Nézd a szeretet koldusait, ahogy állnak az út mentén. A gazdagságuk a türelem
Vess egy pillantást feléjük ők se mások, mint Te meg én.
Amit keresnek, az a szerelem, de megtalálniuk nincs túl sok remény.
Talán ártatlanok mind, talán bűnt követtek el, De azt mondd meg, hogy ki ítél
Talán mindent odaadtak már, talán semmit sem kaptak még.
S monoton csöndben szalad el napra nap és aztán az ébredés.
Hova futsz, állj meg és nézd a szeretet koldusait, Egyetlen percre nézz körül!…
Énekelte egykor Balázs Fecó és ha körül nézünk, mit látunk, egy ős időktől létező foglalkozást, amire ma is változatlanul nagy a kereslet, mert az emberek lassan elmagányosodnak és a kiürült kapcsolatok helyett egy kis megértésre, szeretetre vágynak. Ezért hívom őket örmlányoknak, mert különböző szinteken egy kis örömet csalnak bele az Őket felkereső emberek életébe. Mégis mind társadalmilag, mind az egyes emberek által lenézett, elítélt, megbélyegzett ez a foglalkozás. Álszent erkölcsi frázisaikkal csak titkolt vágyaikat és irigységüket leplezik. Mert kétségtelen, hogy sok pénzt lehet így keresni, látszólag kevés munkával. De milyen áron? Megkérdeztem néhány lányt:
“eredetileg mi volt a foglalkozásod?
Jucus- – Rengeteg minden.
Olívia – Ügyvezető voltam egy üzletben.
Vcia – Diák
“Miért kezdted el az “ősi mesterséget”?
J- A szüleim elváltak 9 éves koromban. Később mama összejött egy pasival, akit én nem tudtam elviselni. Eljött az idő, hogy azt mondtam az anyámnak, vagy a pasi megy el, vagy én. Anyám közölte, hogy Szia, mehetsz. Pedig a lakást az apám rám iratta, mikor elment. Apámhoz se mehettem, mert az új párja nem akarta. Ott álltam 16 évesen és néztem ki a fejemből, hogy most akkor mi van. Ekkor lépett be az életembe a nagy szerelem egy hamburgeresnél és ebből a kapcsolatból született a fiam és a lányom. Közben kibékültem az anyámmal, aki a férjemmel együtt üzletbe kezdett, aminek az lett a következménye, hogy egy vályog házban kötöttünk ki. Különböző alkalmi munkákból éltem. 8 év után azt mondtam, hogy elég. Meghirdettem a házat és 5 forintért is odaadtam volna, de 1.7 millióért megvették. Rengeteget dolgoztam, vendéglátóztam és minden lehetőséget megragadva, mára van egy házam, amit részben a saját kezemmel építettem. Egyszer csak nem tudtam fizetni a kölcsön részleteit, ráadásul kiderült, hogy anyám egy éve nem fizette be a csekkeket. Apám támogatott minket, de balesetet szenvedett és agysérülései miatt szinte életképtelenné vált.
Olívia – Elsősorban a kíváncsiság hajtott és az önállóság utáni vágy. Itt nincs főnököm, én osztom be az időmet. És végül természetesen a pénz is szerepet játszott. Nem beszélve a beteges változatosság igényemről és társaság függésemről. Érzelmileg is szükségem van a változatosságra, legalábbis most. Az a helyzet, hogy párkapcsolatban éltem egy ideig, ahol el voltam nyomva és most úgy érzem, mintha kiszabadultam volna a börtönből.
Így lettem az, ami.
Vica – Huszonkét évesen egy barátnőm ötlete volt, hogy menjünk el masszírozni. Erotikus masszázsról volt szó. Gondoltam kipróbálom. Természetesen a pénz volt a vonzerő. Szerettem volna jobb körülményeket magamnak. Aztán tovább léptem a szex irányába… De most már úgy érzem, hogy elég. Épp elég időt töltöttem itt el. Bánom egy kicsit, hogy belekezdtem, mert érzelmileg sok mindent elvett például lerombolta férfiakban való bizalmamat és a pénz nem tud mindenért kárpótolni.
“Egy párkapcsolatban elvárnád a partneredtől, hogy elfogadja tevékenységed?
Jucus – A mostani párom tudja. De el kell fogadnia, mert élni kell, a gyerekeknek ruha é s étel kell…
Olívia – Én személy szerint nem. Nálam ez nem összeegyeztethető. Vagy van szerelmem és akkor nem csinálom, vagy ezt csinálom és nincs.
Vica –
– A sok idegen emberrel képes vagy megélni ugyanazokat az érzéseket, mintha pároddal lennél?
