A házasság és az azon alapuló család Istentől származik, tehát természetfeletti, az állam létét megelőző intézmény, amellyel nem lehet azonos értékű semmiféle más együttélési forma – állapítja meg állásfoglalásában a Magyar Katolikus Családegyesület elnöksége. A Bíró László püspök által jegyzett dokumentumot a civil szervezet az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn kihirdetett határozatára reagálva adta ki.
A katolikus családegyesület – mint a szerdai közleményben írták – „meglepődve fogadta” az Ab határozatának azt a megállapítását, amely szerint a család fogalma az általuk vizsgált családjogi törvényben túl szűkre lenne szabva.
A dokumentumban felhívták a figyelmet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 9. és 33. cikkére, Magyarország Alaptörvényének Nemzeti hitvallására és L. cikkére, valamint a Család Pápai Tanácsa által kiadott Családjogi Chartára.
Mint kifejtették, ezeknek a rendelkezéseknek a szellemében „a házasság és az azon alapuló család Istentől származik, tehát természetfeletti, az állam létét megelőző intézmény, amellyel nem lehet azonos értékű semmiféle más együttélési forma”. Elismerik ugyanakkor, hogy vannak „a házasságtól eltérő, jelenleg mégis törvényesen szabályozott életformák is, és ezek is hozhatnak létre a maguk módján családot”, de hozzáteszik: ez a tény nem hatalmazza fel az államot arra, hogy a házasság és az azon alapuló család belső, Istentől származó értékrendjét a maga hatalmi eszközeivel átalakítsa.
Egy olyan szabályozás, amely különbséget tesz különböző együttélési formákra és a házasságra alapuló családok védelme között, sem a házasságra épülő család számára, sem pedig az egyéb életformák számára nem jelentene diszkriminációt, de biztosíthatná a házasság és a család fokozott védelmét – olvasható a dokumentumban.
Az Ab hétfőn kihirdetett határozatában megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések alaptörvénybe ütköznek, és ezért megsemmisítette azokat. A határozat indoklása szerint a családjogi törvény túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg. Továbbá kimondta azt is: az alaptörvényből nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre – például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra – ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége.
Forrás: MTI