A leköszönő Varga Mihály helyett Lázár Jánost választották a Fidesz egyik alelnökévé, emellett a küldöttek újra bizalmat szavaztak Kósa Lajosnak, Pelczné Gáll Ildikónak és Pokorni Zoltánnak a párt szombati tisztújító kongresszusán. Ugyanakkor újraválasztották a párt elnökének Orbán Viktort.
A miniszterelnök az 1241 érvényes szavazatból 1240-et kapott. A küldöttek a Millenáris Parkban megválasztották a Fidesz négy alelnökét is: újra megválasztották Kósa Lajost (1236 szavazat), Pelczné Gáll Ildikót (1160 szavazat) és Pokorni Zoltánt (1082 szavazat), a leköszönő Varga Mihály helyett pedig Lázár Jánost (1005 szavazat) választották alelnökké.
Kósa Lajos 1964. március 14-én született Debrecenben. Nős, négy gyermeke van. 1982-ben érettségizett a KLTE Gyakorló Gimnáziumában Debrecenben. 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tervgazdasági szakán, de diplomát politikai karrierjének kiteljesedése miatt nem szerzett. Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet tudományos segédmunkatársa, és a Közgazdaság-tudományi Egyetemen óraadóként mikroökonómiát tanított.
1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja. 1989-ben részt vett a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. 1989-től 1990-ig a párt politikai tanácsadó testületének, 1992-től gazdaságpolitikai csoportjának tagja. 1994 júniusától 2003 májusáig a pártelnökség tagja, 1995-től 2003-ig, majd 2007. május 20-ától ismét alelnök. 1994-től a Fidesz Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke – tisztségében az általános tisztújítás során is megerősítették. 2003 nyarától a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnökségi tagja, majd ugyanez év őszétől választókerületi elnök. 1990 óta országgyűlési képviselő (1990: országos lista, 1994: Hajdú-Bihar megyei lista, 1998: Hajdú-Bihar 3. választókörzet, Debrecen). 1998 szeptemberétől 2002 májusáig frakcióvezető-helyettes, a számvevőszéki bizottság elnöke.
A 2002 áprilisi országgyűlési választásokon már az első fordulóban megvédte debreceni mandátumát. Az új Országgyűlés megalakulását követően a számvevőszéki állandó bizottság és az önkormányzati bizottság tagja, utóbbinak 2003 júniusáig alelnöke. A helyek júniusi újraosztásától a szakbizottság tagjaként dolgozik tovább. A számvevőszéki bizottságban 2004. augusztus 27-én befejezte munkáját.
2003 nyarától a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnökségi tagja, 2007 májusától a párt alelnöke. A 2006-os országgyűlési választásokon ismét már az első fordulóban bejutott a Parlamentbe, 2006. május 30-ától az önkormányzati és területfejlesztési bizottság munkájában vesz részt. Az 1998. októberi 18-i önkormányzati választásokon Debrecen megyei jogú város polgármestere lett. 2001 tavaszán elnyerte Az év polgármestere kitüntető címet. 2002. október 20-án másodszor, 2006 októberében harmadszor, majd 2010 októberében negyedízben is a város első emberének választották a debreceniek.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökévé választották 2006. december 1-jén, majd 2010. december 3-án. Társadalmi funkciói közül a legfontosabb: a Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
Pelczné Gáll Ildikó 1962–ben születt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón. Férjével három gyermeket nevel. Első diplomáját a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának folyamatszervező szakán szerezte, majd a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karánmérnök-közgazdászként másoddiplomázott. 1985-től különböző tudományos területeken dolgozott, 1992-től pedig egyetemi oktatóként tevékenykedett a Miskolci Egyetemen. Később mérlegképes könyvelői, könyvvizsgálói és nemzetközi adószakértői oklevelet, 1997-ben doktori, majd PhD. fokozatot szerzett. Ezután a Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézetének igazgatója és az Üzleti Vállalkozási tanszéket vezető egyetemi docense egészen 2011-ig. A tudományos munkával egy időben vállalkozóként is dolgozott, mint üzleti tanácsadó és két gazdasági társaság – a Pro-Nord-Invest és a P-Bau – ügyvezetői feladatait is ellátta
2005. júniusában a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnökévé választották, mely tisztségemben 2007-ben és 2009-ben is megerősítették. A 2003. júliusában alakult Fidesz Magyar Polgári Szövetség Női Tagozatának alelnöke, majd később elnöke. A Miskolci Gráciák Egyesület alapítóelnöke és a Közgazdaságtudományi Társaság BAZ megyei alelnöke.