Jucus – Nem hiszem, hogy a munka miatt elvesztenénk a szerelemre való képességünket. Nem jobban, mint valaki 20 év házasság után.
Nekem ez a munka segített abban, hogy megtanultam a saját lábamon állni.
Általában az emberek, akik bejönnek hozzám, kedvesek velem. akkor én miért ne lennék az? Ez ilyen egyszerű. Mindegy ki jön hozzám. Amikor belép, én, mint én, megszűnök létezni. És mindenkiben meg lehet találni valami szépet, ha pozitívan állsz hozzá.
“Milyen érzelmeket táplálsz egy idegennel?
Jucus- Amikor dolgozom, akkor nincs magánélet. Képes vagyok különválasztani a két világot. Ezt csak így lehet csinálni. Hosszútávon persze nem.
Minden lánynak megvan a története. Persze, fontos a pénz, de senki nem egy márkás ruháért kezdi ezt a munkát. És csinálni is csak úgy lehet, hogy valamelyest szereti. És ezt megkönnyíti, hogy ha bejön hozzám valaki, annak a szolgáltatáson kívül is adok valamit. A figyelmemet. Sokaknak fontos, hogy kibeszéljék a gondjaikat. És ugyanakkor legtöbbször cserébe én is sokat kapok. Persze szeretnék váltani és valami olyannal foglalkozni, amit szeretek, de ehhez meg kéne találnom azt a lehetőséget, ami, ha nem is ugyanilyen, de hasonló életkörülményeket biztosít számunkra.
A lányok többsége álmodik a hercegről, aki majd megváltja az életétől. Ezek a lányok biztonságra vágynak. Lehet valaki csodás pasi, de ha nem tudja nyújtani a biztonságot minden téren, akkor mehet. A rózsaszín álmokat már reálisabb vágyak helyettesítik.
Olívia – Más fajta érzéseket élek meg. Ugyanúgy feltöltődöm, de mégis másképp. Egy idegennél nem hozzá kapcsolódom érzelmileg, hanem az élményhez. kíváncsi vagyok rá, a személyiségére, a tudására, humorára és az élményhez kapocsolódom, a másik ember csak az eszköz.
Vica – Majdnem mindenkiben meg lehet találni valami szeretni valót, valami pozitívumot és ez elég ahhoz, hogy azt az egy órát kibírjam vele. Érzelmileg senkihez nem közeledek, legfeljebb lehet, hogy valaki szimpatikus, de annyi. Aki pedig annyira unszimpatikus, azt elküldöm.
“Létezik ma is a strici fogalom?
Jucus Persze
Olívia – Persze. Amikor az ember még kezdő, akkor megpróbálnak rászállni, mert könnyű pénzhez juthatnak rajtunk keresztül. Én ebbe nem mentem bele. Szerintem a lányok vagy félelemből mennek bele, vagy mert úgy érzik, hogy valóban szükségük van a védelemre. Ez főleg azokra a lányokra vonatkozik, akik egyedül vannak egy lakásban.
V – Igazából nem tudom, mert én teljesen önálló vagyok. Valószínűleg azokat a lányo függenek egy “főnöktől, akik még nagyon kezdők és nem ismerik ezt a világot. Engem nem keresett mg senki ls nem is fenyegettek meg.
“Mibe kerül a védelem?
Jucus – A stricik biztonságot nyújtanak a pénzemért.Arról nem is beszélve, hogy nem vesznek le sokkal több pénzt tőlünk, mint amennyibe az kerülne, hogy a lakás bérlés, rezsi, egyéb kiadások, mosószer, bútorzat,stb amiket így nem kell fizetnünk. És akkor még nem beszéltünk a védelemről, amit kapunk, ha baj van. Egyébként 50 százalékról beszélünk.És valószínűleg az is ezeknek a főnököknek köszönhető, hogy a lányokat nem macerálja sem az apeh, sem a rendőrség.
Olívia – Általában a megkeresett pénz felébe.
Vica –
“És aki nem kéri a védelmet, azt veszély fenyegeti?
Mici – Esete válogatja. Van akit békén hagynak, van akit addig vegzálnak, amíg bele nem megy a dologba.
Olívia – Nem tudom, mert velem nem fordult elő ilyesmi.
Vica –
“Titkolod a foglalkozásod, szégyenled?
Jucus- Nem szégyenlem, amit csinálok, de a konfliktusok elkerülése és a gyermekeim érdekében nem verem nagy dobra.
Olívia – Mindenképpen. Egyetlen egy barátnőm tudja.
