A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt.
2014 a rezsiharc éve lesz – jelentette ki a kormányfő, aki azt is mondta: a kabinetnek létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót.
A kormányfő a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy – akár már kedden – meg kell alkotni az Országgyűlésben a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken majd.
Másodszor – folytatta – „fel kell vennünk a kesztyűt az Európai Unióval”, amely kötelezettségszegési eljárással fenyeget, „a brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen”, de „mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, extraprofitot kiszolgáló politikának”.
Harmadik lépésként pedig meg kell teremteni a nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeit – mondta, közölve: ehhez a parlamentnek törvényt szükséges alkotnia, amely alapján a kabinetnek létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót.
Orbán Viktor azt mondta, „tudtuk előre”, hogy 2014 a rezsiharc éve lesz, mert a rezsicsökkentéssel mint nemzetstratégiával és következetes folytatásával „óriások tyúkszemére léptünk, akiknek nagy befolyása van az unió bürokráciájára”.
A kormány világossá tette, hogy a rezsicsökkentés nem egyszeri intézkedés, hanem „egy másik világ kezdetét jelenti Magyarországon”, és hogy nem tűri tovább a magánmonopóliumokat. Mint fogalmazott, a mostani kormánytöbbség már 2010-ben úgy döntött: „a piros-fehér-zöld sarkot választjuk” a szorítóban, és „most sem ölhetünk ölbe tett kézzel, (…) meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést”.
Az alacsony rezsi biztonságos életet tesz lehetővé a családoknak, az olcsó energia pedig versenyképessé teszi az országot a befektetésekért folyó nemzetközi harcban – hangsúlyozta. Kormánya célja, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában – jelentette ki, megjegyezve, hogy ezzel nőhet a munkahelyek száma, megerősödhetnek a magyar vállalkozások, és további külföldi befektetések érkezhetnek. Orbán Viktor újólag szólt arról: Európa csak úgy lehet versenyképes Amerikával és Ázsiával, ha radikálisan leszorítja az energiaárakat.
A verseny nem fogja meghozni a kívánt eredményt, radikálisan alacsonyabb energiaárakat csak árszabályozással lehet elérni. „Mi megoldást javaslunk egész Európának, aztán vagy megfogadja, vagy nem” – mondta. „Mi azonban nem adhatjuk fel saját érdekeinket és nem mondhatunk le a versenyképességünkről. Ceterum censeo: a rezsiharcot meg kell vívni” – jelentette ki, arra kérve az összes képviselőt, álljanak ki a rezsicsökkentés mellett.
A kormányfő beszédében kifejtette azt is: négy éve célul tűzték, hogy eltakarítják a múlt romjait, szakítanak a régi világ kishitűségével, és összefogással erős Magyarországot építenek, hogy az emberek saját kezükbe vehessék jövőjük irányítását. Kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.
Magyarországnak ismét van jövője
Magyarországnak ismét van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik gazdasága, mert nő önbizalma, egyre inkább hisz saját erejében, és mert közép-európai országként ahhoz a régióhoz tartozik, amely a következő időszakban az európai növekedés motorja lesz – jelentette ki. Azt is hozzátette, az ország megújítása nem sikerülhetett volna a választópolgárok kétharmados felhatalmazása és a fontos ügyekben létrejött nemzeti egység nélkül.
Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország jobb állapotban van, mint négy évvel ezelőtt, és évről évre jobban teljesít. Tartósan 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, és a rendszerváltás óta most először a választás évében sem nő, folyamatosan javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, negyven éve nem volt ilyen alacsony az infláció, évtizedek óta először csökkennek a rezsiköltségek, és negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve – sorolta.
A 9 százalékos munkanélküliségi rátáról azt mondta: magas, de gyorsuló ütemben csökken, és javult a munka megbecsülése is, Magyarországon a második legnagyobb minimálbér-emelést hajtották végre az Európai Unióban, valamint tíz százalékkal nőttek az átlagbérek is. Szólt arról is, hogy az elemzők többsége a kormánynál nagyobb gazdasági növekedést vár.
