Ultimátumot intézett vasárnap az ellenzék az ukrán elnökhöz: Viktor Janukovics 48 órát kapott arra, hogy menessze a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormányt, különben a tüntetők blokád alá veszik az államfő Kijev megyei, mezsihirjai rezidenciáját. Az ukrán ellenzék felhívására vasárnap ismét sűrűn megtelt a kijevi Függetlenség tere és környéke. A központban lévő Lenin-szobrot ledöntötték.
Ultimátumot adtak vasárnap az ukrán ellenzék Viktor Janukovics elnöknek, akinek ezután 48 órája van arra, hogy menessze Mikola Azarov miniszterelnök kormányát, máskülönben az EU-integrációért hetek óta tüntető tömeg blokád alá veszik az államfő Kijev megyei, mezsihirjai rezidenciáját.
A kijevi Függetlenség terén, a Majdanon tartott vasárnapi ellenzéki gyűlés vezetői ezen túl is a kormányzati épületek blokádjának bővítésére szólítottak fel. Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina (Haza) párt politikai tanácsának elnöke kijelentette, mostantól az egész kormányzati negyedre kiterjednek a tiltakozóakciók, minden nap egy új hivatalt vesznek blokád alá a tüntetők, akiknek egy csoportja a barikádok és sátortábor építésébe kezdett a kormányközpont, valamint az elnöki hivatal közelében. Janukovics elnök Kijev közelében lévő rezidenciájához azonban nem jutottak el, mert az odavezető utat már korábban lezárták.
Vasárnap délután a tüntetők ledöntötték a Kijev központjában, a Besszarábia téren lévő Lenin-szobrot. Rendőrségi bejelentések szerint a szobrot maszkos tüntetők mozdították el a talapzatáról, és a ledöntése után sorban álltak, hogy „Dicsőség Ukrajnának!” kiáltásokkal ütlegeljék. Janukovics korábban azt mondta, orosz nyomásra történt, hogy a parlament novemberben nem szavazta meg a hét év börtönre ítélt exkormányfő, Julija Timosenko külföldi gyógykezelését lehetővé tevő törvénycsomagot, ami miatt meghiúsult az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés aláírása. Az orosz nyomás tény: Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a társulási szerződéssel párhuzamosan aláírt szabadkereskedelmi egyezmény azt jelentené, hogy az orosz piacot rengeteg EU felől érkező áru árasztaná el mindenféle vámkötelezettség nélkül.
A Besszarábia téren lévő Lenin-szobrot 1946-ban állították fel. Három és fél méter magas volt, vörös gránitból készült, a ledöntése után nem sokkal a tüntetők nemcsak lefejezték, de darabokra is törték. Helyszíni jelentések szerint aki tudott, magával vitt egy-egy töredéket az emlékműből. A visszavonult futballista, most éppen ellenzéki politikus Andrij Sevcsenko szerint a Függetlenség terén tüntetőknek nem volt deklarált célja a szobordöntés „Mondhatni az emberek önszerveződéséről van szó” – fogalmazott az AC Milan egykori sztárja, a parlamenten kívüli Ukrajna – Előre! párt egyik vezetője.
A Milliók menete címmel meghirdetett nagygyűlésen ismét hatalmas tömeg gyűlt össze, bár a létszámról igencsak eltérő becsléseket tettek közzé. Az UNIAN hírügynökség legalább százezer, a newsru.ua internetes portál csaknem egymillió emberről írt, míg a Batykivscsina félmillió résztvevőről számolt be. Az Európai Unióval tervezett, de váratlanul elmaradt társulást sürgető szónokok továbbra is a kormány távozását, előrehozott parlamenti és elnökválasztásokat követeltek.
Vitalij Klicsko, az ellenzék egyik vezére, az UDAR párt elnöke például arról beszélt, hogy az összegyűltek nem akarnak olyan országban élni, ahol „a korrupció kormányoz és nincs igazság”, de egyszersmind békés tiltakozásra szólított fel. Üzent Timosenko is: a volt kormányfő arra hívta fel a demonstrálókat, hogy ne adják fel, és ne tárgyaljanak Janukovics „bandájával”.
A politikai válság rendezéséhez ugyanakkor az EU is segítséget akar adni. Az UNIAN jelentése szerint telefonon beszélt egymással Janukovics és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Barroso a polgári szabadságjogok tiszteletben tartására szólított fel. Mindketten a jelenlegi feszült helyzet békés, tárgyalások rendezésének szükségességét hangsúlyozták, és megállapodtak abban, hogy a jövő héten Kijevbe utazik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Cathrine Ashton.