A 2006. évi országgyűlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listán nyert mandátumot. 2006. május 30-tól frakcióvezető-helyettesként, az Európai ügyek bizottságának tagjaként és az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság elnökeként is dolgozott. „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy 2009. július 14-én a Magyar Országgyűlés alelnökévé választottak.” – olvasható honlapján.
2010. júniusától az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakció tagjaként dolgozik Brüsszelben. A Gazdasági és Monetáris Bizottság és az EU–Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség tagja, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja. Részt vett az ideiglenesen felállított a Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal foglalkozó különbizottság munkájában is
Pokorni Zoltán 1962. január 10-én született Budapesten. 1980-ban érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Egy évig segédkönyvtáros az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1981-1982-ben előfelvételisként teljesített sorkatonai szolgálatot Szombathelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományai Karán szerzett diplomát magyar-történelem szakon 1987-ben. Első munkahelye a Toldy Ferenc Gimnázium, ahol magyar- és történelemtanárként dolgozott 1994-ig. 1988-ban alapító tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, 1993-ig a szervezet ügyvivője és szóvivője. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.1993 októberében belépett a Fideszbe, ekkor lemondott minden szakszervezeti tisztségéről és a párt oktatáspolitikai kabinetjének vezetője lett. 1994 óta a Fidesz alelnöke, és parlamenti képviselő. Először a Fidesz – Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, majd 1997-1998-ig frakcióvezetője.
Oktatási miniszter Orbán Viktor kormányában 1998-tól. Minisztersége alatt vált tandíjmentessé az első diploma megszerzése, létrejött a felsőoktatásban az intézményi integráció, lehetővé vált a Diákhitel felvétele és jelentősen bővült a tudomány központi támogatása. 2001 májusában a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnökévé választják, ezért 2001. július 15-én lemond az oktatási tárca vezetéséről. A 2002. évi választások után az országgyűlési képviselőcsoport vezetője, majd 2002 nyarán lemond elnöki és frakcióvezetői pozíciójáról. 2003 májusában a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnökévé választják. 2006 áprilisában harmadszorra is a Hegyvidék országgyűlési képviselőjeként jut a Parlamentbe, ugyanebben az évben lesz a Hegyvidék polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő is. 2007 májusától ismét a Fidesz alelnöke, 2010-ben a hegyvidéki polgárok immár negyedszer a XII. kerület országgyűlési képviselőjévé és másodszor a Hegyvidék polgármesterévé választják. 2010 óta az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke. Nős, felesége Beck Andrea pszichológus. Négy fiuk született: Benedek (1992), Ágoston (1996), Ábel (1999), Barnabás (2001).
Lázár János 1975. február 19-én született Hódmezővásárhelyen. A gimnázium befejezése után, 1993 és 1999 között elvégezte a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát. Tanulmányai mellett a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal gyakornoka volt. 1999-től az Országgyűlés Hivatalának alkalmazásában személyi titkárként tevékenykedett. 2000-től tagja a Fidesznek, 2002-től pedig a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségnek. 2005-től a Fidesz Csongrád megyei elnöke, 2010 júniusától a Fidesz országos elnökségének tagja. 2002-ben, Rapcsák András halála után a Fidesz hódmezővásárhelyi képviselőjeként jutott be az Országgyűlésbe, ahová a későbbi választásokon is egyéni képviselői mandátummal került. 2002-2004 között az Országgyűlés jegyzője volt, 2006-2010 között a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese, 2010-től frakcióvezetője. 2004-2006 között az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának, illetve a kulturális és sajtóbizottságnak is tagja volt, 2006-2010 között a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöki teendőit látta el. 2002 októberében Hódmezővásárhely polgármesterévé választották. 2004 és 2010 között a Hódmezővásárhelyi Ótemplomi Református Egyházközség presbitereként tevékenykedett. 2003 óta a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. Igazgatótanácsi tagja. 2012-től a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Nős, két gyermeke van.
forrás: MTI-fidesz.hu, portal.debrecen.hu, pelczne.fidesz-eu.hu, pokornizoltan.hu, kormany.hu