Fellobbantották a forradalom lángját a Parlament előtti 1956-os emlékműnél hétfő este, a korábbi évek hagyományainak megfelelően.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség szereplőit két korabeli Csepel teherautó szállította a budai Bem téri megemlékezésről a Parlament előtti Kossuth Lajos térre.
A fiatalok, akik közül többen korhű ruhát viseltek, az emlékmű lábánál égő fáklyákat helyeztek el.
A téren megjelent néhány száz emlékező elénekelte a himnuszt.
A Forradalom lángja emlékmű felállításáról az Ötvenhatos Emlékbizottság döntött 1996-ban, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök javaslatára. Az emlékmű az augusztusban elhunyt Lugossy Mária szobrászművész alkotása. A felül megtört fekete márványoszlopon a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. A forradalom lángja egészen november 4-ig, a forradalom leveréséig lobog.
Berényi: A küzdelem felvállalásának üzenetét közvetíti 1956 emléke
Az 1956-os forradalom emléke azt az üzenetet közvetíti a felvidéki magyaroknak, hogy még az olykor reménytelennek tűnő küzdelmet is vállalni kell egy igaz, jó ügy érdekében – hangoztatta Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke hétfőn, a forradalom évfordulójának előestéjén Rimaszombatban mondott beszédében.
Az ünnepi koncerttel egybekötött – a városi művelődési központ színháztermében tartott – megemlékezésen Berényi József arra mutatott rá, hogy 1956 őszének hősei tetteikkel több fontos üzenetet is közvetítettek a mának, s a felvidéki magyarok számára ezek közül a vállalás fontossága és az ügyükért való kiállás a legfontosabb. Az MKP elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Egy jó ügyért kell és érdemes is küzdeni, még akkor is, ha a küzdelem reménytelennek tűnik, mert eredményei idővel mindenképpen megmutatkoznak!”
Az MKP politikusa az 1956-os forradalom emlékét felidézve azt mondta: az a háború szennyétől való megtisztulást hozta a magyarságnak. A magyar nemzet a forradalomnak köszönhetően a szabadságszerető, a diktatúrákkal áldozatok árán is szembeszálló nemzetként vonult be a huszadik század második felének történelmébe. „Minden hős és minden mártír jövőt teremt, ezt tették az ötvenhatos hősök is, akik új fejezetet nyitottak a magyarság számára az egész világban” – hangsúlyozta Berényi. Hozzátette: ennek jelentőségét ott is látni lehet, hogy 1956 októbere után „ismét jó volt magyarnak lenni.”
1956 őszének magyar áldozataira emlékezve Berényi József azt hangoztatta: azok, akik életüket áldozták a szabadságért vívott harcban, nem haltak meg hiába. „Ezek az emberek a nemzetért, az önbecsülésünkért adták az életüket, többségükben a háború után felnőtté vált generáció olyan képviselői voltak ők, akik nem féltek kinyilvánítani a véleményüket és fegyvert is fogni a hazáért és a szabadságért” – mutatott rá. Hozzátette: az 56-os forradalom „megbontotta a kommunista rendszer falát”, aminek következményei már a huszadik század hetvenes-nyolcvanas éveiben érezhetőek voltak.
Megemlékezés a Bem téren
Az 1956-os magyar forradalomnak nem ideológiája, hanem ideológiai hatása volt – mondta Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője hétfőn a Bem-szobornál rendezett 56-os megemlékezésen, ahová kora este megérkezett a Műegyetemtől indult fáklyás menet.
Az egyes emberek tartozhattak egyes ideológiai irányzathoz, de a forradalom nem tartozott egyetlen ideológiához sem – hangoztatta Kozma Imre. Rámutatott: Magyarországon 1956-ban nem egy ideológia győzött, hanem egy ideológia halt meg.
Kozma Imre úgy fogalmazott: „a magyar október kisugárzó ereje abból táplálkozik, hogy egy legyőzhetetlennek tartott Góliát elnyomó hatalma összeomlott, hacsak rövid időre is, mert egy Dávid-nép egységesen nemet kiáltott neki, és ezt a lehető legnagyobb áldozattal szentesítette: az egyéni és nemzeti halál vállalásával.”
