A Rátkai Márton Klub és a Kulturtéka Kiadó tisztelettel és szeretettel meghívja Önt Tamási Orosz János: Gandhi Pannóniában (válogatott és új versek, 1970 – 2013) című könyvének bemutatójára folyó hó huszonkilencedik napjára este hat órára (május 29, 18 óra) (VI. Városligeti fasor 38).
A szerző hatvanadik születésnapjára készült válogatást bemutatja Kabdebó Lóránt irodalomtörténész és Czipott Géza előadóművész
E sorok írója természetesen nem azonosítja magát Mahatma Gandhival. Legfeljebb egy olyasvalakivel, aki töprengett kicsit az ő szavain itt, Közép-Európában, közelebbről – de hát van-e még ilyen cél? Akad, persze, csak hát ott moccan például ez a mondat: „Ha Isten megjelenne az éhezőknek, azt nem merné máshogy megtenni, csakis kenyér formájában”. Egy olyan kenyérről beszélünk, ugye, amiért nem kérik fizetségként az éhező lelkét – idáig errefelé valamiért sohasem jut el a történet. Elvárják a lelkedet, talán nem is jó szó ez az íratlan törvényre, egyszerűen attól fogva a sajátjukként kezelik. Még abból sem tanulva, megértve: „Úgy tarthatunk meg valamit, ahogyan megszereztük”. Tényleg csak eltűnődtem kicsit egy errefelé élő Gandhi lehetőségein, eljutna-e a fenti mondatok puszta megfogalmazásáig? Nem tudom. No, ez nem egy regény kezdete, ne fussuk tovább ezt a kört, inkább szögezzük le, a tények kedvéért: negyvenhárom év versei sorjáznak itt, lenne mintha válogatás, az ugyan, de lenne mintha regényféle. Kéretik valamiképp úgy olvasni, a szerkesztés csupán látszólag csapong; és tudván: ez a lezárás valami hosszabbnak a kezdete. Lesz egyszer prózafolyam is, pillanatnyilag nem tudom, mikor, jó lenne; jó mikor lenne; „a napokban én elérem hatvanegyedik évemet”, jegyezte fel talán legnagyobb géniuszunk; bár ezt veszélyes leírni, mert szerencsére sok van, volt; minek, na, ez is jó kérdés; a lényeg, hogy hozzá képest azért én még egy évvel „beljebb vagyok”. Hatvan, ez a jelen könyv apropója, „nincs okom panaszra. Ha áldozatokkal is, de valamit elértem, és amit ezért fizetni kellett, nem sajnálom. Egészségem ingadozik, de azt hiszem, még van nyolc-tíz évem. Egy-két könyv még, amit szeretnék megírni, és ezt az egész életet tető alá hozni. Tavasszal, ez a tervünk…”
Tavasszal, igen. Mindig ez a B-terv.
János Tamási Orosz