A Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti lap az Európai Unió következő, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetésével kapcsolatban közölt magyarországi riportot kedden.
Az FTD A pénz terhe címmel közölt szolnoki és budapesti keltezésű riportjában a szerző, Benjamin Dierks kifejtette: az EU a huszonhét tagállam közül Magyarországon vesz részt a legnagyobb mértékben az állami beruházásokban, és Magyarországot fenyegeti a legnagyobb veszteség abban az esetben, ha „takarékosabban” állítják össze a 2014-2020-as költségvetési keretet.
Ugyanakkor a jelenlegi költségvetési keretből Magyarországnak szánt 25 milliárd euróból még csak 12 milliárdot fizettek ki – tette hozzá, megjegyezve, hogy az uniós forrásokat kezelő adminisztráció gyakran túlterhelt. Úgy véli, hogy az uniós pénzek csökkenése a kisebbségek integrációját és a gazdasági növekedést is lassíthatja. Megállapította: „miközben Magyarország több pénzt követel, problémái vannak a még rendelkezésre álló források elköltésével”.
A lap egy másik írásában röviden beszámolt arról is, hogy a magyar kormánynak a nyáron sikerült csökkentenie az adósság gazdasági teljesítményhez mért szintjén, így az majd 78 százalékról 77, 1-re esett vissza. Ugyanakkor megjegyezte, hogy
ezzel az ország a közép-kelet-európai nemzetgazdaságok között a legrosszabb helyen áll. Megjegyezte, hogy eddig alig van előrelépés a Nemzetközi Valutaalappal folytatott, egy éve tartó tárgyalásokon.
A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap „Gulyásdemokrácia című keddi jegyzete szerint Magyarországon úgy „hajlítgatják a demokráciát”, hogy 2014-ben minél jobb feltételeket teremtsenek a Fidesz újabb győzelméhez.
„Isten tudja mit tett volna Csehországgal vagy más közép-európai országgal, ha egy politikai párt kényelmes alkotmányos többséghez jutott volna a választásokon. Az a korlátlan politikai hatalom, amellyel Orbán Viktor és a Fidesz már két és fél éve rendelkezik, bizonyára sokak fejét megszédítette volna. Ennek ellenére a négyéves választási ciklus felének eltelte után is elmondható, hogy Magyarországot eddig sikerült megtartani az európai típusú demokrácia keretei között. Természetesen ehhez a szuverenitás bizonyos korlátozása is hozzájárult, ami ma már az Európai Unió minden államára érvényes, és ez alól Magyarország sem kivétel. Orbán ismeri Európa térképét, s belátja, hogy a Budapestet körülvevő néhány száz kilométernyi síkságból nem lehet szigetet csinálni. S ha valamit nem szeretne, akkor az az, hogy valamiféle uniós Lukasenko legyen, akitől a többiek messzebbre ülnek és akire ujjal mutogatnak” – vélekedett Lubos Palata, a lap közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó jegyzetírója
A demokráciának – írta a szerző – így az esetleges új választási törvénnyel is van esélye a túlélésre. „Az ellenzéknek pedig esélye van a győzelemre. De az, hogy a körülmények már nem lesznek egészen korrektek, sajnos szintén igaz” – olvasható végül a jegyzetben.
Forrás: MTI