Mind a szabályozási környezet, mind az igénybe vehető támogatások tekintetében kifejezetten KKV-barátnak mondható a hazai gazdaság, piac hiányában azonban ez mit sem ér – hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) „Sikeres beszállítói modellek és tapasztalatok” néven tartott közös konferenciáján. A kis- és közepes méretű vállalkozások számára továbbra is a multinacionális vállalatokkal kialakított beszállítói kapcsolat az egyik legelőnyösebb piacszerzési alternatíva, ezt azonban sem megszerezni, sem megtartani nem könnyű.
Már maga a potenciális partnerekkel való kapcsolatfelvétel sem egyszerű feladat, különösen akkor, ha magyarországi képviselettel nem rendelkező vállalatról van szó. Az esetleges kulturális különbségek, nyelvi korlátok már nem jelentenek akkora akadályt, ám nem mindegy, milyen körülmények között, miként tudja megmutatni magát az adott vállalat vagy termék. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) éppen ezt a híd szerepet igyekszik betölteni a hazai beszállítói kör és lehetséges partnerei között. Dr. Kerekes György HITA elnök-helyettes elmondása szerint nem is kevés sikerrel, a Hivatal évi közel 3600 vállalat részvételével zajló 600 rendezvénye, illetve a szervezet által lebonyolított mintegy 1800 személyes tanácsadás az elmúlt 3 évben 63,7 millió eurós exportbővülést eredményezett. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal emellett több mint 40 külföldi vállalat Magyarországra csábításában vállalt tevékeny szerepet. Az ágazatok között nem meglepő módon továbbra is az autó- és az elektronikai ipar vezet, de egyre jelentősebb arányt képviselnek a különféle élelmiszeripari beruházások és a szolgáltató központok (Shared Service Center) is. Az elnök-helyettes szerint a sikerekben jelentős szerepe volt a hazai beszállítói háttérnek, mely egyre színvonalasabb, felkészültebb, ez pedig óriási versenyelőnyt jelent.
Különösen érdemes körülnézni a különféle pályázati források között, a jövő évben induló új 7 éves uniós költségvetési időszak ugyanis számos pozitívumot hoz majd a KKV-k számára. A leglényegesebb fejlemény, hogy mintegy 60 százalékkal nő majd a közvetlenül a vállalkozásokat megcélzó támogatások mértéke, továbbá a vissza nem térítendők mellett a finanszírozási források is kibővülnek majd különféle hiteltámogatások, illetve kockázati tőke és célzott tőke programok bevonása által. Véglegeset ugyan még nem lehet mondani, de már most látható a pályázati rendszer egyszerűsödése. Kevesebb program, célzottabb támogatások, és egyszerűbb adminisztráció jellemzik majd az új rendszert, sőt megjelennek a közvetlenül Brüsszeltől igényelhető pályázati források is. Várhatóan az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a munkahelyteremtéshez, a vállalkozásfejlesztéshez, a megújuló energiák alkalmazásához és a tudásgazdasághoz kapcsolódó lehetőségek. Szőcs Árpád, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. értékesítési igazgatója szerint az év végéig már nem érdemes komolyabb pályázati lehetőségekre számítani, inkább a jövőre érdemes elkezdeni a felkészülést. „Nem kell ötösre menni Brüsszelnél, más gazdaságokhoz hasonlóan a minél egyszerűbb hozzáférést kell megteremteni. Jelenleg egyértelműen ebbe az irányba tartunk.” – tette hozzá.
Az EXIMBANK az exportőrök magyar beszállítói számára is számos finanszírozási megoldást kínál. Kabai Éva, az EXIMBANK szakértője, a beszállítói konstrukciók bemutatásánál elmondta, hogy fontos a kereskedelmi banki partnerekkel történő együttműködés, amely egyre nyitottabbá vált.
A beszállítóvá válás kulcsa a hosszú, kitartó és alapos munka, mely közel sem ér véget a beszállítói körbe történő bekerüléskor – derült ki Gyurácz Németh Iván, az M27 Absolvo Consulting partnerének előadásából. Elengedhetetlen a saját termék bemutatása, egyedi jellemzőinek pontos meghatározása, melyekre alapozva az ügyfél egy meglévő problémájára kell jobb, gyorsabb, olcsóbb megoldást kínálni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az ügyféligények folyamatos monitorozása, hiszen mind Magyarországon, mind külföldön egy már bejáratott, bizonyított beszállítói körrel kell versenyezni. Ez nem működhet az alapvetően szükséges feltételek, például a kívánatos minőségbiztosítási rendszerek, a megfelelő mértékű rugalmasság, türelem és pontosság biztosítása nélkül, de ezen túlmenően is folyamatos fejlesztési invesztícióra van szükség termék-, és partnerszinten egyaránt. Mindenképpen érdemes részt venni a különféle piacra lépést segítő programokban, így például az MNKH, a HITA és a Magyar Külgazdasági Szövetség új, Kiemelt Beszállítói Programjában, melyek a már valamilyen szinten bizonyított beszállítók magasabb szintre emelését segíti elő stratégiai piaci információkkal, szakértői segítséggel, kapcsolatépítéssel.
A beszállító mellett azonban a nagyvállalatra is komoly felelősség hárul abban, hogy hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolat alakuljon ki – derült ki a rendezvény második felében bemutatott beszállítói együttműködésekből. A jó példákat a Magyar Suzuki Zrt. és a PEMŰ Műanyagipari Zrt. közötti, a Danubius Zrt. és az ALD Automotive Magyarország Kft. közötti, valamint a TESCO Magyarország és a Gastor Baromfi Kft. közötti együttműködések bemutatásával ismertették az előadók. Ahogy Nyeste Zsolt, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. vezető beszállító fejlesztő mérnöke fogalmazott, egy cég csak akkor lehet fenntarthatóan sikeres, ha beszállítói is azok. A partneri kapcsolatok ehhez szükséges elmélyítése számos formában történhet, a legjellemzőbb fejlesztési együttműködések mellett akár a beszállítók egymás közti kommunikációjának elősegítésével, a jó, bevált gyakorlatok bemutatásával, terjesztésével. Csak így érhető el, hogy az igényeket proaktívan kezelő, rugalmas, folyamatosan fejlődő, megbízható és kevésbé beszállítói kör alakuljon ki, melyre akár a nagyvállalat további fejlődése is alapozható.