Egyelőre még nem dőlt el, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága betekinthet-e a volt titkosszolgálati vezetők debreceni perében keletkezett iratokba. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke kedden az MTI megkeresésére elmondta, azt a választ kapta, hogy kérésüket a törvényszék elnökének továbbították, mert csak neki van joga dönteni ebben a kérdésben.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága múlt hétfői rendkívül ülésén egyhangúlag szavazta meg, hogy a testület levélben kéri az ügyben első fokon eljáró Debreceni Törvényszék bíráját, hogy tegye lehetővé a bizottság számára a betekintést az iratokba. Az Alkotmányvédelemi Hivatal főigazgatójától pedig azt kérik: vizsgálja felül, mennyire indokolt az ügy titkosításának fenntartása.
Az ügyben valamennyi parlamenti párt a titkosítás feloldása és a – nemzetbiztonsági érdekek figyelembe vétele mellett – a nyilvánosság minél szélesebb körű tájékoztatása mellett emelt szót.
Kedden Veszprémyné Szajkó Márta, a Debreceni Törvényszék sajtótitkára az MTI-vel azt közölte, hogy elküldték a választ a nemzetbiztonsági bizottságának. Mint mondta, a kérelem arra irányult, hogy a bizottság tagjai a Galambos Lajos és társai ellen kémkedés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás iratainak másolatban történő megküldésével betekintést nyerhessenek az ügybe. A bíróság érdemben azután kíván nyilatkozni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a választ megismerte. A levél kézbesítése folyamatban van – tette hozzá.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt mondta: a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának elnöke azt válaszolta, hogy a törvényszék elnökének továbbították kérésüket. A szocialista képviselő bízik benne, hogy hamarosan érdemi választ kapnak.
Az MTI a Belügyminisztériumot is megkereste, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója megkapta-e már a bizottság kérését. A minisztérium későbbre ígért tájékoztatást.
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év – két évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentették.
Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. Az ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg. A vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy.
Szilvásy György a tárgyalást követően a MTI érdeklődésére annyit mondott, bizonyítékok nélkül ítélték el. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője arról beszélt, hogy az ítélet indoklásának egyetlen szavával sem ért egyet. Amit védence terhére rónak ebben az ügyben, az véleménye szerint nem bűncselekmény. Az ügyvéd a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a per nem a nyilvánosság előtt zajlik.
A Központi Nyomozó Főügyészség Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor esetében az ítélet súlyosításáért, P. László esetében az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezett.
Még nem dőlt el, hogy a nemzetbiztonsági bizottság betekinthet-e az iratokba