A gazdasági eredmények mellett Magyarország képes volt „gondolkodásában és lélekben is megújulni” – közölte, megjegyezve: a lelki megújulás segített nemzeti egységet teremteni a dunai árvíz idején, és ez kellett a bankárok, a multinacionális vállalatok és a brüsszeli diktátumok elleni összefogáshoz is. Magyarország már nem ijed meg senkitől, nem bújik el a viták és küzdelmek elől, kiáll magáért – jelentette ki.
Orbán Viktor mindazonáltal hangsúlyozta, kormánya nemcsak vitákat és konfliktusokat vállalt, megerősítette Magyarország és a NATO, valamint a nagy európai államok szövetségét, miközben új gazdasági-kereskedelmi együttműködéseket épít ki világszerte, tárgyalásokat folytatott és fontos megállapodásokat kötött az elmúlt fél évben Indiában, Japánban, Oroszországban és Törökországban, és folytatja ezt Kínában és Szaúd-Arábiában is.
A kabinet célja, hogy az export egyharmada Európán kívülre irányuljon 2018-ra – közölte, ezt ambiciózus, de nem lehetetlen vállalkozásnak minősítve.
Orbán ismertette az elmúlt időszak kormányzati döntéseit is
A miniszterelnök felszólalásában ismertette az elmúlt időszak kormányzati döntéseit is. Ennek részeként elmondta, elkészült az a dokumentum, amely szabályozza az EU és Magyarország közötti pénzügyi együttműködést a következő hét évben. A kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukleáris együttműködésről – így a paksi atomerőmű bővítéséről -, a megállapodást a parlamentnek kell majd jóváhagynia – folytatta.
A kormány emellett visszavásárolta a Főgáz eddig német kézben lévő részvényeit, döntött egy új Budapesti Kongresszusi Központ felépítéséről – kijelölve annak helyét a Művészetek Palotája mellett -, áttekintette és részben módosította a miskolci digitális közösségi programot, 2014-15-ös tanuszoda- és tornaterem-építési programot állított össze – amellyel néhány év múlva minden járásközpontban lesz uszoda -, és kiemelt üggyé nyilvánította a 2021-es úszó-világbajnokság megrendezését – sorolta a döntéseket Orbán Viktor.
Hangsúlyozta továbbá: a kormány az online pénztárgépek ügyében az átállási nehézségek ellenére is garantálja, hogy egyetlen becsületes kereskedő sem szenved kárt.
A nemzetközi kapcsolatokról szólva emlékeztetett decemberi törökországi hivatalos látogatására, a múlt heti – az ukrajnai helyzetről szóló – V4-csúcstalálkozóra, valamint külföldi cégek közelmúltbeli magyarországi beruházásaira.
Fidesz: komoly pálforduláson esett át a baloldal Paks ügyében
A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali ellenzék véleményét a paksi bővítés ügyében nem lehet komolyan venni, mert „komoly pálforduláson” estek át az ellenzéki politikusok.
Rogán Antal a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalására reagálva beszélt arról, hogy Bajnai Gordon 2012. február 26-án Pakson azt mondta a paksi atomerőműről: „Magyarország biztonságos energiaellátáshoz szükség van rá”, „az atomenergia felhasználása teremt lehetőséget olcsó villamos energia előállítására”, illetve „a paksi atomerőmű kell ahhoz, hogy Magyarország energiatermelése minél kevésbé szennyezze a környezetét”.
Rogán Antal szerint ma Bajnai Gordon ennek pont az ellenkezőjét mondja, és ezek után a baloldali ellenzék véleményét nem lehet komolyan venni.
