Ősi civilizáció nyomai a Selyemút mentén Kínában

Olyan őskori civilizáció nyomaira bukkantak kínai régészek a Selyemút mentén, amely már a körülbelül 2000 évvel ezelőtti eurázsiai kereskedelmi útvonal kialakulását megelőzően jelen volt a térségben – derült ki az évek óta tartó feltárások eredményeiből.

Egy 2010-ben indított ásatás eredményeinek nyomán a szakemberek bizonyságot szereztek arról, hogy az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Hejho folyó nyugati partján már 4100-3600 évvel korábban is éltek emberek, akik növénytermesztéssel foglalkoztak és rezet olvasztottak.
Az elmúlt három évben a területen számos réz tárgyat és egy olyan, az olvasztáshoz használatos eszközt találtak, amely a maga nemében Kínában a legrégebbi lelet – tájékoztatta a Hszinhua hírügynökséget Csen Kuo-ko a tartományi régészeti intézet kutatója. Mint mondta, akkoriban az emberek főleg a vörös fémet használták, de már ötvözeteket is készítettek.
A régészek elszenesedett árpa- és búzamagvakat is találtak, továbbá a földműveléshez használatos kő kapákat és késeket is. Idén – ugyanott – vályogházak nyomaira leltek. Mivel az árpa, a búza és a vályog-építkezés származási helye Közép- és Nyugat-Ázsia volt, a tudósok szerint a kelet-nyugati kereskedelem már a Han-dinasztia (i.e. 206 – i.sz. 220) előtt megkezdődhetett.
A Selyemút menti ősi civilizációknak az elmúlt évtizedekben több nyomát is azonosították. 2003 és 2005 között például Csiucsüan város területén a Hszihitani romoknál szarvasmarhák és juhok tartásánál használatos aklot fedeztek fel. Az állatok lábnyomai mellett koponyák is gazdagították a lelet-gyűjteményt.
A szintén Kanszu tartományi Vuvej város szomszédságában egy kínai és japán kutatók által végzett, hároméves közös feltárás során egy körülbelül 4500 évvel ezelőtti primitív törzs nyomaira bukkantak.
A Selyemút keletről, a császári birodalom idején neves Csang’antól, vagyis a mai Senhszi tartomány Hszi’an városától indult. Teljes hossza meghaladja a 7000 kilométert, amelynek több mint fele Kínában húzódik. Kínát elhagyva áthalad néhány közép-ázsiai államon, érinti Afganisztánt, Iránt, Irakot, Törökországot, és egészen a Földközi-tenger keleti partjáig vezet. A kínai selyemárukat ezen az úton szállították Európába.
Januárban Kína, Kazahsztán és Kirgizisztán közösen benyújtotta jelentkezését az ENSZ UNESCO szervezetéhez, kérve, hogy vegye fel a Selyemutat a világörökség 2014. évi listájára.