Halász Judit ma ünnepli hetvenedik születésnapját. Azt mondja, még nem öregszik. Addig ugyanis fiatal az ember, amíg van benne érdeklődés az élet és a munkája iránt. A Kossuth- és Príma Primissima díjas színésznővel a Vasárnap Reggel újságírója beszélgetett munkájáról, életéről.
– Az biztos, hogy szerencse sok kell ezen a pályán. Amit én magam hozzá tudtam tenni, hogy mindig érdekelt mi történik a világban, a színházakban, a filmen. Az ugyanis nagyon fontos, hogy mikor, hol és mit csinál az ember ebben a szakmában. Rögtön a pályám elején tudtam olyan döntéseket hozni, amelyek meghozatalában könnyebb az indulás. Sok filmes és tévéjáték főszerepről mondtam le a kezdetekkor csak azért, mert úgy éreztem, hogy olyan irányba vinnének, amit nem szeretnék. Sokan nem is értették, hogy egy ismeretlen, fiatal színésznő, ezt mire fel engedheti meg magának? – emlékezik a kezdetekre Halász Judit, akit nemcsak prózai szerepekből ismerhetünk, hiszen eddigi pályafutása alatt tizenkilenc lemeze jelent meg és közel kétmillió példányban fogyott el.
– Az előadó-művészet egész más, mint a színészet. A színész a partnerével van kapcsolatban, nem figyeli, legfeljebb érzékeli, hogy mi történik a nézőtéren, az előadóművész viszont a közönséggel él együtt, arra figyel. Ez állandó visszacsatolás, ami nagy élmény és rengeteg energiát ad, főleg, ha gyerekeknek énekel az ember.
Halász Judit hetvenedik születésnapját ünnepli, de még most is estéről estére játszik és gyerekeknek koncertezik. Nem érzi az idő múlását.
– Hetven? Hát ez a szám engem is megdöbbent. De, amíg jól érzem magam, nem számolom. Várkonyi Zoltántól tanultam, hogy az öregedés a munka utálatával és a saját művészetünkbe való belefáradással kezdődik. Én egyelőre nem érzem, hogy öregednék. Még mindig érdekel minden, amit csinálok, ami a világban és a szakmában történik, és rengeteg tervem van. Valószínűleg azért sem visel meg nagyon az évek múlása, mert egyelőre szerencsére semmiben nem korlátoz a korom. Azt meg Pártos tanár úr, a mesterem, főiskolai tanárom mondogatta: a színésznek a fizikuma és a szelleme munkaeszköz! Nagyon kell rá vigyázni. Igaza volt, így hetven körül ez már kérlelhetetlenül kiderül, de én erre sem panaszkodom.
Forrás: stop.hu