Vica – Igen. Titkolom és szégyenlem is amit csinálok, mert én is elítéltem a pénzszerzés ilyen módját. Sajnálom, hogy ezt csinálom és nem dicsekszem vele. Ez nem szép dolog, nem egy tiszta dolog.
“Van benned keserűség, bánat, harag bárkivel szemben, hogy ide jutottál?
Jucus- Nem. Egyáltalán . Én választottam. Persze lehetett volna kicsivel kegyesebb a sors.
Olívia – Én ezért nem haragszom, mert 13 éves koromtól kíváncsi voltam erre a szakmára. Persze mondhatnám, hogy bele lettem kényszerítve, de nem!.
Vica – Magamat okolom, mert nekem mindig több kellett, mint ami volt. Csúnya dolog, de sokszor voltam irigy és én is vágytam azokra a dolgokra, amik másoknak már megvolt
“Szereted ezt csinálni?
Jucus – Egy kicsit. Másképp nem is lehetne.
Olívia – Igen. Vannak dolgok, amiket az ember ki akar próbálni, de hát nem lehet örökké csinálni. Majd később biztos szeretnék én is társat, de még nem.
Vica –
“Nem érzed, hogy ez az élet rombolja a lelked?
Jucus – Biztos, hogy nyomokat hagy bennem, de hogy ez mennyire rombol, azt nem tudom.
Olívia – Igen. Nem érzem, mert egy olyan családban nőttem fel, ahol a szüleim, az ellenségeim voltak. Sokkal többet kaptam itt azoktól az emberektől akikkel összeismerkedtem, mint a családomtól.
Vica – Igen. Abszolút rombol. Nem tudom másra milyen hatással van ez a munka az életére, de nekem teljesen . Igénybe veszi a mindennapjaimat. Sokkal zárkózottabb lettem, mióta ezt csinálom. Nem biztos, hogy megérte. Három éve képtelen vagyok bármilyen párkapcsolatot kialakítani. Nem tudok megnyílni, még a barátaimnak se. Nem tudok az érzéseimről beszélni senkivel. Majd ha megváltozik az életem…
“Ha lesz párod, képes leszel igazán szeretni őt?
Jucus –
Olívia – Erre most nem tudok válaszolni. Az a helyzet, hogy most a fő cél, hogy normális vágányra tereljem az életemet. Most még szeretem ezt csinálni, de valljuk be ez egy primitív foglalkozás.
“Most mi lenne a legnagyobb vágyad?
Jucus –
Olívia – Hogy befussak, mint gyógymasszőr.
Vica – Pillanatnyilag a legnagyobb vágyam, hogy visszanyerjem önmagam. Hogy sikerüljön vissza rázodni egy normális életbe. . Ijesztő a gondolat, hogy esetleg nem sikerül és sose kapom vissza mindazt, amit elvesztettem az elmúlt évek alatt.
“Jól van ez így, ahogy van?
Jucus – Jelenleg igen. Aztán majd meglátjuk.
Olívia – Hogy befussak, mint gyógymasszőr.
Az alábbi eszmefuttatást egy hirdető lány írta: “Sokat olvastam is a ribanc évek során. De jószerén egyik könyvben sem találtam olyasmire, ami híven ismertetné – például a minket kényeztető, csábítgató, tőlünk a legképtelenebb dolgokat igénylő urakkal -, mit is érez a szíve mélyén egy ilyen lány, és hogy nem csupán a magas ég felé rúgkapáló lábunk jelenti a csúcsok csúcsát, de néha – megbocsássanak! – gondolataink is szárnyalni tudnak. Ezért vetemedtem az írói mesterségre, íme. Esetleg épp azok, akik annyit ölelgettek csodálni fogják, hogy ez is ott volt a dolgok mélyén. De vissza a földre.
Mesélem élményeimet, próbálom ismertetni gondolataimat. Szépen úgy, ahogyan ez mind volt.
Woman EASY: Egy éjszakás támogatással. Alapár: 1 palack bor, egy szál rózsa
Woman STANDARD: Több éjszakás támogatással. Esti filmnézés modullal. Alapár: 1 palack bor, pisztácia, gyümölcs
Woman OFFICE: Nappali támogatással. Nap közben irodából kiszállás pásztoróra csomaggal. Alapár: 1palack üdítő, tejszínhab, méz.
Woman PROFESSIONAL: Éjjel-nappali támogatással. Shopping modullal. “Közös főzőcske” kiegészítő. Alapár: A bevásárlás kiegyenlítése, termékek helyszínre szállítása, vacsora elkészítése, 1palack bor, válogatott mezei virág, díszgyertya.
