Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Jubileumi Prima Primissima díjakat pénteken este Budapesten, a Művészetek Palotájában.
A Prima Primissima Díj tíz kategóriájának díjazottjai: Krasznahorkai László író; Kulcsár Győző párbajtőröző; Sajdik Ferenc karikaturista; Miklósa Erika operaénekes; Török Péter tájépítész; Palkovits Miklós agykutató; Grétsy László nyelvész; Riskó Géza, a közmédia sportfőszerkesztője; Kósa Ferenc filmrendező és a Bihari János Táncegyüttes. Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze.
Az alábbiakban közöljük a szervezők tájékoztatása alapján a díjazott személyiségek rövid életrajzát, az intézmények történetét.
Krasznahorkai László 1954-ben született, első műve, a Sátántangó 1985-ben jelent meg. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a külföldön legelismertebb magyar íróknak. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel, itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.
Kulcsár Győző párbajtőröző 1940-ben született. Minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrvívója, négyszeres olimpiai bajnok. A vívó világbajnokságokon 9 érmet – köztük 3 aranyérmet – nyert. 1980 és 1981 között a Magyar Vívószövetség főtitkára, 1981 és 1986, valamint 2005 és 2012 között a válogatott szövetségi kapitánya volt. Olaszországban a Pro Vercelli és az olasz válogatott vívóedzője volt. Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor mestere, a nemzet sportolója, a MOB Olimpiai Érdemérem és a NOB Érdemrend birtokosa.
Sajdik Ferenc karikaturista 1930-ban született. A rádióújságnál kezdte pályafutását, majd 25 éven át a Ludas Matyi karikaturistája volt. Számos könyvillusztrációja jelent meg, többek között Arany János és Petőfi Sándor vidám költeményeihez készített rajzokat. Rajzfilmes munkái – köztük a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-Ho-Horgász vagy a Gombóc Artúr – hatalmas sikert arattak. Az utóbbi években kezdett táblaképeket festeni, amelyekből állandó kiállítás látható Vácon. Munkácsy-díjas, érdemes művész, Budapest díszpolgára.
Miklósa Erika 1970-ben született, 19 évesen minden idők legfiatalabbjaként lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Nemzetközi karrierje 20 éve az Éj királynője szerepével kezdődött, azóta fellépett a világ legnagyobb operaházaiban a milánói Scalától a londoni Covent Gardenig, a Berlini Staatsopertől a New York-i Metropolitanig. Énekelt Placido Domingóval, Jose Carrerasszal. Számos sporttal és tudatos életmóddal foglalkozó civil szervezet vezetője, aktivistája. Az önkéntességi nagyköveti cím birtokosa, nemzetközi Fair Play-díjas és Kossuth-díjas művész.
Török Péter tájépítész 1958-ban született, pályáját a VÁTI műemléki irodájában kezdte, 1997 óta önálló tervezőirodáját vezeti. 1987 óta oktat a műegyetemen. Utcák, terek, történeti városrészek és parkok tervezésével, szobrok környezetalakításával foglalkozik. Főbb munkái közé tartozik a Nemzeti Színház parkja, a sárospataki várkert, Szeged belvárosa, a csákvári Esterházy- és a hajósi érseki kastély kertjeinek újjáélesztése, a budapesti Szent István-bazilika környezete, a Holocaust Múzeum kertje. Dolgozott Pannonhalmán, Gödöllőn. Munkásságát Europa Nostra és Ybl Miklós-díjjal is elismerték.
Palkovits Miklós agykutató 1933-ban született, 1958 óta a Semmelweis Egyetem tudományos kutatója, 1980-tól kutató professzor, 1992-től vezeti a Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját és a Humán Agyminta Bankot. Számos agypályát írt le, munkatársaival megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Agyi mikrodisszekciós technikát vezetett be, amelyet róla neveztek el. Jelenleg Magyarország legtöbbet idézett kutatója, tanítványai közül tizenketten lettek professzorok. Széchenyi-díjas, 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra is jelölték.
Grétsy László nyelvész 1932-ben született. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, valamint az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője volt. Nevét főleg számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tévéműsora – köztük a Vágó Istvánnal közös sorozat, az Álljunk meg egy szóra! – tette országosan ismertté. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.
Riskó Géza televíziós sportfőszerkesztő 1949-ben született.
Válogatott úszó, első osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Műsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetője, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász főszerkesztője, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport műsorvezetője volt. Korábban a Duna Televízió, ma az MTVA sportfőszerkesztője. Néhány könyve: Edda Művek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fűződik Az utolsó kettő… Grosics, Buzánszky című film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.
