Több mint hatszáz törvényt fogadott el három év alatt a parlament, ezek azonban semmilyen veszélyt nem jelentenek a demokráciára – közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
„Az elmúlt három évben nemcsak mennyiségét tekintve fogadtunk el rengeteg jogszabályt (…), hanem minőségében is”, hiszen az Országgyűlés újraalkotta az alaptörvényt, az összes sarkalatos jogszabályt és a legjelentősebb szakpolitikai törvényeket – mondta Navracsics Tibor, hangsúlyozva, hogy ezek azonban nem jelentenek semmilyen veszélyt a demokráciára, ezért egy idő után a külföldi aggodalmak is lehiggadnak majd.
Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő velencei bizottsági kritikáról a kormányfő helyettese azt mondta, ha a bizottságban helyet foglaló alkotmányjogászok amellett érvelnek, hogy az Ab-nál nincs fontosabb testület, az felveti „a szakmai sovinizmus vádját”. „A Velencei Bizottságnak – úgy tűnik – pontosan az a problémája, hogy egy rendkívül sokszínű intézményrendszerrel rendelkező Európában egy pontosan meg nem határozott alapról valamilyen uniformitást kíván bevezetni. Abszolút értékeket és abszolút követelményeket fogalmaz meg, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy megállják a helyüket” – fejtette ki véleményét. Hozzátette, míg a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete – azt mondja, Magyarország súlyosan csorbította az Ab hatáskörét, addig maga az Ab jelentette ki, hogy a mostani hatásköri rendszerben a testület jól tud működni.
Navracsics Tibort az interjúban kérdezték a bírósági ügyáthelyezés megszüntetését is tartalmazó ötödik alkotmánymódosítási javaslatról, amelyről azt mondta: a kormány azt látta, hogy az európai fórumon nem szakmai, hanem politikai ellenállás alakult ki az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Ezért – noha más uniós tagállamok gyakorlatában is ismert az áthelyezés, amelyet a magyar kormány egyébként is csak rövid távú megoldásnak tervezett a bíróságok leterheltségének csökkentésére – a megszüntetés mellett döntöttek, és előrehozzák az igazságszolgáltatás-fejlesztési terveinek a megvalósítását – magyarázta.
Arra a felvetésre, hogy ha az ötödik alkotmánymódosításban is hibát talál Brüsszel vagy a Velencei Bizottság, akkor ismét változtatnak-e az alaptörvényen, a tárcavezető azt felelte: mivel a negyedik alkotmánymódosítás vitatott pontjai közül kettőben megegyeztek, a harmadik esetében pedig nagyon közel állnak hozzá, „nem lesz már újabb köre ennek”.
Az európai uniós tagságot firtató felvetésre Navracsics Tibor kifejtette: Közép-Európa sohasem volt és soha nem is lesz a senki földje, ez a régió ugyanis mind fekvését, mind hagyományait, mind pedig nemzeteit tekintve értékesebb annál, hogy „szabadon hagyják”, ezért valamilyen érdekszférába, szövetségi rendszerbe mindig tartoznak ezek az országok.
„Mindig jelentkezik valaki, aki erre a régióra igényt formál” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, azzal folytatva, hogy ebből a szempontból is értékelni kell az uniós tagságot, és így azt látni, hogy Magyarország eddigi geopolitikai elkötelezettségei közül az EU a legjobb. Egyrészt „itt legalább vitáink lehetnek”, hiszen korábban meg sem hallgatták a magyarokat. Másrészt „érvényesíthetjük – még ha súlyos viták árán is – a saját megoldásainkat, és beleszólhatunk Európa jövőjének alakításába” – mondta. Megjegyezte, hogy a bankadótól kezdve a romák felzárkóztatási stratégiáján keresztül a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjáig „mi mindent hoztunk mi be az Európai Unióba”.
Ez, szerinte, jól mutatja, hogy Magyarország a jövőben is tudja érvényesíteni a hangját az EU-ban, amihez azonban az érdekek pontos meghatározása és az azokért való küzdés is szükséges. Ez a magyaroknak kicsit talán újdonság, mert arra neveltek, hogy „mi csak húzzuk meg magunkat” – fogalmazott Navracsics Tibor.
Ebből a szempontból – mint mondta – nem félti az unióhoz hétfőn csatlakozó horvátokat, akik természetesnek veszik, hogy az EU a nemzeti érdekek képviseletének a helyszíne.
Forrás: MTI