Maga az érintett televíziós szerkesztő jelentette be szerda este az Echo TV-ben, hogy nem tartja meg a Táncsics-díjat, hanem azt Balog Zoltán miniszter újabb, írásos kérésének megfelelően visszaadja. A Médiatanács rasszista kijelentésekért 2011-ben kirótt 500 ezer forintos pénzbírságról azonban Szaniszló Ferenc nem tett említést. Pedig ez az eset konkrétan bizonyítja, hogy a korábban romaügyi biztosként is működő Balog Zoltánnak alapos oka volt rá, hogy visszakérje a díjat, minden alább felsorolt, politikai legendából rémvalósággá vált „világhatalmi körülmény” nélkül is.
Szaniszló Ferenc újságíró, a Világpanoráma című műsor rendkívüli kiadásában tragikomédiának nevezte a vele történteket, és azt mondta, akik most őt gyalázzák, azok már 1991-ben elkezdték becsmérlését. Közölte, az ellene indított rágalomkampány célja, hogy megfélemlítsék azokat, akik leleplezik a borzalmas világrendet és az, hogy elhallgattassák az igazságot. „Én vagyok náci, én bombáztam szét Irakot, én vagyok fasiszta, én gyilkolom az afgánokat, én vagyok antiszemita, én irtom a gázai szerencsétleneket?” – tette fel a kérdést, mondván: ő csak az aljas képmutatást leplezi le. Megjegyezte: meglepi, hogy milyen igaza volt és van a „háttérhatalomról”, és szerinte éppen az ő példáján keresztül leplezi le magát ez a háttérhatalom. Közölte, azt üzeni a budapesti amerikai nagykövetnek, hogy „diadalittas jelentést küldhet Washingtonba, az USA a világ egyeduralkodó szuperhatalma világra szóló győzelmet aratott Szaniszló Ferenc és a Táncsics-díj felett, hadi zsákmányként viheti a Táncsics-díjat”. Hozzátette: jó lenne, ha az amerikai nagykövet olykor a magyarok mellett is kiállna, nemcsak a melegek és a cigányok mellett. Az izraeli nagykövetnek pedig azt üzente, „ünnepelhetnek az ellene folytatott hatnapos háború végén; Izrael diadalmaskodott Szaniszló Ferenc felett”. Közölte, az őt ért „aljasság” megviselte ugyan, de nem törte meg, ugyanakkor úgy látja, az ő Táncsics-díja miatt példátlan nyomás nehezedik Magyarországra, és szankcióktól sem riadna vissza az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és több más állam. „Nem hagyom, nem hagyhatom, hogy Magyarországot ezzel az aljas indokkal tovább fojtogassák (…), megvívtam csatáimat, megvívom ezután is, (…), ünnepeljen az USA, Izrael, Németország, Franciaország, meg a többi, és itthoni csatlóshada, nemzetem zsarolása, hazánk megfojtása árán nekem (…) a Táncsics-díj nem kell, tehát lemondok róla, visszaadom azoknak, akik méltatlannak találtattak, hogy engem méltónak találjanak rá” – mondta Szaniszló Ferenc. Tény, hogy a Táncsics-díj visszavonását valóban több emberi jogi szervezet, valamint az Egyesült Államok és Izrael is kérte a kormánytól, arra hivatkozva, hogy Szaniszló Ferenc Echo TV-s munkásságát gyűlöletkeltő rasszizmus jellemzi. Mint előző cikkünkben közöltük, Balog Zoltán miniszter rögtön a díj átadása utáni botrány kirobbanásakor megbánó közleményt adott ki ezekkel a szavakkal:”Ezt a döntést úgy hoztam meg, hogy nem volt tudomásom a korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett, az emberi méltóságot sértő nyilatkozatairól. Ezek mind személyes hitvallásommal, mind a Kormány értékrendjével összeegyeztethetetlenek. Ezen nézetek ismeretében nem fogadtam volna el az elém terjesztett javaslatot.” Ezt követően a nemzetközivé tornyosuló (és az EchoTV nézettségét egyébként jelentősen megnövelő) tiltakozáshullám hatására a miniszter újabb levelet írt, ezekkel a szavakkal: „Rossz döntésemet a nyilvánosság előtt is rögtön beláttam. Más eszközöm nem lévén, ezúton kérem arra, szíveskedjen visszaadni az Önnek általam, tévedésből megítélt Táncsics-díjat. Bízom bölcs döntésében.” Szaniszló Ferenc ezt követően jelentette be a Világpanoráma rendkívüli adásában a fentebb közölteket. Meglepő azonban, hogy a televíziós szerkesztő, sőt, az őt vádoló politikai ellenfelek figyelmen kívül hagyták azt a konkrétumot, amely bizonyítja, hogy Balog Zoltánnak alapos oka volt arra, hogy előbb megbánó levelet írjon, majd visszakérje a Táncsics díjat (valamennyi felsorolt, politikai legendából rémvalósággá vált „világhatalmi körülmény” nélkül is). Szaniszló Ferenc romákat érintő kijelentéseit ugyanis 2011-ben a Médiahatóság rasszistának minősítette s ezek miatt félmillió forint pénzbüntetésre ítélte az Echo TV-t. Lapunk kérésére a tanács médiaosztálya megküldte a vonatkozó hivatalos anyag másolatát. Idézem: „A Médiatanács megállapítja, hogy az Echo Hungária TV Zrt. (Echo TV) a 2011. február 11- én sugárzott „Világ-panoráma” című műsorszámával megsértette az Smtv. 14. §-ában, valamint a 17. § (1) bekezdésében foglaltakat, mely törvénysértés miatt a Médiatanács az Mttv. 187. § (3) bekezdés bb) alpontja szerinti joghátrányt alkalmazva ötszázezer forint bírságot szab ki a médiaszolgáltatóval szemben.” Idézet a részletes indoklásból: „Azzal, hogy a cigányság „bűnös hajlamait” említette, a műsorvezető faji alapú kollektív jellemvonást tulajdonított a romáknak, az „ingyenélő emberszabású” kifejezéssel pedig emberi mivoltukat kérdőjelezte meg. A jegyzet visszatérő eleme volt a 2006-os olaszliszkai bűncselekmény, mint a „cigánybűnözés”, a „cigányterrorizmus” példája.”
Emlékeztetőül közöljük, hogy Balog Zoltán (aki eredetileg református lelkész) miniszteri kinevezése előtt romaügyi kormánybiztosként tevékenykedett. S első megbánó levele indoklásában nem a fentebb felsorolt „világhatalmi játszma” elemeit hozta fel, hanem Szaniszló emberi méltóságot sértő kijelentéseire hivatkozott. Mint olvasóink már többször meggyőződhettek róla, lapunk Esély rovatában elkötelezetten segítjük a cigányság társadalmunkba történő beilleszkedését, az új romapolitika elvei szerint: botrányok helyett pozitív példák felmutatásával. Jelen cikkünket pedig éppen a Rasszizmus Elleni Világnapon írjuk. Ez a két körülmény indokolja rámutatásunk alaposságát. A Médiatanács sajtóosztályának közleménye szerint egyébként az Echo TV a szóban forgó határozatot nem vitatta, az 500 ezer forintos bírságösszeget néhány napon belül befizette. Olvasóink az alábbi linken tájékozódhatnak az ügy részleteiről:
http://mediatorveny.hu/dokumentum/53/11532011_kivonat_final.pdf
Pálóczi Antal