Közeledik az első világháború kitörésének századik évfordulója, ezért meg kell kezdeni az áldozatok sírjainak számbavételét, és az emlékezési helyeket ki kell jelölni – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken Budapesten a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság országos konferenciáján.
Az államtitkár a kegyeleti konferencia nyitó előadásában úgy fogalmazott: „mi magyarok képtelenek vagyunk a saját közösségeink, saját családjaink emlékét feldolgozni, az előttünk járókra méltóképpen emlékezni”.
Lázár János szerint ebben az országban több olyan filozófia is uralkodott, amely azt hirdette, hogy a múltat el kell törölni, és ezért mindent meg is tettek. Hozzátette: ő azt a gondolkodásmódot vallja, hogy a múltat fel kell dolgozni, abból erőt kell meríteni.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon mindössze 5046 védett sír van. „Teendőnk végtelen, legalább százéves lemaradásunk van”, és lassan közeleg az első világháború kitörésének századik évfordulója – fűzte hozzá.
Lázár János szólt arról is, hogy a kormány 2010 óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri a kegyeleti bizottság munkáját, és a jövő évi költségvetésben a szervezet működéséhez szükséges összeg biztosítva lesz.
Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta: az első világháború kezdetén 3 millió 600 ezer férfi vonult be, közülük mintegy 660 ezren meghaltak vagy eltűntek, a sebesültek száma 743 400 volt, a hadifoglyoké pedig 234 ezer, ez együtt több mint 2 millió ember.
Az ország zsidó származású lakosságának száma 1910-ben 932 ezer volt, az első világháborúban csaknem 200 ezer izraelita felekezetű volt a haderő tagja, sokan szolgáltak fontos beosztásban, és a tábornokok között is magas volt a számuk – hangsúlyozta a miniszter.
Hende Csaba kitért arra, hogy megtette a szükséges lépéseket az elhanyagolt állapotban lévő, a zsidó katonák számára létesített Kozmai utcai temető parcellájának felújítására.
Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke elmondta, egy nemsokára elkészülő törvényjavaslat a nemzeti, illetve a történelmi emlékhelyek számát tíz körül határozza meg, de semmiképpen nem lehet több belőlük tizenötnél. A volt miniszterelnök szólt arról is, hogy reményeik szerint a Fiumei úti sírkertben meghatározott parcellákat nemzeti sírhelyeknek nyilvánítanak, hogy „méltóan hódolhassunk elődeink emléke előtt”.
Forrás: MTI