1956 októberének bátor és bölcs, mértéktartó és erkölcsileg feddhetetlen cselekvéssorozata visszaadta nemzeti önbecsülésünket, a sok kudarc és törés után alapot teremtett egy új közösségi identitástudat kialakításához – mondta.
Kozma Imre beszédében arról szólt, hogy „a történelem nem ismétlődik, és mégis érleli gyümölcseit. Elég, ha ki-ki a maga lehetőségéivel él. Nekünk, 1956 örököseinek ma különösképpen gondolni kell erre, amikor Brüsszel konok állhatatossággal feszíti a magyar húrt.”
A megemlékezés végén a Bem-szobornál koszorúkat helyezett el többek között Hende Csaba honvédelmi miniszter, Orbán Viktor kormányfő nevében Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, korábbi kulturális államtitkár, Paczolay Péter, az Alkotmányíróság elnöke, valamint Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke.
Ugyancsak koszorúztak a Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik, a Fidelitas, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyarok Világszövetsége, a II. kerületi önkormányzat, valamint több magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezet képviselői.
A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésre a legtöbben a Műegyetemtől indult ünnepi fáklyás menettel érkeztek.
Mesterházy Attila: 1956 célja 1989-ben a rendszerváltással megvalósult
A szocialista párt elnöke szerint amit Nagy Imre 1956-ben nem tudott véghezvinni, az 1989-ben a rendszerváltással megvalósult.
„A magyar szocialista párt tagjaiként és támogatóiként valamennyien büszkék lehetünk arra, hogy Nagy Imre örökségének elszánt és őszinte védelmezői vagyunk, mert mi vagyunk azok, akik fenntartások nélkül, kitartóan védjük és elszántan érvényesítjük azokat az elveket, amiket a mártír miniszterelnök képviselt” – hangsúlyozta Mesterházy Attila hétfőn, az 1956-os forradalom 56. évfordulójának előestéjén Kaposváron, a Nagy Imre szülővárosában tartott ünnepségen mintegy ötszáz résztvevő előtt mondott beszédében.
Nagy Imrének, társainak és valamennyi forradalmárnak nem egyszerűen csak azt a néhány szabad és felemelő októberi napot köszönhetjük, hanem minden egyes napot, amit 1989 óta szabadon tölthetünk el – mondta az MSZP elnöke, aki úgy vélekedett: „Nagy Imre legnagyobb tragédiája, az ország egyik legnagyobb vesztesége, hogy nem tudta véghezvinni azt, amit eltervezett, de mindazt, amit akkor ő akart, az 33 évvel később, a rendszerváltással megvalósult.
„1956 mának szóló üzenete az, hogy a szabadságot és demokráciát nem elég kivívni, nap mint nap meg is kell védeni” – mondta az ellenzéki párt vezetője. Rámutatott: „nekünk magyaroknak nem csak emlékezni kötelező történelmünk egyik legfelemelőbb mozzanatára, a szabadság akarásának kitörő és lelkesítő pillanatára, de abból tanulnunk is kell”.
„1956 arra figyelmeztet, hogy a nép akaratával szemben nem lehet a hatalmat hosszú távon megtartani” – jelentette ki Mesterházy Attila, majd kérdésként felvetette: „Vajon Orbán Viktor és kormánya tudja ezt?” A válasz a pártelnök szerint nemleges, „mert ők a nép felett, a nép nélkül és a nép ellen kormányoznak”.
A politikus szerint „a mai hatalom túlterjeszkedik a néptől kapott felhatalmazás keretein, és tökéletesnek, felkentnek hiszi magát. Egy ember akarja meghatározni, hogy mi szolgálja a közjót, és mi nem, hogy mi az erkölcsös, és mi nem, hogy ki értékes, és ki kevésbé az, és hogy ki hazafi, és ki nem”. Márpedig minden hatalom elveszíti legitimitását, ha akaratát antidemokratikus úton az emberek szabadságának és szuverenitásának korlátozásán keresztül, hazugságra építve akarja érvényesíteni – hangsúlyozta az MSZP elnöke.
