Hétvégén ismét több ezren vonultak utcára Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta részén. A szarajevói és bihaci demonstrálók „politikai forradalmat” követelnek, és a szerintük az ország nyomoráért felelős korrupt politikusok lemondását szeretnék elérni.
A balkáni ország Bosznia-hercegovinai Föderáció nevű részállamában kialakult súlyos belpolitikai válság megoldását egyes megfigyelők az előre hozott választásokban látják, míg mások szerint az európai uniós (EU) katonák jelenlegi 800 fős létszámának megemelésére lenne szükség a helyzet stabilizálásához.
A héten kirobbant és mintegy 30 boszniai várost érintő tüntetésekben eddig több mint 200-an sebesültek meg. Az embereket elsősorban a súlyos szegénység és munkanélküliség miatti elégedetlenség vitte az utcára. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották. A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére.
A tüntetéseknek alig néhány nap alatt már kézzelfogható eredménye is volt: a 11 regionális kormányfőből a héten három lemondott, egy negyedik pedig a szomszédos Horvátországba menekült.
A vasárnapi megmozdulásokon az országrészt alkotó 11 kantonban uralkodó drága és korrupt bürokrácia eltörlését és újabb politikusok távozását követelték.
Az utóbbi követelést burkoltan Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai megbízottja is támogatta, megjegyezve, hogy a Boszniai-hercegovinai Föderációban 150 miniszter tevékenykedik.
Stjepan Mesic volt horvát elnök (2000-2010) is hasonló állásponton van. A politikus a boszniai zavargások egyik fő okának a délszláv háborút lezáró és az ország mai alkotmányos berendezkedését meghatározó 1995-ös daytoni békeszerződést nevezte, amellyel szerinte gyakorlatilag egy életképtelen közigazgatási struktúra jött létre.
A tüntetők egy másik központi követelése a politikusok fizetésének lecsökkentése az átlagbérek szintjére, amely hivatalos adatok szerint havi mintegy 130 ezer forintnak felel meg. A fogyasztóvédelmi egyesület közlése szerint ez az összeg csupán a fele annak, amire a létminimumhoz szükség volna.
A háromfős államelnökség muszlim tagja, a vitatott megítélésű Bakir Izetbegovic egyetért a tüntetések céljával, igaz, mint mondta, „ő személyesen nem érzi felelősnek magát” az említett problémákért.
„Az államban teljes káosz uralkodik, a rendszer darabjaira hullik” – ismertette a balkáni országban kialakult helyzetet a legnagyobb példányszámú helyi napilap, a Dnevni Avaz kommentátora. Enver Kazaz szerint az összes regionális kormányfő lemondása és előre hozott választások kiírása jelentene kiutat a válságból.
Inzko – mint az a Kurier című bécsi napilapnak adott interjújából kiderült – még ennél is tovább ment: „Ausztria meg fogja emelni a Boszniában állomásozó katonái létszámát. Ha a helyzet romlik, akkor lehet, hogy az EU katonáira is gondolnunk kell” – hangsúlyozta.
Forrás: MTI