Meteorológusok szerint újabb vihar fenyegeti a tájfun sújtotta Fülöp-szigeteket. Az ország főtárgyalója már a tavalyi nemzetközi klímacsúcson könnyezve könyörgött a nemzetközi megállapodásért, a mostani varsói csúcstalálkozón megismételte felhívását.
Miközben megindult a nemzetközi segítség a Fülöp-szigetek felé, a hazai mentőalakulatok továbbra is próbálnak eljutni a túlélőkhöz. Nagy-Britannia 10 millió font segélyt utalt ki és egy hadihajót küld a segély koordinálására, az Egyesült Államok egy repülőgéphordozót és több kisebb hajót.
A túlélők közben megpróbálják felkutatni és eltemetni halott hozzátartozóikat, miközben továbbra is súlyos az élelmiszerhiány.
Előkerült az a videofelvétel is, amelyen az ország klímaügyi főtárgyalója Nadarev Sano a tavalyi, dohai nemzetközi csúcson a könnyeivel küszködve sürgős megállapodást követelt az üvegházi gázok emissziójának visszafogásáról:
„Mindenkit kérek: elég a késlekedésből, a kifogásokból! Ha mi nem, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor? Ha nem itt, akkor hol?”
Sano a tavaly pusztító Bopha tájfunra utalt, akkor még nem tudhatta, hogy még nagyobb pusztítást évez az idén hazájában a Haiyan tájfun.
A küldött most a Varsóban folyó éghajlati konferencián kérte, hogy a világ országai vessenek véget „az őrületnek”, ami az éghajlattal történik.
Az érzelmes szavak ellenére szakértők arról beszélnek, hogy nemcsak a klímaváltozás áll a több ezer életet követelő tragédia hátterében. Nagyobb mértékben ok a szegénység, a kezdetleges építkezés, a megugrott lakosság és kisebb mértékben a klímaváltozás. Ezek a tényezők különösen veszélyeztetik a Fülöp-szigeteket. „A természet és az ember közösen felelős” – mondta Kerry Emanuel a tekintélyes MIT egyetem trópusi meteorológia professzora. „Ha az egyik hiányzik, nincs katasztrófa” -tette hozzá.
A Fülöp-szigetek a világ egyik legviharosabb részén fekszik, ahol a tájfunok erejét tovább növeli a kiterjedt meleg tengervíz. Brian McNoldy, a Miami Egyetem hurrikánkutatója az emberi tényezőket sorolta.
A szinte leradírozott Talcoban városban például a házak egyharmadának fából voltak a falai, minden hetedik otthonnak szalmából és fűből készült a teteje. A lakosság pedig 40 év alatt közel háromszorosára ugrott.
Közben filippínó meteorológusok azt mondják: újabb trópusi esők fenyegetik a szigeteket és áradásokat okozhatnak. Mindez tovább nehezítheti az épphogy beindult segélyezést és ellátást.
forrás: inforadio.hu, hir.ma