Nehéz volna kétségbe vonni, hogy a jelenlegi kormány éppen ezt teszi – jegyezte meg Mesterházy Attila, hozzátéve: „nincs egyetlen döntésük, amit ne saját hatalmuk érdekében hoztak volna, nincs egyetlen lépésük, amire előzetesen valódi felhatalmazást kértek volna, és nincs egyetlen tettük, ami ne fájna magyarok millióinak”. „Orbán a nép felett, a nép nélkül, a nép ellen kormányoz” – jelentette ki a szocialista párt elnöke.
Az MSZP kaposvári rendezvényén a résztvevők Nagy Imre szülőházánál, majd a Nagy Imre parkban a mártír miniszterelnök szobránál emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Az előbbi helyszínen Lamperth Mónika országgyűlési képviselő, a miniszterelnök szobránál Mesterházy Attila mellett Harangozó Gábor a párt megyei elnöke, valamint Pintér Attila, a párt kaposvári szervezetének elnöke is beszédet mondott. A megemlékezés rendzavarás nélkül ért véget.
Navracsics Tibor: Október 23. a szabadság és a magyar önállóság ünnepe
Október 23-ika sok szempontból illeszkedik a nemzeti ünnepek sorába, de mégis más, a „legfiatalabb nemzeti ünnep”, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedik az ünnepek sorába, mégis a szabadság, a magyar önállóság ünnepe – jelentette ki Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.
Annak a közösségnek az ünnepe, amelyet ezer éven át sikerült megőrizni, és mégis más, hiszen az államalapítást és még 1848. március 15-ikét is együtt éltük meg, 1956. október 23-ika azonban már különböző országokban, mégis egységesen érte a magyarságot. „Ez a nemzeti ünnepek ereje, hogy mégis egyetlen közösségként tudunk ünnepelni, tudjuk és érezzük, mi történt akkor” – mondta a politikus a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megemlékezésén, amelyet az 1956-os forradalom 56. évfordulója alkalmából Szabadkán, a Népkör Kosztolányi Dezső termében rendeztek.
Magyarnak lenni itt Közép-Európában ugyanakkor nem másokkal szemben-, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátia-tüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált – mondta a politikus az összegyűlt mintegy kétszáz ember előtt.
„Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz.” – folytatta a politikus. Ezért 1956. október 23. a szabadságról szól, elsősorban a magyar szabadságról, de az 56-os hősök nemcsak Magyarország szabadságáért küzdöttek, hanem a szovjet kommunista uralom által leigázott nemzetek szabadságáért is – hangsúlyozta.
„Látszólag csak a szabadságról volt szó, de ebből bomlik ki egy nemzetközösség számára minden fontos érték, az önállóság, a tisztelet, az őszinteség, a barátság, és a béke is” – mondta Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók „testrészévé” vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. A lélek egy szelete lett, egy olyan kód, amely megkülönbözteti más nemzetektől a magyarokat. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság kollektív lelke is megváltozott, még akkor is, ha nem lehetett mindenki ott. A történelmi pillanat örökre megváltoztatta a magyarság lelkének lényegét.
A politikus kifejtette: a kiolthatatlan szabadságvágy, az emberi méltóság visszaszerzésének a vágya a magyarázat arra, hogy miképpen lehetséges, hogy a forradalmat le lehet törni, de a mögötte álló emberi akarat, szándék, elhatározottság nem oltható ki, utat tör és talál magának, mert az ember csak szabadon tudja önmagát és létezését megélni és elfogadni.
A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.
Kövér: a kompromisszumos rendszerváltozás a mai napig kísért
A kompromisszumos rendszerváltozás a mai napig kísért – mondta Kövér László az Echo Tv Napi Aktuális című műsorában hétfőn este. Az Országgyűlés elnöke – a felvételről sugárzott interjúban – arról is beszélt, hogy méltóságteljes és nyugodt ünnepre készül október 23-án.