A megújuló energiaforrásokról úgy fogalmazott: „nem szólnak mellette érvek”, hiszen bár fontos ez az energiatípus, de jelenleg Paks 12 forintért, a megújuló energiaforrások pedig 35 forintért állítanak elő energiát. Magyarország nem elég gazdag ahhoz, hogy ezt nagy mennyiségben megengedhesse magának – közölte Rogán Antal.
KDNP: felelős döntést hozott a kabinet Paks ügyében
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint felelős döntést hozott a kabinet a paksi bővítés ügyében – jelentette ki a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn az Országgyűlésben.
Harrach Péter azt mondta: bíznak abban, hogy a bővítést a parlament is támogatni fogja. Hangsúlyozta, hogy a döntésnek köszönhetően 10 ezer új munkahely jöhet létre.
Harrach Péter a kabinet intézkedései közül felidézte a családpolitikával összefüggő döntéseket, a hároméves gyes visszaállítását, a gyed összegének megemelését, az Erzsébet-programot, és külön szólt a rezsicsökkentésről.
MSZP: a kormány alkalmatlan és méltatlan az ország vezetésére
Az MSZP szerint a Fidesz-kormány öntelt és erőszakos, ráadásul mindez nem párosul hozzáértéssel – reagált az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese a miniszterelnök napirend előtti felszólalására hétfőn, a parlamentben.
Harangozó Tamás emlékeztette Orbán Viktort, hogy az államadósság jelenleg több, mint 2010-ben volt, miközben 3 ezer milliárd forintnyi megtakarítást vettek el az emberektől. Szerinte a kormány hiteltelen gazdaságpolitikája és a hiteltelen politikusai miatt gyenge jelenleg a forintárfolyam és ezért fizetnek ma a devizahitelesek 70 százalékkal több törlesztőrészletet, mint négy éve.
Úgy fogalmazott: a kormány az elmúlt években mesterien használta az Országgyűlést a korrupciós ügyei legalizálására, a nyomozó hatóságokat pedig ezek elkenésére, ez azonban szerinte pusztán gátlástalanság kérdése és „tisztességes demokrata” akkor sem csinál ilyet, ha kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben.
Jobbik: stratégiai kérdés vált „választási hisztériává”
A Jobbik szerint sajnálatos, hogy sem a miniszterelnök, sem a többi kormánypárti politikus „nem mer beleállni” a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szakmai vitába, hanem inkább menekülnek előle, és azt a látszatot keltik, mintha titkolni- vagy szégyellnivalójuk lenne az ügyben. Erről Vona Gábor beszélt Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben.
A jobbikos politikus szerint a kormányfő felelőtlenséget követett el, amikor a parlamenti pártok megkérdezése nélkül és a kampány kezdete előtt kötötte meg a paksi bővítésről szóló megállapodást Oroszországgal. Úgy vélte, hogy ezzel egy fontos szakmai, stratégiai kérdést hagyott „választási hisztériává válni”.
Vona Gábor bírálta a baloldali ellenzéki pártokat, mert szerinte amit csinálnak, „az lárifári”. Szerinte el kellene dönteniük, hogy Oroszországgal, vagy az atomenergiával vannak-e gondjaik. Ha az előbbivel, akkor „ugyanazt a hibát követik el, mint Orbán Viktor ellenzéki politikusként, amikor Oroszországot provokálta”. Ha az utóbbival, akkor pedig az elmúlt tíz évben miért nem volt ezzel problémájuk? – tette fel a kérdést.
Hangsúlyozta: a Jobbik szerint középtávon nincs lehetőség nélkülözni az atomenergiát, az orosz technológia a legbiztonságosabb és a legolcsóbb, az orosz-magyar kapcsolatok pedig kulcsfontosságúak.
LMP: miért kellett új szolgaságot választani?
Miért kellett új szolgaságot választani? – tette fel a kérdést a paksi bővítésre utalva Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzéki politikus szerint nem szabad az az ország, amelyik energiarendszerét tekintve kiszolgáltatja magát egy új nagyhatalomnak.
