Big data – Adatainkból jósolhatják meg a jövő társadalmát
Egy új jelenség borzolja egyelőre a bennfentesek kedélyeit, a big data, vagyis a nagy adat, amely nem más, mint az interneten és egyéb hálózatokon megadott elképesztő mennyiségű adat digitális elemzésével zajló információszerzés, majd a szerzett információk segítségével az emberi viselkedés teljesen újszerű modellezése, képi megjelenítése, döntéshozóknak való bemutatása.
Az elemzők adatokat nyerhetnek bankkártya-használati szokásainkból, mobiltelefonálásunk megfigyeléséből is. Kapcsolataink, internetes bejegyzéseink, vásárlási szokásaink, egészségügyi állapotunk, médiafogyasztásunk szintén modellekbe illeszthető adatokból áll. Mindezekből arról lehet információkhoz jutni, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz az emberek, hogyan képeznek együtt piacot, kormányt, vállalatot vagy bármilyen más társadalmi egységet. Egyes elemzők szerint az eredmény a társadalmi változások sorát indíthatja el, például eddig sosem használt információk alapján lehet erősebb és emberibb kapcsolati hálókat kiépíteni.
A big data például akkor is tetten érhető, amikor személyre szabott hirdetések jelennek meg az ingyenesnek vélt netes felületeken, például a Facebookon vagy a Gmail-felületen, ahol a felhasználók az ingyenességért cserébe megadják adataikat, szokásaik elemezhetőségének lehetőségét – szögezte le Sepp Norbert, a big data megoldásokat is fejlesztő IBM szakértője. A big data működik akkor is, amikor vásárláskor a rendszer felajánl egy elfelejtett, de szükséges árucikket, figyelmeztetéseket kapunk gyógyszerhasználatunkkal és életmódunkkal kapcsolatban, vagy telefonálási szokásainkhoz jobban illeszkedve, a kölcsönös előny érdekében módosítja előfizetési csomagunkat a szolgáltató.
Izgalmasabb, amikor az online véleményeket vagy aktivitást elemezve szemeli ki egy-egy politikai irányzat képviselője a felhasználót leendő szavazójának. Az adatkezelőknek természetesen lehetőséget kell hagyni, hogy a felhasználó dönthessen adatainak használatáról, képes legyen megvédeni személyes szabadságát – fogalmazta meg az egyik kritikus pontot az IBM szakértője. Látható, hogy a cégeket, illetve az elemzőket is sokkolja ez a jelenség, hiszen a big data megoldások során számos extrém helyzettel kell megbirkózniuk. Nemcsak a hatalmas tömegű adat, de azok valós időben való elemzése is nagy kihívás.
A szöveges, numerikus, audiovizuális adatok változékonysága is különleges feladat –mondta el lapunknak Sepp Norbert. Ráadásul az adatok és az összefüggések megbízhatóságát is figyelembe kell venni. Hazánkban több helyen is tetten érhető a big data, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). „Az aktív adattömeg a néhányszor tíz terabyte-os nagyságrendbe esik, ami a többi között az online pénztárgépekből érkező adatok miatt becslések szerint nagyságrendekkel nőhet” – mondta el lapunknak Vágújhelyi Ferenc, a NAV informatikai szakfőigazgatója. A jogkövető adófizetőket a big data használata a NAV-nál pozitívan érinti, mert a hatékonyabb elemzési és kiválasztási módszereknek köszönhetően, a hatékonyabb revízió miatt, egyre kevésbé kell megküzdeniük azzal a versenyhátránnyal, melyet az adóelkerülő gazdálkodók okoznak.
Az IBM február végi budapesti Storage fórumán egy izgalmas kérdés is előkerült. A big data hazai alkalmazásainak fejlődése vezethet az állami adatbázisok összekapcsolásához is. A diplomások elhelyezkedését figyelő, az Educatio Kht. által kezelt diplomás pályakövető rendszer jelenleg a NAV-val és az Országos Egészségpénztárral van összeköttetésben, de később a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatbázisával is összekapcsolódna, és akkor már a rendszer nemcsak regisztrálni tudná a diplomásokat, de munkalehetőséget is ajánlhatna nekik. A továbblépéseknek más iránya is lehet. Big data elemzések között jelent meg az a „városi legendának” is beillő történet, amely szerint az egyik nagy kártyacég felhasználóinak adatait elemezve meg tudták állapítani, ki tartozik a szélütés által veszélyeztetettek csoportjába.
„Bár az ilyen elemzéséhez szükséges modellek jelenleg zömmel kezdetlegesek, nincs kizárva, hogy van valóságalapja a történetnek” – mondta Sepp Norbert. Szerinte olyan megközelítésekkel is lehet találkozni, amelyeket a gyakorlatban már alkalmaznak: a páciens kis kiegészítő mérőberendezést (szenzorokat: vérnyomás-, pulzusmérőt stb.) hord magán, amely a mobil eszközén keresztül egy központi kórházi rendszerre küldi a mért adatait, és ha valamilyen problémát előre jelző mintázat mutatkozik a mérésben, akkor az orvos azonnal riasztást kap, és fel tudja venni a kapcsolatot a beteggel.
Forrás: nol.hu