Az európai integráció elkerülhetetlen
Valószínűleg sokakat vittek ki a Függetlenség terére azok a szombaton, egy brit újságíró Twitter-üzenetei nyomán elterjedt hírek, amelyek szerint pénteken, Janukovics és Putyin soron kívüli megbeszélésén megállapodás született arról, hogy Ukrajna a mostani ár feléért kap orosz gázt, és sok milliárd dolláros hitelre is számíthat Moszkvától, cserébe viszont csatlakozik az Oroszország vezette, sokak által a Szovjetunió feltámasztására tett kísérletnek tartott vámunióhoz.
A hírt kategorikusan cáfolta Azarov és Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov is, aki azt mondta, hogy semmilyen konkrét egyezség nem született, a tárgyalásokat december 17-én Moszkvában folytatják. A Majdanon azonban téma volt az állítólagos alku. „Bármilyen, egy új Szovjetunió létrehozásáról szóló megállapodás az ország kettészakadását jelenti” – idézte a Reuters jelentése Jacenyukot, aki arra utalt, hogy Ukrajna nyugati és középső részének – a Majdanon is nagy létszámban képviselt – lakossága többségében az unióhoz való közeledés mellett van, míg a keleti régiókban oroszbarát a hangulat.
Az európai integrációt elkerülhetetlennek tartja az elemzők jó része is. Vagyim Karaszjov, politológus, a kijevi Globális Stratégiák Intézetének igazgatója nemrég azt mondta a Népszabadságnak, hogy „vámunió nem lesz, mert azt az ukrán polgárok nem engedik meg”, az uniós társulás viszont megvalósul, csak az a kérdés, mikor. Hasonló véleményen van egy másik ismert ukrán politológus, Dmitro Vidrin is. A tömegvonzástörvénye nemcsak a fizikában, hanem a geopolitikában is érvényesül, azaz Európa, amely Oroszországnál sokszorta nagyobb potenciált képvisel, magához vonzza a környezetében lévő kisebb egységeket, így Ukrajnát is, és ez nem függ a hivatalnokok akaratától – mondta lapunknak.
Kijevben a demonstrálók javarészt nemzeti színű lobogókat és ellenzéki pártzászlókat tartanak, Janukovicsot becsmérlő, lemondásra szólító, illetve Ukrajnát dicsőítő jelszavakat skandálnak. Egyelőre nyugalom van a hangulat azonban feszült, az ellenzék provokációktól, a rendőrség új összetűzésektől tart.
Timosenko bevonná a hadsereget is
Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter a tárca honlapján közzétett üzenetében szintén azt kérte a nagygyűlés résztvevőitől, hogy ne engedjenek a provokációknak. Állítása szerint a rendőrség együttműködik a demonstráció biztonságára ügyelő aktivistákkal – köztük önkéntes veterán katonákkal – az erőszakcselekmények megakadályozásában. Helyszíni jelentések szerint a központi tértől nem messze lévő kormányzati negyed több utcáját elzárták a forgalom elől az autóbuszokban ott várakozó rendvédelmi alakulatok, köztük rohamrendőrök teljes felszerelésben. A parlament épületével szemben közben a kormányzó Régiók Pártja ellendemonstrációt tart, amelyen becslések szerint néhány ezren vesznek részt.
Az elnöki hivatalt rohamrendőrök őrzik, néhány méterre tőlük ismeretlen fiatalok szemetesvödrökbe gyűjtik a felbontott utcaköveket. Ellenzéki tüntetők elzárták a térről az elnöki hivatalhoz vezető utat, hogy a demonstráció résztvevői ne keveredhessenek összetűzésbe.
Az előző vasárnapi megmozdulás alatt ezen a helyszínen történt a „buldózeres támadásként” elhíresült összecsapás, amelyet az ellenzék szerint provokátorok szítottak a rohamrendőrök és a tüntetők között. (Ekkor ismeretlenek buldózerrel próbálták áttörni a rendőrségi kordont.) Az incidensben sokan megsérültek, több mint egy tucat ellenzéki aktivistát tartóztattak le a hatóságok a támadásban való állítólagos részvételük miatt.
Az ellenzék az előrehozott választások mellett követeli a felelős rendőrök megbüntetését, a belügyminiszter bűnvádi felelősségre vonását, és a letartóztatott aktivisták szabadon bocsátását.
Eközben Timosenko vasárnapi üzenetében azt javasolta az európai integrációért és hatalomváltásért folyó demonstráció szervezőinek, hogy az ukrán hadsereget és fegyveres erőket tárgyalások útján állítsák a tüntetők oldalára. Szerinte így kerülhető el, hogy erőszakba forduljanak az események.
forrás: nol.hu