Close

Akár 15 százalékos BKV-jegyáremelés is lehet

Akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a BKV-viteldíjak jövőre Budapesten, de a képviselők várhatóan a két köztes javaslat – négy-, illetve nyolcszázalékos növekedés – valamelyikét fogadják majd el.

Az előzetes várakozások szerint a Fővárosi Közgyűlés szerdán tárgyalja a közösségi közlekedés 2012-re vonatkozó tarifarendeletét, amelynek szakmai előkészítése a céggel áprilisban megkötött közszolgáltatási szerződés értelmében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) feladata. A Népszabadság információi szerint a fővárosi közlekedésszervező holding a tavalyi hattal szemben az idén négy változatot modellezett. Az első – akárcsak az elmúlt évben – nem tartalmaz áremelést. A második az infláció mértékével – 4,2 százalékkal – növelné a menetdíjat. Ebben az esetben a jelenleg 320 forintért váltható vonaljegyért 335 forintot, míg a teljes árú bérletekért 10 200, a diákért 4000, míg a nyugdíjasért 3850 forintot kellene fizetni jövőre. A következő javaslat nyolc százalék, míg az elvi maximumot a 15 százalék jelenti. (Mindegyikhez több alverzió is készült.) Ez utóbbi esetében egy vonaljegy ára 370 forintra, a havi bérleteké pedig 11 270, 4430, illetve 4255 forintra kúszna fel. Egy kétgyerekes család az inflációkövető áremelés esetében havi 1100, míg 15 százalékos díjnövekedés esetén havi 4100 forinttal kényszerülne többet költeni közlekedésre, mint az idén.

Ezzel szemben a BKV bevételének növekedését legfeljebb megbecsülni lehet. A gazdasági válság előtti időszakban – a növekvő autóhasználat idején – még általános tételnek tartották, hogy a jegyárak emeléséből keletkező elméleti bevételtöbbletnek 30-50 százaléka folyik be ténylegesen a közlekedési cég kasszájába. Az utasok egy része inkább átül az autójába, vagy egy szinttel olcsóbb terméket vásárol, például vonaljegy helyett szakaszjegyet, illetve kimutathatóan növekszik a bliccelők száma. A válság azonban sokakat utazási szokásainak megváltoztatására késztetett, ennek (is) köszönhetően a BKV az elmúlt két évben nem veszített utaslétszámából. Ebben vélhetőleg az is szerepet játszott, hogy a BKV utoljára 2010 februárjában emelte a tarifákat. Ám ez a gyakorlat a szakemberek szerint aligha tartható fenn tovább. A folyamatosan a csőd szélén billegő cég már így is lenyelte két év inflációját, illetve az áfaemelést, többet nem tud. Az áremelést – mutatnak rá a közlekedési cégnél – az autózás költségeinek átlagosnál nagyobb mértékű növekedése is indokolná, hiszen a BKV versenyképes maradhatna.

A háttérszámítások szerint a 4,2 százalékos emelés 400 milliót hozhatna a cégnek, míg a 15 százalék legfeljebb kétmilliárdot. Mindkettő „aprópénz” a BKV–BKK büdzséjéből hiányzó 73 milliárdhoz képest, amelyet többek között a 32 milliárdos állami normatíva jövő évi megszüntetése üt a cég költségvetésén. Ugyanakkor valós tétel lehetne a kormány által a cégtől elvárt jövő évi tízmilliárdos bevételnövelés-megtakarítás egyenlegében.

Az előterjesztést hivatalosan a BKK felügyeletét ellátó – immáron három – főpolgármester-helyettes nyújtja be a közgyűlés elé. Ám a hírek szerint még nem döntötték el, hogy melyik változatot javasolják majd a képviselőknek elfogadásra. Egyelőre az is kérdéses, hogy a fővárosi Fidesz-frakció egyáltalán támogatja-e az áremelést. A BKV januári pénzügyi krízisének idején Németh Zoltán, a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője úgy vélte: „a jegyárak emelése nem old meg semmit, hiszen a BKV pénzügyi helyzetének rendezéséhez érdemben nem járul hozzá. A BKV finanszírozási hiányát a jegy- és bérletárak mai szintje mellett már nem lehet tovább a budapestiekre hárítani.” A Fidesz a fenyegető csődhelyzet ellenére is ragaszkodott a Fővárosi Közgyűlés november végi döntéséhez, mondván, a családok nem terhelhetőek tovább. A keddi frakcióülésen azonban könnyen lehet, hogy módosítják ezen álláspontjukat.

Sztrájkbizottságot alakítottak a Budapesti Közlekedési Központnál működő szakszervezetek, munkabeszüntetésre legkorábban november közepén lehet számítani. A pénztárosok és az ellenőrök szüntethetnék be a munkát. A sztrájkbizottság megalakításával a szakszervezetek célja, hogy felhívja a munkáltató figyelmét a kollektív szerződésről szóló tárgyalások mielőbbi lezárására.

Forrás: nol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top