A Házelnök az 1990 óta eltelt huszonkét évet értékelve rámutatott: valóban nem történt meg az a radikális fordulat, amire sokan számítottak, amit sokan reméltek. Az elmúlt 20-22 évben olyan egyéb problémák is felmerültek a világban és nálunk, amelyek tetézték a történelmi örökségünket, és ebben az értelemben ma nem mondható, hogy azokhoz az értékekhez, eszményekhez, amelyek felé 1990-ben elindultak, olyan nagyon közelebb jutottak – fejtette ki.
Nem arról van szó, hogy Magyarországon ne lenne valódi demokrácia, de nagyon sokan jogosan érzik úgy, talán nem ilyen lovat akartak 1990-ben – mutatott rá az Országgyűlés elnöke, aki szerint „a kompromisszumos rendszerváltozás” mind a mai napig kísért.
Most már jó lenne arról beszélni, gondolkodni, hogyan léptek át egy új, szabad társadalom küszöbén. Most dől el ezekben az esztendőkben, hogy történelmi értelemben a jövő reális lesz-e Magyarország és Közép-Európa számára – emelte ki Kövér László.
A Házelnök azt mondta: méltóságteljes, nyugodt ünnepre készül október 23-án. Felidézve az ötvenedik évfordulót azt mondta: „Gyurcsány és pribékjei meggyalázták (…) gyakorlatilag mocsokba fullasztották”. Azt kérte mindenkitől, hogy „ne legyen a Gyurcsányék utóda, sose felejtsük el, ami történt velünk 2006. október 23-án”, és igyekezzen mindenki úgy viselkedni, hogy ez még egyszer soha ne fordulhasson elő.
Kövér László arra a felvetésre, hogy mikor lehet politikától mentesen ünnepelni, kiemelte: akkor lesz ilyen ünnep akár október 23-án, vagy március 15-én, ha alapvető kérdésekben Magyarországon a szellemi és politikai elit meg tud egyezni. Ez 20-22 éve nem sikerült, az első komoly kísérlet az új alaptörvény elfogadása volt. Kell még tíz év biztosan, amíg a dolgok a helyükre kerülnek, és újra egy normális ország lesz Magyarország – mondta.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mintha lassabban haladna az elszámoltatás, amit sokan a kormány szemére is vetnek, kifejtette: mindazoknak – akik akár egy közösség tagjaként, akár személyükben – sérelmet szenvedtek a kommunizmus idején, és úgy érzik, tüske maradt bennük különböző okokból, a szempontjai legitimek és jogosak. Ha valaki úgy érzi, nem kapott gyógyírt a sebeire, akkor erre nem lehetünk büszkék – fogalmazott.
A 2006. október 23-i események és az elszámoltatás kapcsán kiemelte: a kampányban is igyekezett elmondani, a kormány kompetenciája minden ügyben addig tart, ameddig a rendőrség a nyomozást be nem fejezi, és át nem adja az ügyészségnek. Onnantól kezdve a pártoknak, képviselőknek, a kormánynak nemhogy nincs joga, lehetősége sincs beleszólni ezekbe az ügyekbe.
Kitért arra, az a közös cél: valódi jogállam legyen, és nem az a probléma, hogy jogállam van-e, hanem, hogy nem, vagy nem úgy működik, ahogy szeretnék.
Szeretnék tiszteletben tartani az igazságszolgáltatás függetlenségét – szögezte le az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: azt is elfogadja, és elismeri, hogy nagyon sok ember szempontjából túlságosan is, néha még a jogtól és a tényektől is független az igazságszolgáltatás, csak éppen a társadalmi viszonyokra nincs tekintettel. Olyan ítéletek születnek, amelyek az emberek számára nem érthetők, nem igazságosak, vagy éppenséggel a nyomozások elakadnak, mert tehetetlen a rendőrség, az ügyészség.
„Ezt mind megértem” – fogalmazott, majd Antall József néhai miniszterelnök szavait idézve azt mondta: „tetszettünk volna forradalmat csinálni, és ha forradalmat csináltunk volna 1990-ben, akkor talán át tudtuk volna alakítani az igazságszolgáltatásunkat olyan radikális módon, ahogyan ezt Kelet-Németországban könnyű volt megtenni, hiszen Nyugat-Németország gyakorlatilag annektálta a rendszerváltozás keretében.” Kövér László szerint ott az elitcsere megtörtént, ugyanakkor a problémákat Magyarországon ennek elmaradása okozza.
