Nem támadtak az oroszok hajnalban Krímben, a határnál gyakorlatozó katonákat pedig visszarendelték. Az Egyesült Államok katonai és kereskedelmi kapcsolatait is megszakítja Oroszországgal, Brüsszel szankciókat készít elő. Lecsökkent az esélye annak is, hogy a horvát olajvállalat, az INA vevője orosz cég lehet. (Forrás: MTI)
Visszarendelte az ukrán határ közelében lévő orosz katonai egységeket Vlagyimir Putyin elnök. A csapatok hivatalosan gyakorlatoztak. A Krím félszigeten azonban továbbra is vannak orosz egységek. Közben orosz katonák figyelmeztető lövéseket adtak le Szevasztopolban, mikor egy általuk elfoglalt légi támaszpontra megpróbáltak visszatérni az ukrán katonák. Az orosz egységek hajnalban nem szálltak meg újabb, még ukrán ellenőrzés alatt álló laktanyát, de azzal fenyegetnek, hogy megszüntetik a támaszpontok áram- és vízellátását.
Vlagyimir Putyin elnök is megtekintette a szentpétervári hadgyakorlatot, mielőtt visszarendelte a támaszpontokra az összes orosz csapatot az Ukrajnával szomszédos területekről. A földközi-tengeri haditengerészeti gyakorlatról visszatérő orosz hadihajók a Krím félszigeti Szevasztopolban lévő orosz bázison kötöttek ki. A többségében oroszok lakta ukrajnai területen továbbra is feszült a helyzet; a kinevezett ukrán elnök kalózkodással vádolja az oroszokat. „Az orosz hadsereg blokád alatt tartja a hadihajóinkat a szevasztopoli öbölben, elzárták a kijáratokat, és folyamatosan fenyegetőznek. Azt mondják, ha a haditengerészeink nem teszik le a fegyvert és adják át a hajókat, akkor kalózként támadják meg a járműveket” – nyilatkozta Olekszandr Turcsinov kinevezett ukrán elnök.
A rend Ukrajna keleti részén sem állt még helyre: Donyeckben oroszpárti tüntetők foglalták el a helyi önkormányzat épületét. Az ostromlók azt követelik, hogy a Krím félszigethez hasonlóan ez a régió is tartson népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról. Ezt kezdeményezték két másik kelet-ukrajnai területen is az oroszbarát tiltakozók.
Az ideiglenes ukrán államfő ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az orosz kisebbség jogai nem sérülnek, mert nem írja alá a nyelvtörvény eltörléséről szóló parlamenti határozatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség tagjai továbbra is hivatalosan használhatják anyanyelvüket.
Oroszország arra törekszik, hogy egyes ukrán területek nemzetközi jogi helyzetét átrendezze, ennek következménye, hogy több kelet-ukrajnai város is csatlakozott a szakadár Krím félszigethez. A Hír Televíziónak nyilatkozó szakértő szerint az ukrán válságban a következő lépés Kelet-Ukrajnának a destabilizációja lehet.
Szakértők szerint egy nagy geopolitikai, geostratégiai játék, ami Ukrajnának az elmúlt években az európai integrációhoz, de inkább a NATO-hoz való közeledése kapcsán zajlott Oroszország és a nemzetközi közösség között. Oroszország egyértelműen meg akarta akadályozni, hogy Ukrajna a NATO-hoz közelítsen. Az európai uniós tagság szelleme, ez a társulási egyezmény nem írja elő a tagságot, de mindenképpen közelítette volna Ukrajnát. Ezt Oroszország mindenképpen meg akarta akadályozni, és azt hiszem, hogy most adódott alkalom, hogy ezt a szándékát be is teljesítse – mondta Gálik Zoltán szakértő.
Moszkva csak feltételekkel hajlandó tárgyalni az ukrán helyzetről. Hírügynökségi jelentések szerint az oroszok akkor folytatnák az egyeztetéseket, ha az ukránok végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást. Ebben a felek az alkotmányos reformról és egységkormány megalakításáról egyeztek meg.
