Szluckijt mindazonáltal nagyon elszomorították a büntetőintézkedések, amelyekre, mint mondta, számítottak Moszkvában.
Krím példáját több ukrajnai régió is követheti
Ukrajnában megismétlődhet az 1990-es évek jugoszláviai forgatókönyve, és a Krím félsziget példáját több ukrajnai régió, így Kárpátalja is követheti – olvasható a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában megjelent elemzésben.
A krími népszavazás után az a kérdés került előtérbe, hogy Ukrajna „milyen határokkal és milyen politikai rendszerrel jut ki a válságból” – fejtegette a független újságban Alekszej Fenyenko, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) világpolitikai tanszékének munkatársa.
Az orosz egyetemi docens két forgatókönyv megvalósulását is elképzelhetőnek tartja Ukrajna jövőjét illetően. A zordabb az 1990-es jugoszláviai események megismétlődése lenne. Szerinte jelenleg nem egységes a kijevi politikai hatalom, a szélsőséges jobboldali csoportok megerősödése az ország keleti és déli régióinak „erőszakos ukránosításához” vezethet, ez pedig egy sor ukrajnai régiót arra ösztökélhet, hogy a Krím félsziget példáját kövesse.
Alekszej Fenyenko szerint a helyzet nemcsak Kelet-Ukrajnában válhat veszélyessé, ahol kulturális és nyelvi jogokat és biztosítékot akarnak kapni arra, hogy Kijev nem avatkozik be a belügyeikbe. A kelet-ukrajnai régiók autonómiatörekvései megerősíthetik a hasonló szándékokat Kárpátalján is, ahol alapvetően ruszinok élnek, akik hagyományosan az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódtak az adott történelmi korszakokban és nem Oroszországhoz.
Az orosz történész emlékeztetett arra is, hogy 1991. december 1-jén Kárpátalja az autonómiára szavazott, de a kijevi hatalom nem fogadta el a döntést. Az ukrán kormány, ellentétben a magyar, szlovák és lengyel kormánnyal, nem ismerte el a ruszinokat külön nemzeti kisebbségnek. 2007-ben ugyanakkor Kárpátalja megyei tanácsa őslakos nemzetiségnek ismerte el őket, 2013 novemberében pedig megjelentek a területen a közös magyar-ruszin autonómia létrehozásának tervei az 1991-es népszavazásra alapozva.
Fenyenko szerint „Magyarország csapatokat küldhet Kárpátaljára azzal az ürüggyel, hogy a magyar és a ruszin lakosságot védelmezi”. A docens arra utal, hogy a magyar alkotmány kimondja Budapest felelősségét minden magyarért. Magyarország példáját Lengyelország is követheti, amelynek történelmi gyökerei vannak a nyugat-ukrajnai Volin és Lviv megyékben. Mindemellett Románia szintén felléphet területi követelésekkel Ukrajnával szemben Észak-Bukovinában, de a Duna két szigetére is igényt tart.
Az orosz történész által leírt másik lehetséges forgatókönyv szerint Ukrajna autonóm köztársaságok föderációjává válhatna, de szerinte csak akkor, ha a kelet-európai országban megerősödnek a centrista erők. Ez az államforma az 1974-1988 között létezett jugoszláviai szövetségi köztársaságra emlékeztetne. A föderáció azonban nem tetszene Moszkvának – véli a szakértő.
Az MGU docense végül arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak párbeszédet kell kezdeni együttműködésről a volt Szovjetunió területén. Ellenkező esetben a szembenállás kiterjed a Baltikumtól a Kaszpi-tengerig húzódó térségben és növeli Moszkva és Washington összeütközésének kockázatát.