Az Országgyűlés elnöke beszélt még arról: akkor is hisz a közép-európai együttműködés alternatíva-nélküliségében, ha egyébként soha nem jön létre abban a formában, ahogy szeretné, vagy ahogyan megálmodták Kossuth előtt vagy Kossuth után sokan.
Vagy meg tudnak állapodni abban, hogyan tartják tiszteletben az egymás mellett élő népek szokásait, kultúráját, vagy ha ez nem sikerül, az lesz, ami az elmúlt századokban és húsz évben történt, azaz a „nálunk erősebbek, hol keletről, hol nyugatról fognak bennünket hol alávetni, hol egyszerűen csak kifosztani, meglopni, manipulálni” – fejtette ki.
Az IMF-el való megállapodást úgy látta: szükség van rá, mert bár az IMF nélkül is tudnák működtetni a gazdaságot, de drágábban. Ugyanakkor nem akarnak minden feltételüket elfogadva megállapodni, és ne követeljenek olyan intézkedéseket, amelyek eleve romba döntik azt a munkát, amit az elmúlt két évben nagyon sok ember áldozatvállalásával elvégeztek.
A napjainkban folyó kultúrharcot említő újságírói kérdésre úgy válaszolt: végső soron ezt az idő tudja megoldani, ha egyáltalán. A mostani kormány szerepvállalását annyiban látta indokoltnak és hasznosnak, ha egyszer és mindenkorra világossá teszik, hogy 22 év elteltével nem nyugszanak bele abba, hogy az Aczél-féle kultúrpolitika kánonja uralja a történelemszemléletüket, vagy irodalomkritikájukat. Először mindenkinek a nevét, életművét az asztalra kell tenni, hogy utána konszenzusra tudjanak jutni, a régi és új személyiségek közül ki az, aki a magyarság számára egyfajta orientációs erőként jelen lehet – fejtette ki Kövér László.
1956-ról emlékezett meg Gyürk András az Európai Parlament ülésén
Az 1956. október 23-án kezdődött magyar forradalomról és szabadságharcról, valamint Mindszenty József hercegprímásról emlékezett meg Gyürk András hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén az egyperces felszólalások sorában.
„Október huszonharmadika nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé” – mondta a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és hozzátette: az idei kettős ünnep, hiszen Mindszenty József születésének 120. évfordulójára is emlékezünk.
„A bíborosra, akit börtönbe vetett a fasiszta és a kommunista diktatúra is” – emlékeztetett Gyürk András. Szerinte a Mindszenty számára erőt adó eszmények – szabadság, hagyomány, közösség – valódi európai gondolatok voltak.
„Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik akkor Európa nyugati felén a háborúban kimerült kontinens felemelésén dolgoztak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy ők ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros.
„Ezek az eszmények és ez a hit őrizték meg a megkínzottak tartását, és emelték fel Európát a reménytelennek tűnő helyzetből” – hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint fogalmazott, „a remény ma újra eltűnni látszik kontinensünkről”. Szerinte a kiutat keresve ma érdemes visszatekinteni az elődökre, „azokra, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált”.
Szintén az egyperces felszólalók között kapott szót Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament megerősítette a csehszlovákiai magyarokat és németeket a második világháború után kollektíve bűnössé nyilvánító és jogaiktól megfosztó Benes-dekrétumokat.
„Megalapozatlan és dilettáns az az érvelés, amely történelmi dokumentumokról tesz említést”. Az ilyeneknek – mondta – irattárban a helyük, nem a hatályos jogrendszerben. Bagó Zoltán szerint a dekrétumok a faji szegregáció, diszkrimináció talaján állnak, ezért Szlovákiának e szabályokat ki kellene iktatnia jogrendszeréből.
Eduard Kukan szlovák néppárti EP-képviselő – volt szlovák külügyminiszter – Bagó Zoltán szavaira azt válaszolta, hogy jogi konstrukciókat használva „nem lehet megváltoztatni a történelmet”.
Forrás: mti