Nem érte meglepetésként a közvéleményt Balog Zoltán humánminiszternek a hét végi bejelentése a pedagógusok béremeléséről – nyílt titok ugyanis, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrégiben bejelentett, nagyjából 130 milliárdos megszorítócsomagja egyebek mellett azt a célt hivatott szolgálni, hogy megteremtse ennek fedezetét. A részletek azonban még homályosak.
Balog Zoltán közlése szerint a „Nemzetgazdasági Minisztérium még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemezésben tudják kivitelezni”. Ugyanis szeptembertől még csak az életpálya bevezetéséhez szükséges összeg felét tudják csak kifizetni. Balog a másik feléről úgy nyilatkozott, hogy azt csak a következő évben kapják meg a pedagógusok, de még nem tudni, hogy milyen ütemezésben. Vagy két részletben (jövő január 1-jével és jövő szeptember 1-jével), vagy egyszerre januárban, esetleg szeptemberben.
Szüdi János jogász, közoktatási szakértő arra emlékeztet, hogy szeptember elsejétől új foglalkoztatási rend lép életbe. – E szerint a pedagógusoknak a jelenlegi 22 helyett „legalább 22, de legfeljebb 26 óra” kötelező óraszámuk lesz, ezen túl 32 óra terhelésig kötelezhetők egyéb iskolai feladatokra is, vagyis: eltörlik a túlórát – magyarázza, hozzátéve: az életpályamodell bevezetése ennek az ellentételezése lenne.
– A belépő új munkarendet díjazzák most a béremelés ötven százalékával – állítja, hangsúlyozva: a szeptember elsejétől életbe lépő, a béremelés szintjét meghatározó minősítési rendszer egyelőre csak adminisztratív. Mindenki a pedagógus I-es kategóriába lép: annak a pedagógusnak, akinek főiskolai végzettsége van, az illetményalapja a minimálbér 180 százaléka, míg akinek egyetemi diplomája, az illetményalap 200 százalék lesz. A bérbe ezenkívül beleszámítják – ahogy eddig is – a pályán eltöltött évek számát. Az a minősítési rendszer, amely alapján a pedagógusokat később kategóriákba sorolják, még nem készült el. Noha ez a minősítési rendszer az életpályamodell lelke: ez alapján kapnák a tanárok – munkájuk minőségétől függően – a magasabb fizetést.
Szüdi ugyanakkor valószínűsíti, hogy a béremelés láthatóan valamivel több lesz, mint ha csak a túlórapénzeket kapnák meg a kollégák.
– Két dolgot egyelőre nem lehet tudni: azt, hogy a pedagógusok mennyi pénzt kapnak, és hogy azt valójában mire kapják. Az biztos, hogy lesz béremelés, hiszen közelednek a választások. De az már nem ennyire biztos, hogy a többletpénz kompenzálni fogja azt a kiesést, amit számos tanárnak el kellett szenvednie az államosítással, azaz a különböző bérkiegészítések elveszítésével – ezt már Radó Péter oktatáskutató-szociológus mondja. Hozzáteszi: még nem ismertek annak az államigazgatási eljárásnak a részletei, amellyel a pedagógusokat értékelik majd.
– Szakmai tapasztalat, tudás nem számít, csak az, hogy kinek milyen papírja van – nyilatkozta lapunknak Mendrey László az életpálya bevezetéséhez köthető béremelésről. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy a béremelésre a kormányt törvény kötelezi, de annak, amit ígértek, most csak a felét teljesítik. A PDSZ úgy véli, az életpályamodell elemeit kizárólag egyszerre, azonos időpontban kell bevezetni. Így ha nincs kész a pedagógusok minősítését előíró jogszabály, illetve csak a béremelés ötven százalékára van pénz, akkor módosítani kell a törvényt, s az az életpályamodell átdolgozásával járna.
– Nem erről volt szó. Ha a béremelés másik felét két részletben elhúzzák, az áremelkedések miatt és a pénz értékvesztésével el fog veszni az a többlet, amit a teljes béremeléssel idén szeptembertől megkaphatnának a tanárok – magyarázza Mendrey.
Kormányközeli forrásaink szerint több oka is van annak, hogy csak a felét fizetik ki az életpálya életbelépésével szükséges béremelésnek. Egyrészt a kormányban tartanak attól, hogy Brüsszel nem nézné jó szemmel, ha az egyik nap bejelentik az adóbevétel-növelést, másnap pedig azt, hogy miként költik el a beszedett pénzt. Van szakmai ok is: ha lenne egy jó minősítési rendszer, akkor egy jövőbeni – egyelőre elméleti – intézményi átszervezési folyamatban azoktól a pedagógusoktól lehetne megválni, akik gyenge minősítést kaptak. Forrásunk szerint az lett volna ideális, ha a béremelést megelőzte volna a minősítés, és csak annak a pedagógusnak emelkedett volna a bére, aki valóban jól teljesít. Ami most történik, inkább ahhoz hasonlít, mint amikor a Medgyessy-kormány minden közalkalmazottra kiterjedő, ötvenszázalékos béremelést adott. De még ott van a béremelés maradék része – ez esélyt teremthet egy szakmailag elfogadható minősítési rendszer kidolgozására.
forrás: nol.hu