Woman FULL VERSION: Állandó helyszíni támogatással, bármely időpontban. Esti filmnézés modullal. Shopping modullal. “Közös főzőcske” kiegészítő. Reggeli kávét ágyba szervírozó egységcsomag, “Jó reggelt!” csókkal. Kulturális és szabadidő tevékenység együtt lájkolása. Alapár: Szabadság –”
Végezetül Tari Annamária pszichológussal beszélgettem a témáról:
“Általában hogyan és miért kezd bele valaki az “öröm lányságba?
“Alapvetően két módon jön össze az első alkalom. Sokszor az illető 14-15 éves lány elkezd egy bárban dolgozni, akár nyári munka gyanánt. Ez olyan, mintha abban a légkörben szocializálódna. Ez a kamasz lány időszak. Egy másik helyzetben, családban, féltő, óvó anya mellett teljesen másképp alakul a helyzet, de e nélkül egy ilyen közegben bekerül “a nincs ezzel baj” kategóriába. Ezzel leemelődik róla egy csomó morális súly és kérdőjel és a mindennapok rutinjává válik. Először csak a tánc, később fokozatos bevezetődés a prostituálódásba. Akik eljutnak odáigg, azoknak a saját testükkel destruktív viszonyuk van. Úgy tekint önnön nőiségére és az egész helyzetre, mint egy dologra, ami aktuálisan a pénzkereset forrása, ami különösebb érzelmeket nem jelent. Olyan, mintha kívül maradna a dolgon. Egyfajta hidegség van ezekben a nőkben saját maguk felé. Az a nő, akinek az önértékelése a helyén van, az önbizalma jól működik, teljes és jó az én képe, az a nő nyilvánvalóan nem tud bele menni egy ilyen helyzetbe.
Aztán sok diáklány ezzel a munkával próbálja fedezni tanulmányai költségét és van egy olyan csoport is, akik olyan promiszkuitásban szenvednek, ami akár kezelhető is lenne.
“Vannak lányok, akik képesek úgy tenni, mintha valódi érzelmeket táplálnának a vendég iránt és vannak aki úgy élik meg az egészet, hogy mindenkinek adnak valamit és kapnak is viszonzásképpen – és most nem az anyagiakról beszélek.
“Amelyikük azt éli át, hogy ad valamit és ezért kap is aki azt mutatja, hogy valóban működnek az érzelmei, arra azt kell mondjam, hogy ez egy igazi illúzió. Ez nem valódi érzelem és kötődés. A z nem tud létrejönni. Lassan kialakul helyette a testtel való kommunikáció.
“Ezek a lányok nem válnak lassan alkalmatlanná az igazi érzelmekre, egy párkapcsolatra?
“Már az komoly problémákat jelez, hogy ha valaki bevállalja ezt az életet. Kell egy speciális karakter helyzet, ha ezt az utat választja. Vagyis már eredetileg sem volt igazán alkalmas egy párkapcsolatra és az idő teltével a helyzet csak romlik.”
“Abba lehet hagyni ezt a munkát?
“Nagyon nehezen., de csak szilárd elhatározással, és két dolog mindenképpen kell hozzá. Először is el kell tudni fogadni, hogy attól kezdve sokkal kisebb jövedelem áll majd rendelkezésre és át kell állni egy teljesen más életmódra. Ennél is nehezebb, hogy ki kell alakulnia a egyfajta bizalomnak, őszinteségnek, meg kell tudni nyílni és ki kell alakulni a kötődés képességének. Ezek nélkül valódi, jól működő párkapcsolat nem tud létrejönni. És néhány kudarc után igazolódni látszik, hogy nem megy a dolog és az illető visszakerül a mókuskerékbe.
“Az emberek és a társadalom hozzáállása sokszor eltúlzottan rosszindulatú a témával kapcsolatban, vannak, akikben gyűlöletet szít. Pedig örömlányok voltak, vannak és lesznek.
“Ez nyilván érzelmi problémát jelez az érintett embereknél. Olyan ez, mint a homofóbia. Az előítélet önmagában olyan, ami azért jön létre, hogy segítsen féken tartani egyéb típusú érzelmi indulatokat. Ellenérzést szül egyesekben, hogy ez a munka könnyűnek látszik és mégis sok pénzt hoz. Tudjuk, hogy ez nem igaz. Amin egy prostituált átmegy az érzelmileg is nagyon nehéz helyzet, mert sokszor találkoznak ijesztő, erőszakos de legalábbis meghökkentő, olykor undort kiváltó helyzetekkel, emberekkel, amikor nagy lelki erő kell, hogy megéljék a szituációt.
Gyulai Gaál Krisztián
dolgokazeletben@gmail.com- ha vitázni, véleményt mondani, vagy csak beszélgetni lenne kedve, szívesen várom jelentkezését.