Cseh, német és osztrák lapok írtak Magyarországról szombaton, elsősorban az alkotmánymódosítással kapcsolatban.
A konzervatív Die Welt szerzője, Jacques Schuster A kamaszévek vége című (az online kiadásban más címmel megjelent) írásában így fogalmaz: Orbán Viktor és pártja nemcsak arra törekszik, hogy saját eszméik szerint építsék át a társadalmat és „megszabadítsák” azoktól az intézményektől, amelyek vezetője mást gondol, mint ők, hanem igyekeznek az „alkotmányos valóságot” is megváltoztatni, hogy a kormány „csaknem korlátozatlan hatalma” révén véghez tudja vinni mindazt, ami megfelel elképzelésének.
Jacques Schuster szerint a kormány az alkotmány negyedik módosításával nemcsak az alkotmánybíróság „helyzetét gyengítette”, hanem „aláásta az alapjogok és az emberi jogok védelmét”. Orbán és a Fidesz „megtámadja a hatalmi ágak szétválasztásának elvét”, és „korlátozza még a véleményszabadságot is” – áll a vezércikkben. A szerző úgy vélte, Brüsszelben és más fővárosokban „túlságosan sokáig vették félvállról” a magyarországi folyamatokat, s nem vettek figyelembe egy tényt. Azt, hogy ha az Orbán irányítása alatt álló Magyarország kérné felvételét az Európai Unióba, úgy kérelmét elutasítanák – írta.
http://www.welt.de/debatte/kommentare/article114488501/Mit-Orban-ist-Ungarn-zum-Flegel-der-EU-geworden.html
A Der Tagesspiegel március 15-én készült budapesti riportot közölt szombaton „Nem adjuk Magyarországot” címmel. A szerző, Paul Flückiger ezt írta: a magyarok többet vártak az uniótól, mindenekelőtt gazdaságilag, az Orbán-kormánynak pedig ugyan sikerült stabilizálni az államadósságot, de a bérek alacsonyak maradtak, a munkanélküliség magas, és az ország története egyik legsúlyosabb gazdasági válságával küzd.
A liberális lap szerzője szerint azzal, hogy a Klubrádiónak azon a napon adták meg az állandó sugárzási engedélyt, amikor az államfő bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény módosítását, „kifognak némi szelet az állítólagosan hiányzó sajtószabadság miatti kritikák vitorlájából”.
http://www.tagesspiegel.de/politik/wir-geben-ungarn-nicht-mehr-her/7938292.html
A baloldali Berliner Zeitung A pénz egyedül nem segít címmel közölt vezércikket. A szerző, Peter Riesbeck az euróövezeti válsággal és a pénteken zárult uniós csúcs döntésével kapcsolatban egyebek között megjegyezte: a válság közepette feledésbe merül az EU néhány nagy teljesítménye. Például az, hogy Európa keleti felén sikerült stabilizálni a demokráciákat. Az EU tavaly Victor Ponta Romániájában avatkozott be a folyamatokba, jelenleg pedig Orbán Viktor Magyarországán „harcol (…) ismét a demokratikus szabályok tiszteletben tartásáért”.
http://www.berliner-zeitung.de/meinung/leitartikel-zum-eu-gipfel-geld-allein-hilft-nicht,10808020,22124986.html
Brüsszelben és máshol is félrenéznek, és elbagatellizálják a magyarországi folyamatokat – írta a konzervatív Die Presse lapban közölt jegyzetében Anneliese Rohrer. Ausztriának minden oka meglenne a nyugtalankodásra a szerző szerint, aki felidézi: egy minapi közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy tízből hat osztrák vágyik „egy erős emberre” az ország élén, egy 2010-es felmérés szerint 25 százaléknak nem lenne kifogása egy autoriter rendszer ellen. Ezen felül – fogalmazott – Ausztriában sem bánnak a pártok kesztyűs kézzel az alkotmánnyal, ahogy a 2010-es költségvetés elfogadásakor történt alkotmánysértés és egyes törvényeknek a legfőbb bíróság hatásköréből való kivonását célzó „trükkök” mutatják. Ebből azonban arra következtetni, hogy Ausztriának semmi joga Magyarország miatt aggódni, csak abból a vágyból eredhet, hogy ártalmatlan színben tüntessék fel a dolgokat. Hozzátette: az osztrák alkotmánybíróság 2001-ben vetett véget az említett „kétes gyakorlatnak”.
http://diepresse.com/home/meinung/quergeschrieben/annelieserohrer/1357156/Ungarn-Suendenfall-der-Verharmlosung_Warum-Wien-nicht-wegschauen-darf
A Kurier napilap jegyzetírója, Martina Salomon is az osztrák belpolitikával hasonlította össze a magyart. Úgy vélte, míg Európa jogosan csóválja a fejét a magyar kormány intézkedései miatt, Ausztriában is élénk a nemzetközi piacoktól való megszabadulás és az államosítás vágya. Orbán Viktor azt akarja, hogy a bankrendszer legalább félig magyar kézben legyen, korlátozni akarja az alkotmánybíróság hatáskörét, az állami támogatást kapó diákokat hazai munkavállalásra akarja kötelezni. „Mindez ellentmond az európai gondolatnak” – írta. Megjegyezte: Ausztriában is vont ki a nagykoalíció törvényeket az alkotmánybíróság hatásköre alól, és vajon nem védekeznének-e szívesen az osztrák egyetemek a külföldi diákok rohama elől? A szerző szerint mindez ugyan „nem menti fel a jogállamhoz méltatlan magyar politikát”, másrészről „Ausztria nem is áll olyan messze Magyarországtól, mint azt az osztrákok gondolják”.
http://kurier.at/meinung/kommentare/innenpolitik/wie-orbanisiert-ist-oesterreich/5.610.539
A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap a magyar kormány hatalmának állítólagos túltengéséről ír. Többféleképpen is lehet könnyíteni a magyar alkotmány módosításának súlyát, például azzal, hogy csak az érintett posztkommunisták vagy az Európai Unió bírálja – írja jegyzetében Tomás Nemecek. Csakhogy az Egyesült Államok és Sólyom László volt államfő is tiltakozik – teszi hozzá.
Szerinte Magyarországon „kisiklott a fékek és az ellensúlyok rendszere. Orbán Viktor kétharmados parlamenti többségével bebetonoz mindent, amit csak lehet – az alkotmányt és más alapvető jogokat is csak kétharmados többséggel lehet majd a jövőben megváltoztatni” – írja a szerző.
„Vannak akiknek nem teszik a cseh bíróságok állítólagos túlságos térhódítása. Magyarországon azonban reálisan túlteng a végrehajtó hatalom – írja cikkében Nemecek.
Forrás: MTI