A börtöncégek után a fogyatékkal élőket, illetve pszichiátriai betegeket foglalkoztató műhelyektől is kötelező lesz rendelniük a kórházaknak, ha a kormány módosítja az erre vonatkozó szabályozását. A tervezetről már egyeztetett a Magyar Kórházszövetséggel a január elsejével államosított intézményeket felügyelő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
– Az intézmények átvételével jelentős költségei keletkeztek az államnak, érthető, ha ezek csökkentése érdekében segítené az otthonok műhelyeiben készülő termékek értékesítését. Ez a fogyatékosokat, pszichiátriai betegeket ellátó intézményeknek is könnyebbség lenne. A kórházak nem is zárkóznak el ettől. Készséggel vásárolják meg a számukra szükséges termékeket ugyanolyan áron és minőségben, mint amilyen a közbeszerzési pályázaton induló többi beszállító ajánlatában is szerepel – jelenti ki Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség alelnöke, a tárgyalóküldöttség tagja, aki azonban attól tart, hogy nem pontosan erről lesz szó.
– A büntetés-végrehajtó intézményektől jelenleg is kötelező különféle termékeket átvenni az egészségügyi intézményeknek, méghozzá a központilag meghatározott áron. Így a kórházak akár drágábban, esetleg silányabb minőségben is kénytelenek beszerezni termékeket. Ha ez az idén államosított intézményekben előállított árukkal és szolgáltatásokkal is így lesz, az komoly pluszköltséget jelent majd a kórházaknak.
Az elítéltek munkavégzéshez való jogát, illetve a tartásukhoz való hozzájárulási kötelezettséget egy 1979-ben született törvényerejű rendelet írja elő. A fogvatartottak a különféle termékek – például munkaruházat, cipő, fűrészáru, egészségügyi papírok, iroda- és konyhabútorok –előállításán túl számos szolgáltatást (nyomdai, hulladékgazdálkodás, mosás) is nyújtanak.
A termékek és szolgáltatások átadás-átvételét, illetve ellentételezését egy 2011-ben született kormány-, illetve belügyminisztériumi rendelet szabályozza. Először csak a központi államigazgatási és rendvédelmi szerveket vonták be a vásárlói körbe, de 2012 januárjától az állami tulajdonban, illetve fenntartásban lévő egészségügyi és szociális intézmények is bekerültek közéjük. Így minden 100 ezer forintot meghaladó beszerzést a büntetés-végrehajtási intézményektől kell megrendelni, még akkor is, ha a börtönár magasabb a piacinál. Kivéve, ha a börtöncég nem tudja biztosítani a kért minőséget, illetve civil szolgáltató legalább 20 százalékkal olcsóbban szállítaná a terméket, illetve nyújtaná a szolgáltatást. Csakhogy a sokmilliós tételeknél már néhány százalék eltérés is komoly költséget jelent.
A kormány most bővítené a kört, csak nem az ellátotti, hanem az ellátói „oldalon”. Az idén ugyanis kiteljesedett a szociális intézmények államosítása. A kormány a megyei otthonok után januárban a települési önkormányzatok által fenntartott fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegeket fogadó, illetve gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményeket is állami kezelésbe vette. Az államosítás újabb fordulója hatvan, fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket ellátó, illetve 119 gyermekotthont érintett.
Az önkormányzatok kétszeresen is rosszul jártak. Egyrészt sok tízmilliárdos ingatlan vagyonról kellett lemondaniuk, másrészt a feladatátvételhez kapcsolódó forráselvonás meghaladja a korábban normatívaként kapott állami támogatást. Az intézmények sem örülhetnek felhőtlenül. A megyei önkormányzatoktól tavaly januárban a kormányhivatalok fenntartásába adott szociális és gyermekvédelmi intézmények egy része ugyanis tavaly őszre gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, mivel elesett az önkormányzatoktól érkező pótforrásoktól. A fővárosi fenntartású intézmények esetében ez 30 százalékos bevételkiesést jelent.
Részben ezt az intézményi költségvetéseken támadt lyukat tapasztaná be a kötelező termékátvétel. A fogyatékkal élőket, illetve pszichiátriai betegeket ellátó otthonok műhelyeiben a börtöncégekhez hasonlatosan nagyon sokféle termék készül és sokféle szolgáltatást kínálnak. Az egykoron fővárosi fenntartású intézmények közé tartozó csákánydoroszlói otthon munkarehabilitációs, illetve fejlesztő foglalkozásain 95 gondozott vesz részt. Ők napi hat órában szőnyeget szőnek, kosarat fonnak, plüssfigurákat, ágytakarót, ajándéktárgyakat készítenek, és fát munkálnak meg. Ők gondozzák az intézmény parkját, dolgoznak a mosodában, valamint bedolgozóként csomagolnak és alkatrészeket gyártanak. A fizetés a mindenkori minimálbér időarányos része, illetve a munkarehabilitációs programban annak 30 százaléka (290 forint óránként). Az akadálymentesített, súlyosan fogyatékos emberek foglalkoztatására is alkalmas műhelyekben gyógypedagógiai asszisztensek felügyelik a munkát. A termékeket az otthon boltjában, illetve vásárokon és az interneten árusítják. Az árakat egyelőre maguk szabják az anyag- és közüzemi költségek, illetve a szükséges munkaóra függvényében. Tavaly valamivel több mint egymillió forint bevételre tettek szert ebből – derül ki Szőke András gazdasági vezető lapunknak küldött válaszaiból.
Igen szorgosak a darvastói otthon lakói is. Összesen 164 gondozott vesz részt a programokban. Vaski Ferenc intézményvezető tájékoztatása szerint tavaly 11,8 millió forint jött össze a seprű és fonott áru gyártásából, különféle papír csomagolóanyagok előállításából, ajándéktárgyak készítéséből, takarításból, kert- és parkgondozásból, szőlőművelésből, mosásból, portaszolgálatból és előadó-művészetből. A bevétel, önálló gazdasági egység lévén, egyelőre őket illeti.
Két helyen 114-en dolgoznak a műhelyekben betanított munkásként. Elsősorban egyedi kézműves termékeket állítanak elő, amelyek eladásából 2012-ben 4,2 millió forint folyt be az intézmény kasszájába – közli Gilikter Gabriella intézményvezető.
A tordasi otthon 272 lakójából kétszázan vesznek részt a foglalkoztatásban. Az intézményben húszféle termelő – papíráru, kosárfonás, ökourna, varrodai és szövödei termékek, terrakottagyártás –, valamint ötféle szolgáltató – kertápolás, zöldterületfenntartás, takarítás, szórólap- és újságterjesztés, szociális étkeztetés, takarítás, mosodai – tevékenység folyik. Kampányjellegű – például karácsonyi – megrendeléseket is vállalnak. A komplex modell keretében zajló foglalkoztatást az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően korszerű műhelyekben fejlesztő pedagógusok bevonásával végzik. Az előállított termékeket jelenleg elsősorban vásárokon, interneten, cégekkel való megállapodások révén értékesítik, míg a szolgáltatásokat részben belső szolgáltatáskiváltásként hasznosítják. Tavaly mintegy 16 millió forint bevétel folyt be ebből – tájékoztatta lapunkat Inotay György intézményvezető, aki rögtön azt is hozzáteszi: a foglalkoztatás megszervezéséhez tavaly 103 millió forint támogatást kaptak, de erre költötték az értékesítésből származó bevételt is. Mindezt azonban alapjaiban írhatja felül a júniusra ígért jogszabályváltozás, amely az intézmények gazdasági önállóságát, így például a foglalkoztatási bevételek feletti rendelkezését is megszüntetheti.