George Bushról szóló könyvet mutattak be a Terror Háza Múzeumban kedden, az eseményen Schmidt Mária történész, a kötet szerkesztője azt mondta, az egykori amerikai elnök érdeme is, hogy a Szovjetunió és a kétpólusú világ összeomlása nem torkollott háborúba, káoszba.
Az Európa szerencséje – George H. W. Bush, az USA 41. elnöke című kötetet a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) támogatásával a XX. Század Intézet adta ki, a könyvben a 2012 júniusában hasonló címmel megrendezett konferencia előadásait adják közre.
Schmidt Mária, a XX. Század Intézet vezetője kiemelte, nehéz egy olyan történelmi személyiség jelentőségét méltatni, aki „a döntéseivel elkerülte a rosszat”. Általában ugyanis azokról beszélnek, akiknek a döntései miatt „nagy felfordulás megy végbe”. Annak az államférfinak a teljesítményét, aki ettől „megkíméli a világot”, nehezebb megítélni – mutatott rá. Pedig az egyik legnagyobb dolog, amely Bush nevéhez fűződik, hogy a Szovjetunió és a kétpólusú világ összeomlása „puha landolással” ment végbe, nem következett utána káosz és háború, nem lettek olyan következményei, amelyektől generációk szenvedtek volna – hangsúlyozta.
Ennek oka, hogy „a megfelelő ember volt a megfelelő helyen” ebben a kiélezett időszakban – vélekedett. Úgy fogalmazott, az Egyesült Államokban ritkán választanak olyan elnököt, aki annyira járatos a külpolitikában, mint amennyire George Bush volt, és „nagy szerencse”, hogy éppen ebben az időszakban állt az ország élén.
A magyarok szempontjából azért is jelentős, mert háromszor – alelnökként, elnökként és volt elnökként – is járt az országban, különös figyelmet szentelt Magyarországnak – közölte.
Balogh András történész kiemelte, Bush „globális politikus” volt: jól ismerte a világot és országa fő ellenfeleit. Tiszta világképe volt, hiszen „kemény munkával, hosszú idő alatt” kiismerte a világpolitika és a világgazdaság működését – idézte fel.
Kifejtette, Bush elképzelése szerint a legsúlyosabb konfliktusokat „ki lehet iktatni”. Sokan nem értették meg, hogy ő nem egy hidegháborús „lovag” volt, akinek a célja mindenképpen az ellenfél elpusztítása volt – magyarázta.
Azt mondta, sokan határozatlansággal vádolták, pedig ha nem ezt a taktikát követte volna, a német egység helyreállítása is jóval nehezebb lett volna. Érdemes lenne többet foglalkozni Bush-sal, mert tényleg átalakította a világot, és mert félreismeri őt a világ – vélekedett. Hozzátette, Bush mindvégig megmaradt elkötelezett konzervatívnak, és tökéletes reálpolitikát folytatott.
Baranyi Tamás Péter történész is arról beszélt, hogy George Bush és elődje, Ronald Reagan úgy vetettek véget a hidegháborúnak, hogy közben nem került veszélybe annak egyetlen előnye, a stabilitás. George Bush külpolitikai, történelmi jelentőségét nem lehet vitatni, ebből a szempontból senki sem állíthatja, hogy rossz elnök lett volna – jegyezte meg.
Frank Spengler, a KAS magyarországi képviseletvezetője köszöntőjében emlékeztetett: Helmut Kohl szerint George Bush volt „Európa és a németek szerencséje”, mert 1989-ben az NSZK sorsa állt az amerikai Európa-politika középpontjában. „Ezért mi, németek még ma is hálásak vagyunk” – mondta. Hozzátette, a korábbi amerikai elnök sokat tett a német-amerikai barátság megszilárdításáért.
Kiemelte, George Bush mindig bátran szállt síkra a demokratikus alapértékek védelme mellett.
Forrás: MTI