A Horthy-korszak berendezkedése sem fasizmusnak, sem polgári demokráciának nem nevezhető, leginkább egy antidemokratikus, korlátozott parlamentarizmusként írható le – mondta a két világháború közötti Magyarországról csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett történészkonferencia bevezető előadásában Romsics Ignác akadémikus.
A szakember szerint a Horthy-korszak politikai rendszerének jellemzését tekintve a történészszakma már az 1980-as évek végén széles körű konszenzust alakított ki. A két világháború közötti Magyarországon működött a parlament, létezett jobb- és baloldali ellenzék, de a rendszer egyes elemei úgy voltak kialakítva, hogy kormányváltásra ne legyen reális esélye az alternatívát kínáló politikai erőknek.
Püski Levente történész előadásában kifejtette: az első világháború és a forradalmak után az 1920-as években Bethlen István miniszterelnöksége alatt konszolidálódó rendszer egyik alapvetése volt, hogy a stabilizációt az alulról jövő mozgalmak, pártok fenyegetik, amelyek tevékenysége akár polgárháborús állapotokhoz és az ország szétszakításához is vezethet. Ennek megelőzéséért pedig egyfelől nagy hangsúlyt fektettek a jól működő, szakszerű, lojális és nemcsak a legfelső szinteken átpolitizált közigazgatás kialakítására, másfelől pedig az alulról jövő tömegmozgalmak korlátozására, a választási rendszer ennek megfelelő kialakítása, és az államfő, Horthy Miklós parlamentet gyengítő szerepének biztosítására.
Ennek a hatalmi, uralmi szemléletnek az ára azonban a parlamenti váltógazdálkodás és a demokratizálódás elmaradása volt – tette hozzá.
Pogány Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságtörténésze előadásában beszélt arról, hogy 1920 és 1939 között csupán öt olyan év akadt, amikor nem volt deficites az államháztartás, ebből az ötből pedig két évben az ország szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt állt. A korszak jellemzője volt a lakosságra nehezedő nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő adóterhelés, a pénzügyi fegyelem hiánya, a pazarló gazdálkodás, amelyre példa volt az anyagi háttér nélkül beindított közmunka.
Az egész napos konferenciának a MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya adott otthont, a tanácskozást Pók Attila kandidátus, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára szervezte.
Forrás: MTI