Close

Hagyó-per – A hatodrendű vádlott sem ismerte el bűnösségét

A hatodrendű vádlott sem ismerte el a bűnösségét a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó büntetőperben. H. Éva a csütörtöki tárgyaláson írásban tett vallomását olvasta fel, amelyben nyomásgyakorlással vádolta meg a nyomozati szakban eljáró vádhatóságot.
A hatodrendű vádlott 2007. február 1-jétől a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metrónál volt sajtóreferens, majd 2008 februárja és 2009 augusztusa között Hagyó Miklós mellett, a főpolgármester-helyettesi kabinetben megbízással sajtó- és PR-tanácsadói munkakört látott el.
   
A vádirat szerint a Hagyó Miklós által létrehozott és vezetett bűnszervezet 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.
   
H. Évát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják mint felbujtót.
  
A hatodrendű vádlott a csütörtöki tárgyaláson felolvasott vallomásában hangsúlyozta: semmilyen vádpontban nem bűnös, semmilyen bűncselekményt nem követett el.
   
Vallomása szerint annak idején Schmuck Andor, Hagyó Miklós bizalmi embere jelezte neki azt, hogy a BKV-nál új vezetés van, s ott ő komoly munkát kaphatna. Felidézte: 2007 februárjában kezdte a munkáját a BKV Zrt.-nél, majd egy évvel később Hagyó Miklós felkérte, hogy mellette is legyen sajtóreferens. Egy ideig visszajárt a BKV Zrt.-hez dolgozni, s mindkét munkakörét el tudta látni a városházán lévő irodájában – tette hozzá.
   
H. Éva kitért arra, hogy az F.F.V.D. Bt.-t ő ajánlotta a BKV Zrt. kommunikációs igazgatójának figyelmébe, de a különböző rendezvények megszervezésére vonatkozó szerződés megkötésében már nem volt szerepe. A bt.-nek akkori párja, jelenlegi férje volt a tulajdonosa.
   
A vádban szereplő szerződésekről azt vallotta: egyiknek a megkötését sem szorgalmazta, a vádhatóság valótlanul vádolja. Véleménye szerint jogtalanul zárolták a bankszámláját.
   
Kitért a nyomozati szakban tett vallomására, annak körülményeire, valamint arra, hogy miért vonta vissza.
   
Felidézte, hogy 2010 májusában 72 órás őrizetbe vették, szerinte előre megszervezett médianyilvánossággal. Első fokon a bíróság nem találta indokoltnak az előzetes letartóztatását. Állítása szerint a Gyorskocsi utcai fogdában, amikor kiengedték, a nyomozást vezető rendőrök félrehívták, és azt mondták neki, hogy ha Hagyóra terhelő vallomást tett volna, akkor nem került volna oda. Szerinte a Gyorskocsi utcai fogda kamerarendszere a „zsarolást” rögzítette, ezért indítványozta, hogy a 2010. május 17-i kameraképeket kérje be a bíróság.
   
Hozzátette: a másodfokú bíróság, a „kormánypártok által azóta alkotmánybíróvá kinevezett bírónő tanácsa” az elsőfokú döntést megváltoztatva visszahelyezte előzetes letartóztatásba. A börtönbe szállításakor állítása szerint a rendőrök azt mondták neki, hogy gondoljon a gyermekére; előfordulhat, hogy állami gondozásba kell vetetni a gyermekét, tartós távolléte miatt.
    
Hangsúlyozta, csaknem három hónapig ki sem hallgatták, majd amikor az előzetes letartóztatás 90 napos meghosszabbítása lejárt volna, állítása szerint ismét együttműködésre kérték; azt mondták, tegyen vallomást, akkor hazamehet a családjához. „Együttműködtem, tényleg hazamehettem” – tette hozzá.
   
H. Éva közölte azt is, amikor a következő kihallgatásán azt mondta, hogy nem tud Hagyóra terhelő vallomást tenni, akkor azt kérdezték tőle, hogy ismeri-e Puch Lászlót. Ismerte Puch Lászlót, és vállalta, hogy elmond mindent, amit tud. Az volt a feltétele: védett tanú lehessen, mivel Puch László „az MSZP egyik nagyágyúja”.
  
Kitért arra: az államtitkot képező vallomásokból ügyvédje tanácsára nem kértek másolatot. Amikor az ügyészség a hetedrendű vádlott szavai szerint „trükkösen kivonta az államtitok alól ezt a vallomást”, akkor már hiába kértek másolatot.
   
„Ezért vontam vissza még nyomozati szakaszban a teljes vallomásomat” – tette hozzá.
   
Álláspontja szerint nyomozati alkut akartak vele kötni egy a BKV Zrt.-től független ügyben. A hatodrendű vádlott arra az önmagának feltett kérdésre válaszolva, hogy ezt mire alapozza, vallomását olvasva azt mondta: „arra a nyomozatialku-szándéknyilatkozatra, amit Győri György ügyész úr és ügyvédem, doktor Holló Gábor jelenlétében, kézfogás keretében írtunk alá Keresztes főügyész úrral”. Közlése szerint ezekről a vallomásokról nem kapott másolatot, s a nyomozati alku aláírása végül nem történt meg.
    
Állítása szerint később azt kérték tőle, hogy a BKV-ügyben is tegyen terhelő vallomást. Vallomásában az szerepel, több alkalommal megtörtént, hogy azután is folytatódott a kihallgatása, hogy az ügyvédje távozott. „Mondtam, amit hallottam másoktól, olvastam” – emlékezett vissza akkori kihallgatásaira, de ezekkel kapcsolatban részletekről nem beszélt.
   
A hatodrendű vádlott többször kérte az ügyészeket, hogy kössék meg a nyomozati alkut, amikor ez nem történt meg, visszavonta vallomásait.  
    
H. Éva arra kérte a bíróságot, ne büntesse olyan bűncselekményekért, amelyeket nem követett el.
   
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró azon kérdésére, fenntartja-e vallomását, amelyben mást vádol, amikor kényszervallatásra utaló körülményekre is kitért, a vádlott azt válaszolta, fenntartja vallomását.
    
Január 22-én a per a hatodrendű vádlott nyomozati vallomásának az ismertetésével folytatódik.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top