Uniós rendelkezésekbe ütközik a magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése – állapította meg tegnap kihirdetett ítéletében az Európai Bíróság, amely az Európai Bizottság kezdeményezésére indított eljárást a magyar állammal szemben. A határozat szerint a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása olyan megkülönböztetést jelent, ami nem igazolható, így az unió által tiltott diszkriminációt valósít meg. Orbán Viktor szerint a bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik, azt ugyanis az Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette. „Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben” – fogalmazott a kormányfő. A döntéssel kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közölte, hogy számukra nem jár kötelezettséggel a végrehajtás, az ítéletben foglaltak teljesítése a jogalkotó feladata.
Az Európai Bíróság által lefolytatott eljárásban a magyar kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a nyáron az Alkotmánybíróság által visszamenőlegesen megsemmisített jogszabály nem ütközött uniós jogba, mert igazolható célra, a jobb igazságszolgáltatás kialakítására irányult. A verdikt szerint azonban a parlament által elfogadott „radikális” intézkedés nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal. Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztos az ítéletet kommentálva hangsúlyozta, az a napnál is világosabb, és megerősíti a bizottság jogi értelmezését, amely szerint több száz magyar bíró, ügyész és közjegyző korai nyugdíjba kényszerítése uniós jogba ütközött. Magyarországnak most minden szükséges intézkedést meg kell hoznia, hogy a lehető leghamarabb megfeleljen az ítéletnek – idézi a bizottság közleménye Redinget.
Idén a felső korhatár elérése miatt a 2996 fős karból 236 bíró jogviszonya szűnt meg. A felmentett bírák közül 186-an – saját korábbi kérelmükre tekintettel – már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak. Az érintett bírák közül 164-en fordultak a munkaügyi bíróságokhoz, de sokan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is keresetet nyújtottak be.
Az október végén meghozott első jogerős ítéletekben a Zalaegerszegi Törvényszék már visszahelyezett tisztségébe két kaposvári bírót. Megkeresésünkre az OBH közölte, természetesen végrehajtják az ítéletet, de a bírókkal való esetleges megegyezést firtató kérdésünkre azt válaszolták, a jogerős ítéletet követően nincs miről egyezkedni.
Az OBH nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozólag, mi történik, ha tömegessé válnak a visszahelyezést előíró ítéletek. Közölték: a bírósági szervezeten belül a jelenleg engedélyezett bírói létszám a költségvetés függvényében módosítható. A többletlétszám pedig segítséget jelenthet majd az ügyhátralék feldolgozásában. A kinevezett bírák és vezetők jogviszonyát a bírósági ítéletek nem érintik – írta az OBH.
Az Alkotmánybíróság júliusban semmisítette meg az új nyugdíjszabályozásról szóló törvényt arra hivatkozva, hogy az formailag és tartalmilag is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. A kormány ezek után új tervezetet nyújtott be a Ház elé, amit azonban október elején átdolgozásra visszavont. Orbán Viktor szerint az ügyben nincs új helyzet, most, hogy az európai bírósági döntés megszületett, a kormány javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására. Szerettük volna megtudni, hogyan áll jelenleg a törvénytervezet, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy jelenleg még értékelik az Európai Bíróság ítéletét.
Forrás: MHO