Közben az Egyesült Államok felfüggesztette a kereskedelmi és befektetési tárgyalásokat Moszkvával. A washingtoni vezetés az Ukrajna elleni orosz katonai akcióra válaszul döntött így. Az amerikai hadügyminisztérium pedig azt közölte, azonnal leállítják a katonai együttműködést Moszkvával. A Pentagon szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra vonatkozik. Így elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti gyakorlat.
Az Európai Unió szerint Oroszország megsértette nemzetközi kötelezettségeit és Brüsszel felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: Brüsszel fegyveres agressziónak minősítette Moszkva krími lépését. Németh Zsolt hozzátette: a külügyi tanács több pontban fogalmazta meg Oroszországgal szemben hozandó szankcióit, amennyiben az orosz katonák nem térnek vissza bázisaikra.
Kilátásba helyezte a külügyi tanács, hogyha a feszültség eszkalációját Oroszország nem hagyja abba, és nem tér vissza a békés feszültség kezelés módszeréhez, akkor abban az esetben a vízumliberalizációs tárgyalásokat felfüggeszti, illetve a társulási megállapodás megkötését az EU és Oroszország között, bizonytalanná tehetné – közölte az államtitkár.
Az orosz ENSZ-nagykövet szerint Viktor Janukovics kérte az orosz katonai beavatkozást Ukrajnában. Vitalij Csurkin New Yorkban, a világszervezet biztonsági tanácsának rendkívüli ülésén mutatta be az erről szóló dokumentumot a testületnek. Ebben a leváltott ukrán politikus közölte, az ország a polgárháború szélére sodródott, és törvényesen megválasztott vezetőként a béke és az ukrán nép megvédése érdekében fordult Putyinhoz. Az amerikai ENSZ-nagykövet viszont azt közölte, a krími orosz katonai fellépés nem az emberi jogok védelmét szolgáló misszió, az megsérti a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverenitását. A diplomata közölte, nincs bizonyíték arra, hogy az Ukrajnában élő oroszokat megtámadták volna. Moszkva az oroszok védelmében vezényelt 16 ezer katonát a Krímbe az elmúlt hetekben.
Nem megerősített vélemények szerint a fentiek miatt csökkent az esélye annak, hogy a Rosznyeft vagy más orosz vállalat vásárolhatja meg az INA részvényeit, mivel az Egyesült Államok, a NATO és az EU kemény politikai és gazdasági szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt – írja a Jutarnji list keddi száma.
Az EU- és NATO-tag Magyarország és Horvátország köteles lesz betartani az Oroszország ellen bevezetett büntető szankciókat. Ilyen ellenséges környezetben kizárt, hogy egy uniós vagy NATO-tagország hosszabb távú gazdasági elképzelésekről tárgyaljon bármelyik orosz vállalattal.
Különösen kényes helyzetben találta magát most a horvát kormány, mivel valószínű, hogy sem Amerika, sem az unió, sem a NATO sem támogatná, hogy az orosz állami Rosznyeft legyen az INA többségi tulajdonosa. Az unió és a NATO is kockázatosnak tartaná egy olyan állam kezébe adni a regionális és a horvát energiakészleteket, amelyik képes volt megsérteni Ukrajna területi integritását és a nemzetközi szerződéseket – figyelmeztet a Jutarnji list. A lap szerint mindez azt jelenti, hogy a magyaroknak és a horvátoknak tovább kell folytatniuk a megbeszéléseket és meg kell próbálniuk összhangba hozni az eltérő érdekeiket.
Nem fenyegethetik egymást az INA-részvények eladásával harmadik félnek, mert ekkor az INA még azelőtt tönkre mehet, mielőtt a horvát és a magyar fél felfogja a helyzet komolyságát – fejezi be a lap.