Szeptember 1-jén lép hatályba az egyes önkéntes megkülönböztetõ megjelölések élelmiszereken történõ használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet (magyartermék-rendelet), amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethetõ fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelõen még a múlt év végén küldte ki notifikációs eljárásra Brüsszelbe a magyartermék-rendelet tervezetét.Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, ezért megjelent a szabályozás a magyar piacon.A magyar termék minõsítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethetõ fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetû élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termõ növényt Magyarországon gyûjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetû élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekbõl fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
Hazai terméknek akkor nevezhetõ az élelmiszer, ha összetevõinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetû összetevõket tartalmazó élelmiszerek is.
Azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet elõírásainak nem megfelelõ állítást helyeznek el, a hatálybalépést követõ egy évig még forgalomba hozhatók, és forgalomban tarthatók minõségmegõrzési idejük végéig.
A Fogyasztóvédõk Országos Egyesülete (FOE) szerint a tudatos fogyasztói döntést segíti elõ a „magyar termék” rendelet, mert elõsegíti, hogy a fogyasztóknak megfelelõ információik legyenek, és ezek birtokában hozhassanak vásárlásuk során döntést.
Miért Magyar terméket? Három ok!
1.) A termékekre elköltött pénzt nem viszik külföldre, hanem az országban marad, így az hosszútávon visszaforog Önhöz.
2.) Az egészségének létfontosságú, hogy hazai égtájon termett minõségi élelmiszert fogyasszon, az idegen csak ront a helyzeten.
3.) Országunk kultúrális és érzelmi fejlõdése csak az egymás közötti kapcsolatok építésével oldható meg.
Mi számít Magyarnak…
1. Magyar terméknek tekintjük azt a terméket,
a.) melyet teljes egészében Magyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elõ,
b.) melynek elõállításához felhasznált import anyagok, termékek vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a gyártelepi ár 49 %-át.
2. Magyar szolgáltatónak tekintjük azt a gazdasági társaságot, társadalmi szervezetet vagy magánszemélyt, amely / aki minimum 90 %-ban magyar állampolgárokat foglalkoztat.
3. Magyar gyártónak tekintjük azt a gazdasági társaságot, vállalkozást, társadalmi szervezetet, alapítványt, amelyet Magyarország törvényeivel összhangban hoztak létre, magyarországi cégbíróság bejegyzett ill. magyar bíróság nyilvántartásba vett, és amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fõ üzleti helye Magyarország területén van.
És hogy miért vásároljunk inkább Magyar terméket?
• Mert hisszük azt, hogy a Magyarországon megálmodott és gyártott árucikkek éppolyan versenyképesek, mint a külföldiek.
• Mert napról napra azzal szembesülünk, hogy az import termékek egyre intenzívebben jelennek meg az üzletek polcain.
• Mert hazai fejlesztéssel és munkaerõvel történik a hazai termékek elõállítása.
• Mert a hazai gazdaság és piac védelme közös érdekünk: szeretnénk, ha minél többen vásárolnának magyar termékeket, hiszen ezzel valójában önmagunkat erõsítjük.
A média is gyakran erõsíti, hogy a fogyasztónak jó az olcsó import élelmiszer. De mitõl olcsó számos külpiacról származó élelmiszer? Ezt a kérdést nem szokták föltenni.
Márpedig legtöbbször azért, mert a környezõ országok a többleteiket rendkívül alacsony áron helyezik el külpiacon – ezzel védve nemzeti piaci áraikat – továbbá az importnál a kereskedõk minimális árrést alkalmaznak (1-6%), míg a hazai élelmiszert 30-60 %-kal terhelik, ezzel háttérbe szorítva a hazai termék forgalmát. A külpiacról származó termékek esetében nem kérnek bónuszt (utólagos visszatérítés), ami a beszerzési ár 15-30 %-a a hazai termékeknél. Így az 45-90 % hátránnyal indul, azaz ennyivel “megdrágítva” kerül a polcokra.
Elgondolkodtató az is, ha megnézzük, hogy mi a gazdasági haszna annak, ha hazai élelmiszert vásárolunk.
A külföldi termékbõl az államkasszába csak az ÁFA jut, de azt is a magyar vásárló fizeti meg. Ma például a dobozos tejek 50 % -a külföldi 0 ft adóbefizetéssel, kivéve az ÁFA befizetést. Az adótartalmat a magyar fogyasztó megfizeti, de az a külföldi államháztartást gazdagítja.
Ellenben minden hazai terméknek rengeteg munkabér és adó tartalma van, foglalkoztatást biztosít, megtartja a lakosságot és az agrokultúrát. Ebbõl az adóból tartjuk el a közszférát, (oktatás, egészségügy, államigazgatás, nyugdíj, családi pótlék, stb.) és a munkanélkülieket is. Megélhetést, munkát ad a traktorosnak, a tehenésznek, a szerelõnek, a feldolgozónak, a logisztikának és nemzeti jövedelmet állít elõ
Ezek a dolgozók munkabért kapnak (nem segélyt a hazai foglalkoztatottak adójából).
A hazai termékelõállításból képzõdik az SZJA, a TB, az EHO, a munkavállalói járulék, a munkaadói járulék, a társasági adó, iparûzési adó, építmény adó, gépjármû adó, szakképzési hozzájárulás és az ÁFA befizetések is.
A felhasznált jövedéki termékek után jövedéki adót kell fizetni. A termelés és feldolgozás során felhasznált ipari anyagoknak szintén jelentõs adó tartalma van.
Ez az adó a külföldi élelmiszerbõl nem a magyar államkasszába kerül.
Csak egy példa: ha a tejipar éves árbevétele 250 milliárd Ft, akkor ebbõl bér+adó formájában 75 milliárd Ft kerül a költségvetésbe. Ha a külfödi forgalom 80 milliárd Ft, akkor viszont 24 milliárd Ft esik ki a magyar kasszából. Ez nem hiányzik ? És ez a példa csak a tejágazatról szólt, hol van még a többi hazai élelmiszer ágazat.
Minden nemzet kultúrájának szerves része a gasztronómia, a tradicionális hazai ételek. Nem kellene megfosztani a magyar lakosságot ettõl az értéktõl.
A szakma azért harcol, hogy a hazai termékek kereskedelmi pozícionálása, fogyasztói megítélése jobb legyen. Megfelelõ kontroll nélkül ne kerülhessen be az országba gyenge minõségû élelmiszer és legalább olyan odaadással õrizzük nemzeti piacainkat, ahogy ezt a régi uniós tagországok kifinomult technikával – sokéves tapasztalattal a hátuk mögött – teszik
Forrás: Magyar Termék.