Schiffer András kitért arra is, hogy Bokros Lajos, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc csomagjai együtt sem érik el azt a „megszorítócsomag-áradatot”, amit a jelenlegi kabinet zúdított a magyar családok nyakába.
Az LMP frakcióvezetőjének véleménye szerint az államadósság kérdésében szintén „felsültek”, és a devizahitel-kérdést sem sikerült megoldani.
Orbán Viktor viszontválasza
Orbán Viktor miniszterelnök az államadóssággal, a devizahitelesekkel, az energiarendszerrel, az adózással, a közmunkaprogrammal és a fiatalok külföldi munkavállalásával kapcsolatban is választolt a frakciók felvetéseire napirend előtti felszólalásához fűzött viszonválaszában.
A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság alapvető bajait a kommunizmus negyven-negyvenöt évnyi időszaka okozza, amely 1990-ben jelentős versenyhátrányt okozott a szabad világban. Orbán Viktor viszonválaszában visszautasította a szocialista felszólaló által elmondottakat, és emlékeztetett Gyurcsány Ferenc őszödi beszédére, majd feltette a kérdést: ezek után önök akarnak minket kioktatni igazmondásból?
Az államadóssággal kapcsolatos felvetésekre úgy reagált: Magyarország azon uniós országok egyike, amelyek csökkenteni tudták államadósságukat az elmúlt években. A miniszterelnök ezt nem a kormány, hanem a magyar emberek sikereként értékelte, és azt kérdezte: miért kell állandóan elvitatni az emberek erőfeszítéséből elért sikereket? A devizahiteles problémáról szólva közölte: 350 ezer embert már sikerült kisegíteni a csapdából, és amint a bíróság meghozza a szükséges döntéseket, újabb lépéseket tesznek a további érintettek támogatására.
A nukleáris energiát, állítása szerint a szocialisták mindig is támogatták, és szerinte április 6. után is támogatni fogják. Nevetségesnek nevezte azt, hogy az atomenergia részarányának növelése áremelkedést okozna, ehelyett a két új blokk beüzemelésével 13 százalékkal csökkenthető a villamos energia ára.
A nukleáris energia a függőséget sem növeli – fűzte hozzá -, az országnak pedig a gázfüggőség okoz problémát. Közölte ugyanakkor: egy éven belül elkészül Szlovákia irányába az a gázvezeték, amely összeköti a magyar rendszert a nyugat-európaival. „Hamarosan eljut Magyarország oda, hogy teljes energiafüggetlenséget fog élvezni a következő évtizedekben” – jelentette ki.
A miniszterelnök munkaellenesnek, vállalkozásellenesnek és családellenesnek nevezte a 2010-ig hatályos adórendszert, amely „tönkretette a gazdaságot”. Bírálta az ellenzéket, amiért ezt kívánják visszahozni. A közmunkaprogrammal kapcsolatban is kritikával illette annak bírálóit, mert szerinte több százezer ember önbecsülésébe gyalogolnak bele. Hangsúlyozta: a jövő szempontjából is jelentősége van annak, hogy ezek az emberek munkába járnak, és nem segélyből kívánnak megélni.
A külföldön dolgozó fiatalokról szólva visszautasította annak sugalmazását, hogy gazdasági menekültek lennének. Szerinte köszönetet kell mondani nekik azért, mert az elmúlt évben, tizenegy hónap alatt több mint kétmilliárd eurónyi pénzt utaltak haza, de azért is, mert vállalták a versenyt idegenben, és nem a segélyt választották itthon.
Olyan országot kell teremteni számukra, ahová, ha kívánnak, haza tudnak térni – hangsúlyozta a kormányfő.
LMP: akar-e atomenergiát az ország?
Szél Bernadett (LMP) napirend előtti felszólalásában közölte, pártja szerint Putyin öleléséből úgy menekülhet meg az ország, ha a Pakssal kapcsolatos népszavazáson a legegyszerűbb kérdést teszik fel: akar-e atomenergiát az ország. Az LMP a teljes atomstop mellett van, amit egyes tanulmányok szerint 2040-re meg lehet valósítani Magyarországon – tette hozzá.
