Véget ért Budapesten a három napos Zsidó Világkongresszus (WJC), amelynek zárónapján Ronald S. Lauder, a WJC elnöke elnézést kért Orbán Viktortól, mert a kongresszus nyilatkozatának megfogalmazásakor, amelyben Orbán Viktor felszólalását bírálták, nem vették figyelembe a magyar miniszterelnök izraeli lapban megjelent sajtónyilatkozatát, amelyben határozottan állást foglalt a Jobbikkal szemben. Korábban Köves Slomó és Feldmájer Péter sem értett egyet a Zsidó Világkongresszus Orbán-kormánnyal szembeni állásfoglalásával.(Forrás: MTI; MNO; Index)
Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) Budapesten most újraválasztott elnöke (Orbán Viktor mellett, illetve a következő képen), a kongresszus záróbeszédében elnézést kért a korábban általa mondottakért, miután délután tudomására jutott, hogy a miniszterelnök múlt pénteken úgy nyilatkozott: a Jobbik egyre növekvő veszélyt jelent a demokráciára. „Európában válság van, és megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek ilyen helyzetben bűnbakot keresnek ” – idézte a WJC elnöke a magyar kormányfő szavait. Üdvözölte, hogy Orbán azt mondta: fel kell lépni a demokrácia védelmében. (Lapunk május 5-ei számában, Zsidó Világkongresszus Budapesten című cikkünkben mi is idéztük Orbán Viktornak a Jediot Ahronot című izraeli napilap által múlt pénteken közölt nyilatkozatát, melyben a magyar államfő elutasította a vádat, hogy Magyarország lenne az Európai Unió „legantiszemitább országa”, s zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmussal szemben, s elvetette az esetleges együttműködést is a Jobbikkal a következő választások után. P.A.) Ronald S. Lauder „mea culpájának” előzményeként, a világkongresszus nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát, hogy Orbán Viktor a szervezet budapesti közgyűlésének vasárnapi megnyitóján „nem adott megfelelő biztosítékot arra, hogy egyértelmű választóvonalat húz kormánya és a szélsőjobboldal közé”. (A miniszterelnök beszédét teljes terjedelmében szintén közzé tettük. P.A.) A WJC közleménye, noha örömmel fogadta, hogy Orbán az antiszemitizmust elfogadhatatlannak minősítette, bírálta a miniszterelnököt, mondván, hogy nem nézett szembe a probléma valódi természetével, különösen a szélsőjobboldali Jobbik párt fenyegetésével. A közlemény szerint a zsidó emberek a történelem során megtanulhatták: a tettek hangosabbak minden szónál, legyen az bármilyen jó szándékú is.
A WJC továbbra is arra kéri a demokratikus erőket Magyarországon és máshol is, hogy határozottabban lépjenek fel az erősödő szélsőséges eszmékkel és az antiszemitizmussal szemben. A nyilatkozatban részletes elemzés olvasható arról, hogy néhány európai országban, így Görögországban, Magyarországon de Németországban is, erősödtek a szélsőjobboldali, neonáci pártok, amelyek „nyíltan dicsőítik Hitler náci rezsimjét”, a náci terminológiát használják a zsidókkal és más kisebbségekkel kapcsolatban, továbbá „a szélsőséges antiszemita beszédnek, a nemzeti sovinizmusnak, az antikapitalista és antiszocialista retorikának azt a mérgező elegyét teszik magukévá”, amely annak idején a náci párt gondolkodását is fémjelezte. A nyilatkozat sürgette a magyar hatóságokat, hogy tegyenek hathatós intézkedéseket: dolgozzanak ki megfelelő szabályozást az ország minden állampolgárának védelmére, különös tekintettel a „sebezhető kisebbségekre”, így a zsidókra és a romákra, és alakítsanak ki megfelelő szabályozást a gyűlölet-bűncselekmények és a holokauszttagadás szankcionálására – írták. A WJC a dokumentumban azt is szorgalmazta, hogy Orbán és az ország más vezetői csatlakozzanak csaknem 40 ország 125 törvényhozójához, akik aláírták az antiszemitizmus elleni 2009-es londoni nyilatkozatot. A szervezet a határozatban egyebek mellett kitért arra is, hogy azokban az országokban, ahol erre vannak alkotmányos lehetőségek, vegyék fontolóra a neonáci pártok és szervezetek betiltását, mert elképzelhető, hogy az európai gazdasági válság elhúzódik vagy súlyosbodik, az európai integrációs projekt veszélybe kerülhet, az euróövezet is összeomolhat, így fel kell készülni arra, hogy az antiszemitizmus erősödhet Európában. A jelentésében három esettanulmány is található: a Jobbikról, a görögországi Arany Hajnalról és a Német Nemzeti-demokrata Pártról (NPD). 
