Törőcsik Mari színművésznek ítélte oda elsőként a Magyar–Orosz Művelődési és Baráti Társaság az általa alapított Szent-Györgyi Érmet az orosz és magyar kultúra közötti élő kapcsolat formálása terén kifejtett sok évtizedes művészi tevékenységéért.
A színésznő kedden délután a Kossuth Klubban vette át a díjat. „El sem tudom képzelni, hogy engem magánemberként is képesek így szeretni” – reagált az őt köszöntő tapsra Törőcsik Mari.
Utalva a Nemzeti Színház igazgatói posztjával kapcsolatos hétfői döntés körülményeire, hangsúlyozta: „Tegnap nagyon rossz napom volt, kicsit összeomlottam. Mert ugyanúgy meghurcoltak, mint a Művész Színház miatt”.
Mint felidézte annak idején azt mondta neki Anatolij Vasziljev: „Maruszja, nem való maga ezeknek, jöjjön ki hozzánk két hónapra. Elmentem Moszkvába, 100 oldalt mondtam magyarul, az ő színészei a többit oroszul és az életem egyik legnagyobb élménye volt. Az orosz kultúra mindig segít nekem. Már 10 évesen Tolsztojt és Dosztojevszkijt olvastam.”
Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója Törőcsik Marit méltatva kijelentette: ő az a művész, aki a világ összes kitüntetését megérdemli. Ikarusz busz, Glóbusz konzerv már nincs Oroszországban, de a Kölyök című DVD Törőcsik Marival orosz kiadásban ma is kapható, „mert a világban mégiscsak rend van”.
Emlékeztetett arra, hogy milyen kiemelkedő alakítással tette nagyszerűvé a közepes mű, A varsói melódia hősnőjét, hogy Osztrovszkij A vihar című drámájában Katyerina öngyilkosságra készülése maga volt a katarzis.
Szvák Gyula, az ELTE Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központjának tanszékvezető egyetemi tanára az MTI-nek elmondta, hogy a díj az orosz és a magyar kultúra közötti kölcsönösséget is jelképezi. Tavaly az orosz állam tüntette ki Barátság Érdemrenddel Törőcsik Marit. A kétszeres Kossuth-díjas színésznő az orosz kultúra népszerűsítéséért kapta az elismerést. „Nagy emberek rendeztek engem abból az országból, és mindegyik fénykorában” – nyilatkozta akkor Törőcsik Mari, példaként említve Grigorij Konszkijt, Jurij Ljubimovot és Anatolij Vasziljevet.
A Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság egy éve működik ezen a néven. A díj alapítása azt célozta, hogy erős hangsúly legyen a művészeti teljesítményeken. Az pedig kézenfekvő volt, hogy az elismerést Szent-Györgyi Albertről, a Nobel- és Kossuth-díjas tudósról nevezzék el, hiszen 1945 januárjában az ő elnökségével alakult meg Magyar-Szovjet Művelődési Társaság – hangsúlyozta Szvák Gyula.
Forrás: MTI