Szemfényvesztésnek nevezte a parlamentnek benyújtott szerződést, és azt mondta, csal a kormány, nem mondja meg mennyibe kerül a beruházás, mekkorák a hitel kamatai, hova kell vízlépcsőt építeni, húsz év múlva hova viszik az atomszemetet.
Nincs idő azon merengeni, hogy „a nemzeti együttműködés kormánya felvállalja a Magyar Népköztársaság forradalmi munkásparaszt kormányának örökségét” és folytatni kívánja az együttműködést „a feltámadóban lévő Szovjetunióval” – fogalmazott, de baloldalt is kritizálta, mondván, szenteskednek, csak azt sajnálják, hogy nem a kormányzásuk alatt kötötték meg a szerződést, és nem tudják zsebre vágni a júdáspénzt.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellátási felelősség nem játék, nem feltörekvő, fiatal politikusok vadászterülete.
Mint mondta: megérti a képviselő aggodalmait, nincs azokkal egyedül, de nem érdemes hitvitát folyatni. Hozzátette: az energiaellátásnak a paksi erőmű sarkalatos pontja, nagyon fontosak az alternatív energiák, de azok nem pótolják a nap 24 órájában a megbízható ellátást.
KDNP: méltánytalan, ami a baloldali összefogás rendezvényén történt
Lukács Tamás (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy bár még meg sem kezdődött hivatalosan a választási kampány, de már most is sok esetben a személyeskedő, durva hangnem az irányadó. Beszélt arról, hogy rendkívüli eseménynek és méltánytalannak tartja a baloldali összefogás rendezvényén történteket. Hozzátette: meggyőződése, hogy Mesterházy Attila, „állandó és örökös miniszterelnök-jelölt”, ha valóban hallotta volna a köteles bekiabálást, azt a helyszínen kikérte volna magának.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint lehet, hogy Mesterházy Attila nem hallotta a bekiabálást, csak reagált egy nem létező bekiabálásra. Igazából azt is érthette volna „a magyar nyelv szótagszáma és egyebek alapján”, hogy búvárszivattyú – közölte. Hozzátette: ha valaki a mindenki számára hallható hibáját tusolja el, akkor kétségbe vonható a hitelessége, és az magát az illetőt teszi nevetségessé.
A forint árfolyamáról, az elszámoltatásról és a rezsicsökkentésről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
MSZP: a gyenge forint mutatja, a gazdaság nem olyan stabil
Józsa István (MSZP) azt mondta, a forint gyengélkedik az elmúlt napokban és ha Orbán Viktor támasztja meg, akkor nagyon nagy a baj. Szerinte a gyenge forint azt is mutatja, a gazdaság nem olyan stabil, az életszínvonal alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, Orbán Viktor ötmillió szegény országává tette Magyarországot. Hozzátette: Orbán Viktor ma 47 forinttal tartozik eurónként és 67 forinttal svájci frankonként a magyar embereknek a forint árfolyama miatt.
A kormány szemére vetette a szomszédos államokhoz képest történt gazdasági leszakadást, káoszt a pénztárgépek ügyében, valamint azt, hogy az MVM offshore cégeknek adott el jutányos áron több milliárd köbméter gázt.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára közölte, szakmai konszenzus van a forint árfolyamát illetően abban, hogy az árfolyamot érintő változások a nemzetközi pénzpiacon végbement történéseknek köszönhetők. Ide sorolta a kínai gazdaság lassulását, az amerikai jegybank eszközvásárlási programjának szűkítését.
Hozzátette: a feltörekvő piacokon belül, ahova Magyarország is tartozik, jelentős különbségek vannak. Magyarországon a fizetési mérlegnek többlete van, tartalékokkal rendelkezik az ország, a költségvetés hiánya három százalék alatt van, és ezek olyan erős fundamentumot jelentenek, amelyek az országot válságállóvá teszik – vélekedett.
