Nem érte teljesen váratlanul az uniós diplomatákat, hogy az utolsó pillanatban hatalmas külső nyomás nehezedett Kijevre, noha minden okuk megvolt, hogy bízzanak abban, hogy az ukránok alá fogják írni a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást a vilniusi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón – mondta az MTI kérdésére válaszolva egy neve elhallgatását kérő magas rangú uniós tisztviselő.
„Teljesen váratlanul ért minket? Nem mondhatnám. Csalódottak vagyunk? Igen” – fogalmazott a magas rangú EU-diplomata.
A forrás ugyanakkor hozzátette: nemcsak csúcstalálkozókon lehet aláírni a társulási megállapodást, erre két nappal, két héttel vagy egy hónappal később is lesz lehetőség. Az Ukrajna számára felkínált társulási és szabadkereskedelmi megállapodás ajánlata továbbra is érvényes. Az ajtó továbbra is nyitva áll – fogalmazott, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a csúcstalálkozóig már nem számít arra, hogy Kijev megváltoztatja döntését a társulási folyamat felfüggesztéséről.
A diplomata nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Ukrajna tűzte ki azt a célt, hogy a vilniusi csúcson szeretné aláírni a megállapodást. „Most úgy tűnik, nem valószínű, hogy ez bekövetkezik” – fogalmazott a forrás, s az ukránok döntését a szünet gomb megnyomásaként és időkérésként értelmezte.
„Nem hiszem, hogy ez az európai diplomácia kudarca volna. Ez Ukrajna választása” – húzta alá a magas rangú EU-diplomata, s hozzátette: „a különbség köztünk és mások között az, hogy mi választási lehetőséget kínálunk az embereknek, és tiszteletben tartjuk a döntésüket”.
A javasolt háromoldalú, EU-ukrán-orosz egyeztetésekről az uniós diplomácia vezető beosztású tisztviselője kijelentette: ha Moszkvának hozzáfűznivalója van, azt boldogan meghallgatják, de a társulási és szabadkereskedelmi megállapodástól függetlenül. A háromoldalú egyeztetés nem volna produktív – magyarázta.
„A kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat okkal nevezik kétoldalúnak” – mutatott rá az uniós forrás. Viszont azt a felvetést nem volt hajlandó minősíteni, hogy Moszkva bevonása azt jelentené-e, hogy végső soron nem Kijevben hozzák meg a döntést.
Az EU és Oroszország közötti, Ukrajnáért folyó vetélkedésről a diplomata azt mondta, hogy ők teljesen máshogy látják ezt a kérdést, ugyanis nem nulla összegű játékként tekintenek a folyamatra.
„Nem arról van szó, hogy az EU és Oroszország elvált szülők módjára veszekszik, hogy kinél maradjon a gyerek” – fejtette ki a tisztviselő, hogy az EU célja az, hogy a Keleti Partnerségben részt vevő hat országnak az EU-val és Oroszországgal is jó legyen a kapcsolata, továbbá, hogy ez Brüsszel és Moszkva viszonyáról is elmondható legyen. Mindeközben természetesen nem mondhatunk le arról, hogy elvárjuk európai értékeink, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesülését – húzta alá a diplomata, aki szerint az Ukrajnával kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodás miatt Ukrajna fejlődésnek indulna, és Oroszországgal is bővülnének kereskedelmi kapcsolatai, vagyis ilyen értelemben ezzel Moszkva is csak nyerne. Ha csak Oroszország másként nem dönt – közölte az uniós forrás.
Julija Timosenko ügyével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a társulási folyamat ukrán befagyasztása lehetőséget teremt arra, hogy az amúgy a megállapodás útjában álló, „még nem tökéletesen kielégítő módon teljesített” feltételek kérdését rendezni lehessen, így azok már a jövőben ne jelentsenek majd akadályt, ha Kijev a folyamat felújításáról dönt.
A hét második felében, Vilniusban megtartott Keleti Partnerség csúcsról kijelentette, hogy bár annak egyértelműen az ukrán megállapodás aláírása lett volna a fénypontja, mindazonáltal a többi ország is aláír illetve parafál bizonyos megállapodásokat, amelyek számukra ugyanakkora jelentőséggel bírnak.
forrás: mti