Francois Hollande francia államfő szerint hazájában a válság után megkezdődött a gazdasági fellendülés, amely az év második felében folytatódni fog.
„A fellendülés itt van” – fogalmazott vasárnap a köztársasági elnök a nemzeti ünnep alkalmából az országos televízióknak élőben adott hagyományos elnöki interjúban. Hollande arra a kérdésre válaszolta ezt, miszerint nem nyugtalanítja-e, hogy a francia statisztikai hivatal (INSEE) alig 0,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre az idei évre.
A köztársasági elnök nem jelentett be új gazdaságösztönző intézkedéseket, mert bízik az eddig beindított programok hatásában, mint például a szakképesítés nélküli fiatalok munkanélküliségének csökkentésére állami támogatással létrehozott munkahelyek számának növekedése.
„A politika nem csodatevés, hanem szándék, stratégia, összefüggések” – magyarázta az elnök. Arra kérte a franciákat, hogy győzzék le pesszimizmusukat, amely a felmérések szerint „mélyebb, mint egyes háború sújtotta országokban”.
A gazdasági növekedés kapcsán a köztársasági elnök megemlítette, hogy „az ipari termelés beindult”, majd hozzátette, hogy az európai országok közül ez Franciaországban történt meg a leggyorsabban.
Márciusban, áprilisban és májusban az ipari termelés egy százalékos javulást mutatott az előző három hónaphoz képest. „A második félév jobb lesz, mint az első volt” – vélte Hollande.
Arra a kérdésre, hogy a kezdődő fellendülést a bejelentett adóemelések nem fogják-e majd vissza, az elnök jelezte, hogy „ideális esetben a lehető legkisebb” mértékben fognak jövőre emelkedni az adók. „Igen, folytatódnak a megtakarítások, és nem fogok adót emelni csak akkor, ha nagyon muszáj, ideális esetben, a lehető legkevesebbet” – mondta Hollande.
Az ősszel esedékes újabb nyugdíjreform kapcsán az államfő azt mondta, hogy a járulékfizetés időtartama fog növekedni, és az erőfeszítésekhez mindenkinek hozzá kell majd járulnia.
A kormány szándéka az, hogy a nyár folyamán megegyezzen a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy még az ősszel a parlament elé kerülhessen a nyugdíjreform, amellyel a nyugdíjkassza 2020-ig egyensúlyba hozható.
A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb – 62 év – mint máshol, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. A nyugdíjkorhatárt egyébként Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, ami ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak.
Forrás: MTI