Robin Shepherd brit politikai elemző újságíró, a WJC -jelentés szerzője (képünkön) az eseményen kiemelte: valós probléma a neonáci mozgalmak terjedése Európában, ezek nem azonosak a szélsőjobb pártokkal, amelyek főként a bevándorlás visszaszorítását szorgalmazzák. A Jobbikról azt mondta, a következő választások után vagy koalíciós párt lesz, vagy ellenzékben marad, és mindkét forgatókönyv rossz. Az elemző a görög Arany Hajnallal kapcsolatban úgy látta: aggodalomra ad okot a helyzet. A gazdasági hanyatlás és a munkanélküliség megugrása adta a hátteret a párt népszerűségének növekedéséhez – mutatott rá. Az Arany Hajnal 18 képviselővel van jelen a 300 tagú athéni parlamentben, a harmadik legnépszerűbb szervezet Görögországban. A német kormány az NPD-ről úgy döntött, hogy nem kezdeményezi a párt betiltását. Ennek oka az lehet, hogy attól tartanak, túl nagy hírverést jelentene az NPD-nek, ha nem politikai, hanem jogi eszközökkel lépnének fel ellene – jegyezték meg. Hangsúlyozták: attól is tarthatott a kormány, hogy az ügy a 2003-as esethez hasonlóan elbukik. (Akkor a kormány és a törvényhozás közösen benyújtott indítványát az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította.) Az NPD a legutóbbi, 2009-es országos parlamenti választáson a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Ez állt tehát tehát a közleményben és ezt hangoztatták a nevezett megszólalók is, figyelmen kívül hagyván Orbán Viktor izraeli sajtómegszólalását.
Közben, mint az Index megtudta, a magyarországi zsidó szervezetek nem feltétlenül értettek egyet a Zsidó Világkongresszus kritikus véleményével. Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke (képünkön) Orbán beszédével kapcsolatos elégedettségének adott hangot a lapban: „Nagyon világos, erkölcsi indíttatású beszédet hallottunk, ami konkrét lépéseket a műfajából adódóan ugyan nem tartalmazott, de világosan mutatta azt az utat, amerre a magyar társadalomnak el kell indulnia” – jelentette ki. Feldmájer nem osztozott a WJC azon véleményével sem, hogy Orbán nem húzott világos határvonalat a kormánypártok és a Jobbik között. A Mazsihisz vezetője szerint Orbán beszédét a Jediot Ahronot-nak nemrég adott interjújával együtt kell nézni. Szintén Feldmájer Péter jelentette be az M1 Az Este című műsorában, hogy hétfőtől két magyar alelnöke is van a Zsidó Világkongresszusnak. Gergely Andrea, az Európai Zsidó Diákok Szövetségének elnöke a WJC alelnöki tisztségét tölti be a későbbiekben , akárcsak továbbiakban a Mazsihisz mindenkori elnöke is. Mint mondta, ez azt jelzi, hogy a magyar zsidóság bekerült a zsidó világ vérkeringésébe, ezáltal jobb kapcsolatokat építhet ki a többi zsidó közösséggel a világban.
A WJC-választáson pozíciót nem szerzett Köves Slomó egyébként szintén csalódott a Zsidó Világkongresszus állásfoglalása kapcsán – derül ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Indexnek tett nyilatkozatából – emlékeztet az Index. „Én arra számítottam volna, hogy tapasztalataikra építve konstruktív ötleteket fogalmaznak meg akár az antiszemitizmussal szembeni jogi fellépés lehetőségeivel, akár a hatékonyabb oktatási formákkal kapcsolatban” – jelentette ki a rabbi. Köves szerint nem igaz, hogy a szavak helyett tettekre lenne szükség: úgy látja, Magyarországon éppen hogy utóbbiakban állunk jól. Köves úgy véli, Franciaországban valóban rosszabb a helyzet az utcai antiszemitizmust illetően, itthon pedig inkább a közbeszéddel van gond helyette. „A feltételezett demokráciadefektussal kapcsolatos véleményeket, nyugati állásfoglalásokat nem szabad ott keverni az antiszemitizmussal, ahol nem kapcsolódnak össze. Ez kontraproduktív magának az antiszemitizmus elleni küzdelemnek a szempontjából is” – tette hozzá Köves Slomó. Az Index továbbá arról is írt: a WJC Orbánnal szemben kritikus közleménye már percekkel a miniszterelnöki beszéd utáni olvasható volt a szervezet honlapján – úgy tűnik, azt érdemben nem befolyásolhatták az elhangzottak.