A Jobbik valódi elszámoltatást szorgalmazott
Vona Gábor (Jobbik) szerint a társadalomnak három alapelvárása van a politika felé: a megélhetés, a rend, az elszámoltatás, és a Jobbik-kormány ezekre a kérdésekre koncentrál majd megalakulása után. Kifogásolta, hogy a kormány a közfoglalkoztatást foglalkoztatás- és nem szociálpolitikaként kezeli. Véleménye szerint a külföldön munkát vállalók gazdasági menekültek, akiket a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány üldözött el.
Az ellenzéki politikus kormányra kerülésük esetén az elszámoltatás területén egyebek között az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát, a kommunista luxusnyugdíjak megnyirbálását ígérte, valamint egy lusztrációs törvényt, amely kizárná a volt kommunista vezetőket a közéletből. Az SZDSZ adósságával összefüggésben közölte, azon pártvezetők, akiknek pártja adósságot halmozott fel, nem vállalhatnának közéleti szerepet, amíg az adósságot vissza nem fizetik.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint jogállami kereteken kívül álló fellépést vár a Jobbik, ez a kormány számára nem járható út, a kabinet jogszerű elszámoltatásban hisz. Felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 1400 ügyet vizsgáltak az elszámoltatási kormánybiztosok.
Az államtitkár jól hangzónak nevezte az ellenzéki párt egypár javaslatát, de szerinte amikor szavazásra kerül sor, akkor a Jobbik soha nem támogatja az előterjesztéseket, példaként a Nemzeti Emlékezet Bizottságát említette.
Fidesz: a rezsicsökkentéssel egy havi bért, nyugdíjat kapnak vissza az emberek
Németh Szilárd (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy párttársával benyújtották a rezsicsökkentés harmadik fordulójáról szóló javaslatot. Szerinte azzal elérik a kitűzött a célt, hogy a magyar családoknak megfizethető legyenek a rezsiköltségek, ne a magyarok fizessék Európában a legtöbbet, vagyis hogy visszaadják azt az egyhavi bért, vagy nyugdíjat, amit a szocialisták elvettek.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi rezsicsökkentéssel jelentős összeg 240 milliárd forint maradt a magyar családok zsebében. Elmondta, áprilistól 6,5 százalékkal csökken a gáz, szeptembertől 5,7 százalékkal csökken a villany, októbertől pedig 3,3 százalékkal csökken a távhő ára.
Hozzátette: a számok mögött tudatos energiapolitika is van, figyelemmel vannak az energiabiztonságra, és arra, hogy javítsák a magyar gazdaság versenyfeltételeit a termelési költségek mérséklésével. Kitért arra, hogy a Fidesz-KDNP komoly munkát fektetett egy olyan közszolgáltatási törvény megfogalmazásába, amely egy fogyasztócentrikus rendszert vezet be.
Napirend elfogadása
Az ülés levezető elnöke, Lezsák Sándor bejelentette, hogy a KDNP-s Spaller Endre és a fideszes Dancsó József más megbízatása miatt lemondott képviselői mandátumáról. Így az országgyűlési képviselők létszáma 382-re csökkent. Spaller Endre február 1-jei hatállyal a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Dancsó József pedig a Magyar Államkincstár elnöke lett.
A képviselők döntöttek arról, hogy a harmadik rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslat összevont vitáját – házszabálytól eltéréssel – kedden, zárószavazását pedig csütörtökön tartják.
Bár az ellenzéki frakciók egyhangúlag elutasították, a kormánypárti többség jóváhagyta, hogy a Ház hétfőn 5 óra 10 perces időkeretben folytassa le a paksi atomerőmű-fejlesztésről szóló orosz-magyar államközi szerződés általános vitáját. A részletes vita kedden lesz. Emellett még több nemzetközi egyezmény vitáját is felvették a keddi ülés napirendjére.
Forrás: MTI