Harminc évvel ezelőtt, 1982. október 15-én tartotta első előadását az önálló Katona József Színház a fővárosban. A jubileumot hétfőn műsoros esttel ünnepeli a budapesti színház, amely az idei évadban különleges eseményekkel, előadásokkal és két kiállítással is várja a közönséget.
A hétfő esti, csak erre az alkalomra összeállított, meglepetésekkel teli előadásban a társulat a Katona 30 évvel ezelőtti indulására tekint vissza, felidézve fontos, szívszorító vagy éppen mulatságos pillanatokat – olvasható a színház honlapján. Mint írják, külön öröm, hogy a Katona számos korábbi társulati tagját, alkotóját is nézőik között üdvözölhetik ezen az estén.
Az előadás az interneten is élőben követhető, a színház honlapjáról – www.katonajoszefszinhaz.hu – is elérhető közvetítés este hét órakor kezdődik.
A 30 éves jubileumot számos egyéb különleges eseménnyel teszik emlékezetessé: az évforduló jegyében 2013 elején két kiállítást is rendeznek a Fugával, a Budapesti Építészeti Központtal közösen. Először februárban Koncz Zsuzsa fotóiból, majd márciusban katonás relikviákból és ikonikus előadásaik jelmezeiből nyílik tárlat, amelynek záróeseménye egy aukció lesz.
Folytatódik a Katona dokumentumszínházi sorozata, a Notóriusok, amely ezúttal a Katona történetének egy-egy fontos eseményét, arcát mutatja meg, így a megalakulás eseményeit, valamint Major Tamás és Gobbi Hilda életének néhány pillanatát.
A jubileumi évad végén egy különleges Szép Ernő-estet visznek színre, amelyet a Katona korábbi tagja, Benedek Miklós állított össze a Katona egyik alapító színművésze, Szacsvay László számára.
Októberben belakja a Katona József Színház a belváros egy részét: a Petőfi Sándor utca kandelábereit 30 év katonás előadásainak látványos, nagyméretű fotói díszítik.
A Katona József Színház mai formájában 1982-ben született meg, 1951-től egészen addig a Nemzeti Színház Kamaraszínháza volt. Létrejöttének körülményei rendhagyóak a magyar színházi életen belül. A vidéki színházak eredményei, a kaposvári és a szolnoki színház művészi presztízse a 70-es évek második felére a magyar kulturális életben megkerülhetetlené vált – olvasható a színház honlapján.
Amikor a kulturális vezetés kísérletet tett 1978-ban az akkor már régóta általános válsággal küzdő Nemzeti Színház problémájának megoldására, ezt a kaposvári és a szolnoki színház vezetőivel vélte megoldhatónak. Székely Gábort, a szolnoki színház korábbi igazgatóját a Nemzeti Színház főrendezőjévé, Zsámbéki Gábort, a kaposvári színház korábbi igazgatóját pedig a Nemzeti Színház vezető rendezőjévé nevezték ki, továbbá a Nemzeti Színház szerződtette a kaposvári és a szolnoki társulat számos tagját.
A fővárosba szerződött művészek a színház és az élet közötti kapcsolat megtalálását tartották a legégetőbb feladatnak: vagyis egyfelől a fogékonyságot a magyar társadalom mindennapjainak problémái iránt, másfelől annak a színházi nyelvnek a megtalálását, amely segítségével artikulálni lehet ezeket a problémákat.
Ez a hangsúlykülönbség a művészi feladat felfogásában egyfelől a „nemzeti feladat”, másfelől a „társadalmi és színházi feladat” szembekerüléséhez vezetett, s amikor a kulturális vezetés előtt világossá vált, hogy a kétféle törekvést nem lehet harmonikusan összeegyeztetni, lehetőséget adott arra, hogy a Nemzeti Színház társulatának ez a része kiváljon a Nemzeti Színházból és a Katona József Színházban önálló színházként működjön tovább.
Így jött létre 1982-ben Székely Gábor igazgató és Zsámbéki Gábor művészeti vezető irányításával mai formájában a Katona József Színház. A színházat 1989-től, Székely Gábor kiválása után Zsámbéki Gábor igazgatta, 2011. február 1-től pedig Máté Gábor vezeti. 1991-től Kamra néven új stúdiószínházat nyitott a Katona József Színház, művészi céljai minél differenciáltabb megvalósítására.
Forrás: mti