Magyarország legkésőbb 2014-ben törleszti a Nemzetközi Valutaalaptól 2008-ban felvett hitelt – mondta Varga Mihály csütörtökön Budapesten. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar kormány tehát helyesen döntött, amikor meghatározta, milyen feltételek mellett hajlandó tárgyalni a valutaalappal, hiszen 2004 és 2008 között „nyakló nélkül” lehetett devizahiteleket felvenni, s Magyarország ezzel is kiszolgáltatottabb lett.
Varga Mihály az utóbbi három év gazdaságpolitikáját értékelve kiemelte: a kormány 2010-ben két nagy problémával, az adósságcsapdával és a rossz foglalkoztatási helyzettel nézett szembe, mostanra azonban elmondható, hogy Magyarország mindkét területen jobban teljesít.
Varga Mihály leszögezte: 2010-ben az előző kormányoktól kapott örökség határozta meg a gazdaságpolitika irányát, így az államadósság, valamint a foglalkoztatottság két olyan nagy probléma volt, amely minden magyar családot érintett. „Három évvel ezelőtt Magyarország gazdasági szempontból a tíz legveszélyeztetettebb ország között volt Görögországgal egy csoportban” – tette hozzá a miniszter, majd felidézte, hogy az IMF is elismerte, nem volt megfelelő a válságkezelés Görögországban.
A magyar kormány tehát helyesen döntött, amikor meghatározta, milyen feltételek mellett hajlandó tárgyalni a valutaalappal – mondta Varga Mihály. A miniszter kifejtette: nemcsak az állam, a központi költségvetés, hanem a vállalkozások, és a háztartások is eladósodottak voltak, hiszen 2004 és 2008 között „nyakló nélkül” lehetett devizahiteleket felvenni, ezzel Magyarország kiszolgáltatottabb lett, és senki nem intett óvatosságra a devizahitelekkel kapcsolatban.
Emlékeztetett: 2002 és 2010 a devizahitelek összege 140-szeresére nőtt, ugyanis az emberekre sok esetben „szinte rákényszerítették” ezeket a kölcsönöket. A kormány korlátozta a devizahitelek folyósítását, lehetőség nyílt a végtörlesztésre, valamint az árfolyamgátba való belépésre – jelezte Varga Mihály, hozzátéve: a végtörlesztéssel 170 ezer ember „menekült meg az adósságcsapdából”, március végéig pedig 150 ezer család élt az árfolyamgát lehetőségével.
Az ócsai lakópark kapcsán elmondta, hogy az egy olyan kísérlet, amely lehetőséget ad a családoknak az élet újrakezdéséhez, és „meg kell várni mi lesz ebből a programból, ez egy jó program lehet”.
A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy 2002 és 2010 között az államadósság 12 ezer milliárd forinttal nőtt, ennek kamatkiadásai évente átlagosan 1000-1200 milliárd forint tehet jelentenek. Eközben Európában konjunktúra volt, Magyarország azonban éltanulóból a „futottak még” kategóriába került – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.