Nem oldotta meg az Egyesült Államok hosszú távú államháztartási problémáit a „költségvetési szakadék” elkerüléséről szerdára virradóra létrejött kongresszusi megállapodás, és kétséges, hogy az amerikai politika jelenlegi állapotában egyáltalán képes-e fenntartható pályára állítani a közfinanszírozási rendszert – vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – és az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakelemzőinek egybehangzó megállapítása szerint gyakorlatilag annyi történt, hogy az amerikai törvényhozás két hónappal kitolta a döntést a szövetségi költségvetés kiadási megszorításairól.
A CEBR elemzői szerint az Egyesült Államok döntéshozói továbbra is csak halogatják a nehéz gazdaságpolitikai döntéseket, így márciustól újabb politikai patthelyzet kialakulása fenyeget. A ház szerint emiatt 2013 is olyan év lesz, amelyben az euróövezet „veszélyes” állapota mellett az amerikai költségvetési problémák okoznak jelentős gazdasági bizonytalanságokat Nyugaton.
A Commerzbank szakelemzői is azt jósolták, hogy a most elért kompromisszum ellenére „folytatódik a nagy politikai dráma”, mivel két hónapon belül elölről kezdődik a politikai vita az automatikus kiadáscsökkentésekről, valamint az államadósság-limit emeléséről. A ház szerint a legutóbbi időszak tapasztalatai alapján aligha várható, hogy a hátralévő időt a döntéshozók hatékonyabban használják ki, mint eddig, mivel az amerikai politikai rendszer képtelennek tűnik arra, hogy ne az utolsó pillanatban jusson egyezségre az ilyen jellegű ügyekben.
A Commerzbank szakértői szerint általánosságban is felmerül az a kérdés, hogy a nyugati demokráciák politikai rendszerei milyen mértékben alkalmasak fenntartható költségvetési politika kidolgozására.
A szakmai és társadalmi konszenzus az, hogy a jegybankok monetáris politikáját el kell választani a politikai rendszertől, mert csak így lehet működőképes, és ennek eredményeként a nyugati demokráciák központi bankjai általában függetlenek.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a nagy horderejű költségvetés-politikai kérdések eldöntését sem kellene politikai pártokra bízni, hiszen az euróövezeti adósságválság és az amerikai költségvetési politika legutóbbi tapasztalatai egyértelműen okot adnak a kételkedésre azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus döntéshozatali folyamat képes-e fenntartható költségvetési politika kialakítására – fejtegették szerdai londoni elemzésükben a Commerzbank szakértői.
A piacok mindazonáltal kedvezően reagáltak a kongresszusi egyezség hírére.
A Londoni Értéktőzsde (LSE) legnagyobb tőkeértékű vállalati részvényei alkotta irányadó FTSE-100 árfolyamindex a szerdai kereskedésben 2 százalékos emelkedéssel 6015 pont környékén járt, 2011 júliusa óta első ízben áttörve a hatezer pontos szintet. A tavalyi naptári évben 5997 pont volt a mutató napközbeni csúcspontja.
Jelentősen javultak az euróövezeti periféria gyenge pénzügyi helyzetű gazdaságainak kockázati jelzőszámai is.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szerdai kimutatása szerint a spanyol államadósság-törlesztés leállására kínált piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama – a gazdasági országkockázat megítélésének egyik fő mérőszáma – a szerdai londoni kereskedésben a 299,5 bázispontos előző záró után 288 bázispont környékén mozgott. Portugália CDS-középárfolyama 442,8 bázispontról 436 bázispontra, Olaszország szuverén törlesztésbiztosítási tranzakcióinak árazása 289 bázispontról 270 bázispontra süllyedt.
A magyar CDS-középárfolyam gyakorlatilag nem változott a szerdai londoni jegyzésben a 278,4 bázispontos – vagyis tízmillió euró államadósságra számolva 278 ezer eurót valamivel meghaladó – előző esti zárószinthez képest.
Forrás: MTI