Kósa Ferenc filmrendező 1937-ben született. A tízezer nap című diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, azóta számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Filmjeit több mint 50 országban vetítették. Kiemelkedő művei: Ítélet, Nincs idő, Öngyilkosság, Hószakadás, A mérkőzés, Küldetés, Az utolsó szó jogán, Guernica, A másik ember… Legközelebbi alkotótársa Csoóri Sándor, Sára Sándor, Nagy László, valamint Bessenyei Ferenc, Kozák András, Haumann Péter és Szilágyi Tibor. Kósa Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere, Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes művész.
A Bihari János Táncegyüttest 1954-ben alapította Novák Ferenc, a magyar néptáncművészet kiemelkedő egyénisége. Kétszáz tagú művészeti iskolájával a társulat mesterük, majd későbbi vezetőik, Foltin Jolán és Neuwirth Annamária elképzeléseit megvalósítva a kezdetektől a néphagyományok tiszteletére, a néptánckincs korszerű, színpadi megjelenítésére neveli táncosait. Számos külföldi és hazai fesztivál díjazottjaiként valamennyien hisznek a folyamatos, magas színvonalú művészeti munkában, a mindenkori közösség megtartó erejében.
Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth-díjas színművész 1934-ben született. A József Attila Színházban kezdte pályáját, 1982-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, amelynek 2001-ig vezetője, rendezője is volt. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Színházban játszotta D’Artagnan, Napóleon, Peacock, II. Richárd, Seress Rezső, Henry Perkins, Willow atya, Willy Loman szerepét, valamint látható volt a Külvárosi legenda, a Házasságból elégséges, a Húsz óra című filmekben. A Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájáért a legjobb férfialakítás díjával ismerték el Veveyben. Az ő hangján szólalt meg Süsü, a sárkány.
A díj alapításának 10. évfordulója alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át Jordán Tamás színművész, rendező, színházigazgató, Bálint András színművész, színházigazgató, Jancsó Miklós filmrendező, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész.
Jordán Tamás Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes művész, rendező, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója 1943-ban született. A 60-as években az ELTE Universitas együttesének amatőr színészeként kezdte pályáját, majd a 25. Színház, a Várszínház, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője, egy évig a Magyar Színházi Társaság elnöke, egy évtizeden át pedig a POSZT fesztiváligazgatója is volt. 2002 és 2008 között vezette a Nemzeti Színházat.
Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Radnóti Miklós Színház igazgatója 1943-ban született. A pécsi Nemzeti Színháznál indult színészi pályája 1965-ben, majd a Madách Színházban játszott. 1985 óta a Radnóti Miklós Színház igazgatója. Számos magyar film főszerepét alakította (Álmodozások kora, Szerelmesfilm, Lila ákác, Redl ezredes, A vörös grófnő, Eszterkönyv), és több önálló est is fűződik a nevéhez.
Jancsó Miklós Kétszeres Kossuth-díjas, illetve Balázs Béla-díjas filmrendező, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere 1921-ben született. Az úgynevezett magyar iskola egyik legnagyobb képviselője. Nevéhez olyan játékfilmek fűződnek, mint A harangok Rómába mentek, az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Szerelmem, Elektra is vagy a Szörnyek évadja. Állandó munkatársa, filmjeinek forgatókönyvírója Hernádi Gyula volt. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Munkásságát számos fesztiváldíjjal és kitüntetéssel ismerték el.
Szörényi Levente Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, az István, a király első magyar rockopera komponistája 1945-ben született. Az Illés együttes vezéregyénisége volt, a zenekar felbomlása után a Fonográf együttesben zenélt. 1982-ben mutatták be Kőmíves Kelemen című rockballadáját, 1983-ban az István, a királyt, amelyet közösen írt Bródy Jánossal, és amelyet újabb színpadi művek követtek. 15 film zenéjét is ő szerezte. Munkásságát számos díjjal ismerték el.
Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, a Művészetek Palotájának fő tervezője 1963-ban született. Jelentős tervpályázatok díjnyertes tervezője, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért számos elismerést kapott, köztük a FIAPCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d,Excellence díját, amelyet a szakma Oscar-díjának is neveznek. Az építészeti minőség és fantázia tekintetében nem kevésbé jelentősek más megvalósult középületei és lakóházai. Szenvedélyesen szereti a zenét, a Zeneakadémián zenetörténetet is tanult két évig.
Forrás: MTI