Hamarosan mindenfelé pilóta nélküli repülő szerkezetektől „sötétlik majd az égbolt” – jósolja a neves technológiai magazin, a Wired egykori főszerkesztője. Chris Anderson maga is azért hagyta ott egykori munkáját, hogy új céget alapítva a köznyelvben drónoknak nevezett távirányítású gépek gyártásával foglalkozzon. Állítása szerint cége máris minden negyedévben annyi drónt ad el (körülbelül 7500 darabot), mint amennyit az amerikai hadsereg használ a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában.
A közvélemény elsősorban a fent említett térségekben terroristákra „vadászó” drónokat ismeri. Ám a technológia mára annyit fejlődött, hogy egyre kisebb és egyre okosabb pilóta nélküli repülőgépek készülnek. Anderson a The New York Times-nak (NYT) úgy nyilatkozott: minden, ami egy drón megépítéséhez szükséges (gyors processzor, jó akkumulátor, GPS, fejlett szenzorok), ma már egy iPhone-ban is megtalálható. Így mindenféle célra használható drónok készülnek már, a kolibri-méretűtől a futballpálya szélességűig. S a gépek egyre olcsóbbak és könnyebben kezelhetőek is. Az Afganisztán felett cirkáló nagy drónokat még képzett pilóták irányítják a földről. Az újabb, kisebb gyártmányok azonban akár kézből is startolhatnak, és egy táblagépről is lehet azokat vezérelni.
Az amerikai határőrség ma is használ drónokat a mexikói és a kanadai határ megfigyelésére, de mindezek után logikusnak tűnik szélesebb körű felhasználásuk is. Egy apró repülő szerkezet olcsón és hatékonyan tudná például ellenőrizni, nem támadta-e meg sáska vagy kártevő a búzatáblát. Körberepülhetné a több kilométer hosszúságú tehervonatokat, és ellenőrizhetné a szerelvény fékberendezéseit. A tűzoltók elküldhetnék a bejelentett tűzeset helyszínére, így még mielőtt rohamkocsijukba szállnának, már tudják is, mire számítsanak. Utóbbi drónokat olyan érzékelővel is felszerelhetik, amely már ekkor jelzi a veszélyes anyagok jelenlétét a levegőben. A rendőrség használhatná őket eltűnt személyek vagy körözött bűnözők keresésére, baleseti helyszínek gyors felmérésére is.
Az észak-dakotai állami egyetemen már diplomát is lehet szerezni pilóta nélküli repülő szerkezetekből – írja a NYT. Az egyik végzős, Brent Estes egy másfél méter szárnytávolságú, motoros vitorlázó repülőgéphez hasonló drónon dolgozik, amely érzékeli a környező légtömegnél melegebb, ezért emelkedő hőtömegeket – amelyeket az erdőtüzek okoznak. A gép ekkor, ha a magasból lángokat észlel, azonnal elküldené a legközelebbi tűzoltóságnak a koordinátákat, természetesen fotók kíséretében.
Mindebből kitűnik, hogy a drónok számtalan feladatot, iparágat tesznek majd hatékonyabbá. Ám még ennél is több – egyelőre megválaszolatlan – kérdést vetnek fel, mielőtt tömegesen alkalmaznák a távirányítású gépeket. Az első ilyen biztonsági-technikai: mivel a drónnak nincs pilótája, aki láthatná, ha másik jármű közeledik a levegőben, és kikerülhetné azt, ma még nem lehet azokat integrálni a légiközlekedésbe. Egyelőre tilos is a drónok használata az amerikai légtérben – jelenleg a határőrség és néhány rendőrőrs használ ilyeneket csupán, külön engedéllyel.
Az amerikai kongresszus azonban már utasította a Szövetségi Légügyi Hivatalt (FAA), 2015-re tegye lehetővé, hogy a pilóta nélküli gépek is repüljenek az Egyesült Államok felett. Két éven belül minden gépet (akár ember vezeti, akár nem) fel kell szerelni egy olyan, GPS-alapú technológiával, amely egy központi adatbázisba küldi a gép pillanatnyi helyzetét, így minden, a levegőben tartózkodó szerkezetet nyomon lehet majd követni. Így a pilóta nélküli gépek is elkerülhetik az ütközést.
A másik fontos kérdés a magánszféra védelme: a levegőben repülő drón folyamatosan adatokat gyűjt környezetéről, fotókat és videókat készít, akár éjjellátó készülékkel. Érzékelheti például a wifi-hálózatokat, azok jelszavait, de „elfoghat” sms-eket, e-maileket. Jogvédő szervezetek, például az amerikai Társaság a Szabadságjogokért (ACLU) figyelmeztetnek: meg kell határozni, ki és milyen felvételeket készíthet, azokat meddig tárolhatja és mire használhatja fel. „Olyan szabályrendszer kell, amely biztosítja, hogy kiélvezhetjük az új technológia előnyeit anélkül, hogy közelebb kerülnénk egy olyan társadalomhoz, amelyben minden lépésünket megfigyelik, követik, feljegyzik és tüzetesen megvizsgálják a hatóságok” – írja a szervezet.
A pilóta nélküli gépek jelentős politikai vihart is okoznak. Rand Paul republikánus szenátor a drónok, illetve az általuk esetleg amerikai földön megölt célpontok témáját választotta témául, amikor maratoni beszédet tartott a törvényhozásban, így akadályozva Barack Obama jelöltjének, John O. Brennannak a kinevezését a CIA élére. Utóbbi esetből is világos, az általában az üzleti élet és az amerikai (védelmi) ipar pártját fogó konzervatív pártban sem mindenki rajong a drónok ötletéért.
Mindeközben persze a „másik oldalon” a pilóta nélküli gépek gyártói máris érdekvédelmi szervezetbe tömörültek, és minden lobbierejüket latba vetik Washingtonban a számukra kedvező (minél megengedőbb) törvények érdekében. A szervezet számításai szerint ha az FAA engedélyezi a drónokat az amerikai légtérben, akkor az iparág hetvenezer új munkahelyet hoz létre, és 13,6 milliárd dollárral járul hozzá három év alatt a gazdasági növekedéshez – írja a The Huffington Post. A dróngyártók szerint a hatékonyságot tovább növelné, ha jelentős adókedvezményeket is kapnának. Azt azért a drónlobbi is elismeri: az új iparág számos munkahelyet megszüntet majd – elég csak a mezőgazdasági pilótákra vagy légifotósokra gondolni.
Forrás: nol.hu